Wikipédia:Homokozó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:Homokozó 
Egy valódi, homokozóba való vödör kislapáttal
A Homokozó a Wikipédia játszótere, itt az újdonsült szerkesztők szabadon garázdálkodhatnak, bármilyen szerkesztést kipróbálhatnak kötetlenül, természetesen a civilizált viselkedés keretein belül, valamint úgy, hogy ne legyen jogsértő a szerkesztés. Az itt olvasható szövegeket szerkesztőink a felület tesztelése céljából írták, azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan állításokat nem nézte át, nem javította senki.

Az oldalon szereplő „információt” tehát természetesen jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.

Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.

Az ideírtakat az erre járók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csak próbálkozni szeretnél, hanem már a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy szerkesztői nevet), majd kattints ide!
Egyszerűen csak kattints az oldal tetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” gombra.

Némi eligazításért lásd a „Szerkesztés” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Lap mentése” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.

Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy {{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}}, tényleg ne változtass!

Kovács Jani bácsi élete[szerkesztés]

Kovács János néven született 1872-ben, Alsó-Mucsaröcsögén.

Erősország
 Homokozó zászlaja
Homokozó zászlaja
Nemzeti mottó: Ki a nyomorból, be a szabadságba!
Nemzeti himnusz:
Bartos Cs. István-Javi Mula: Idegbeteg MIX
Map.erosorszag.png

Fővárosa Belváros
Legnagyobb város Belváros
Államforma köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök TerraHD
Miniszterelnök killerkecske12
Hivatalos nyelv Magyar

EU-csatlakozás 2016. április 3.
Tagság ENSZ, EU, NATO
Hadban áll Iszlám Állam ellen
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 193
Becsült 76 842 fő (2016)
Rangsorban 193
Népsűrűség 376 fő/km²
Vallások római katolikus, Pravoszláv
Földrajzi adatok
Terület 6 telek km²
Rangsorban 162.
Víz 1,76%
Időzóna CET (UTC)
Egyéb adatok
Pénznem Erős dollár (ERD)
Hívószám +666
Közlekedés iránya jobb oldali

Erősország közép-európai ország a Kárpát-medencében, amelyet teljes egészében Szerbia határol. Fővárosa Belváros, amely egyben az ország városai közül a legnagyobb. Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, és az ENSZ tagja is, valamint 2016 május 1. óta hivatalosan is hadban áll az Iszlám Állam terrorszervezettel. Hivatalos nyelve a Magyar, valutája az Erős Dollár.

Földrajz[szerkesztés]

Erősország Európa közepén, a Kárpát-medencében helyezkedik el, teljes egészében Szerbia határolja. Tengerparttal nem rendelkező ország. Az ország területe 6 telek, vagyis majdnem akkora, mint Monaco.

Domborzat[szerkesztés]

A Calya-hegy az alagút bejárata felől...

Az ország területének nagy része 100 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik.

Történelem[szerkesztés]

Erősország lakói régen Szittyáknak, Szarmatáknak, később Hunoknak és Avaroknak, majd magyaroknak nevezték magukat. Hogy miért? A szarmata név abból ered, hogy a Szittyák nomádok voltak, akik a Pusztán nem rendelkeztek elég tüzelővel és ezért az állataik ürülékét gyűjtögették télire. Ugyanis azzal fűtöttek. Ezért aztán szomorúan konstatálták, hogy mi csak "szarban matatók" vagyunk. Másfelől a római katonák, akik jöttek (majd később mentek Pannoniából) a Dunántúlra, legelőször is megtanultak egy-két szót Szittyául, főként az argóból. Például: "Szar", amit latinul úgy írnak "Sar". Vagy azt a szót, hogy "Maca", (latinul "Mata"), vagyis "könnyen kapható csaj". A római légionáriusok, hogyha nem kapták meg a magyar lányoktól, amit akartak, akkor dühödten azt kiabálták "Sar Mata", mert a Szittya lányok nem könnyűvérűek. A "Szarmáta" szó szláv értelmezésében a "Mát" a szláv argót jelenti. Léteznek jelenleg is olyan tiltott szavak az orosz nyelvben, amelyeket összefoglalóan "russzkij mát"-nak hívnak. Ezen szavak a szittyáknak nagyon furcsák voltak, mert a magyar argóban (bocsánat a szóért) a "Szarházi", vagy "nagy rakás Szar" nem máson, mint a "szar" szavunkon alapszanak, ellentétben a szláv argóval, amelyben az általam az imént említett szót a "Huj", azaz "Fasz" szó helyettesíti: "hujóvij, hujnyá". Ezért a Szittyák, úgy gondolták hogy jó szó a "Szarmata", mert kifejezi szlávul, hogy ők azok, akik a szláv argóban a "szar", vagyis a "nagy dákók" ("nagy faszok").(Szlávul a "szar mátá" azt jelenti: "az argó szara")