Wikipédia:Homokozó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:Homokozó 
Egy valódi, homokozóba való vödör kislapáttal
A Homokozó a Wikipédia játszótere, itt az újdonsült szerkesztők szabadon garázdálkodhatnak, bármilyen szerkesztést kipróbálhatnak kötetlenül, természetesen a civilizált viselkedés keretein belül, valamint úgy, hogy ne legyen jogsértő a szerkesztés. Az itt olvasható szövegeket szerkesztőink a felület tesztelése céljából írták, azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan állításokat nem nézte át, nem javította senki.

Az oldalon szereplő „információt” tehát természetesen jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.

Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.

Az ideírtakat az erre járók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csak próbálkozni szeretnél, hanem már a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy szerkesztői nevet), majd kattints ide!
Egyszerűen csak kattints az oldal tetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” gombra.

Némi eligazításért lásd a „Szerkesztés” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Lap mentése” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.

Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy {{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}}, tényleg ne változtass!


A higany szavunk a híg és az arany szavak összevonásából keletkezett a nyelvújítás korában.

Higany[szerkesztés]

Elemi állapotban ezüstös színű, folyékony, toxikus fém. Toxicitása attól függ, hogy milyen kémiai vegyület formájában kerül érintkezésbe az emberi szervezettel. A természetes eredetű higany leginkább a földkéregből felszabaduló gázok közvetítésével, vulkánok kibocsátásából és a természetes víztestek párolgása során kerül a környezetbe. Egyéb fontos szennyező forrás a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, a fém-szulfid ércek olvasztása, az arany kivonása, a cementgyártás, az égetés, valamint az ipari fémek előállítása. A fertőtlenítőszerekben is megtalálható a higany-klorid valamint a vetőmagok kezelésére (csávázására) korábban használt szerves higanyvegyületek erősen mérgezőek. A higanyvegyületek többségének használata jelenleg tiltott, ill. korlátozott az EU-ban. A higany sejt- és idegméreg, gátolja egyes enzimek működését és felhalmozódik az emberi szervezetben.

Neve[szerkesztés]

Vegyjel: Hg Rendszám: 80 CAS-szám: 7439-97-6

Vegyületek[szerkesztés]

Higany-klorid (HgCl2): CAS 7487-94-7 Higany-szulfid (HgS): CAS 1344-48-5 Higany-acetát (HgC4H6O4): CAS1600-27-7 Higany-oxid (HgO): CAS 21908-53-2 Dimetil-higany (metil-higany) [(CH3)2Hg]: CAS 593-74-8

Szervetlen higanyvegyületek használata[szerkesztés]

A szervetlen higanyvegyületeket a mai napig széles körben használják fejlődő országokban a bőrvilágosító szappanokban és krémekben, mivel a higany kationja blokkolja a melanin pigment termelődését a bőrben [12-18]. 38-féle bőrvilágosító krém vizsgálata szerint a készítmények átlagosan 45% higanyt tartalmaztak [19]. Több közülük átlépte az amerikai Food and Drug Administration 1 mg/kg határértékét, két termék higanykoncentrációja pedig több mint 900 mg/kg volt.

Forrás[szerkesztés]

http://kockazatos.hu/anyag/higany