Wikipédia:Homokozó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:Homokozó 
Egy valódi, homokozóba való vödör kislapáttal
A Homokozó a Wikipédia játszótere, itt az újdonsült szerkesztők szabadon garázdálkodhatnak, bármilyen szerkesztést kipróbálhatnak kötetlenül, természetesen a civilizált viselkedés keretein belül, valamint úgy, hogy ne legyen jogsértő a szerkesztés. Az itt olvasható szövegeket szerkesztőink a felület tesztelése céljából írták, azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan állításokat nem nézte át, nem javította senki.

Az oldalon szereplő „információt” tehát természetesen jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.

Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.

Az ideírtakat az erre járók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csak próbálkozni szeretnél, hanem már a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy szerkesztői nevet), majd kattints ide!
Egyszerűen csak kattints az oldal tetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” gombra.

Némi eligazításért lásd a „Szerkesztés” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Lap mentése” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.

Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy {{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}}, tényleg ne változtass!


Lőrincz ( Virág ) Emma[szerkesztés]

  1. Az 1998 május 18-án, Budapesten született magyar tanuló 2016 januárban kezdte el blogot vezetni a(z) [1]webhelyen. Jelen van a legtübb jelentős szociális média csatornáján mint Twitter, Pinterest, Tumblr és Instagram több ezres követőtömegekkel. Iskolás éveit 2004-ben kezdte a Pitypang Utcai Általános Iskola tanulójaként, 2012.ben sikeres felvételivel kezdte el gimnáziumi tanumányait a XII. kerületben található Városmajori Gimnázium ötévfolyamos német tagozatos osztályában. Tizenegyedikes tanulmányait megbontva külföldre költözött és Hamburgban folytatta tovább a gimnáziumot. A magyar blogger-világ egyik potenciáis feltörekvő fiataljának tarják nagyobb hírnévre már szert tett bloggerek, akik felfigyeltek a lány egyedi stílusára az első hónapok után. .
Lőrincz Emma


  1. Család
gyermeke, két édestestvére, egy féltestvére van jelenleg. Családfájában feltűnnek a magyar építészetben elismert nevek, mint Lőrincz József a kétszeres Ybl Miklós-díjas győri építész. (Csönge 1930. december 25. – Budapest 1990. július 24.). A kiváló építőművész tervezte a győri vagongyár hatalmas acél-üveg ipari csarnokait; művei közül kiemelkedik a kiskúti Sportcsarnok és a Kálóczy téri öregek otthona. A Káptalandomb ezer éves épületegyüttesét harmonikusan egészíti ki a vagongyár vendégházának magastetős tömege. Továbbá Nyiri István[2](Cegléd, 1902. május 10. – Budapest, 1955. augusztus 31.) a magyar avantgárd építészet kiemelkedő alkotója. Ybl-díjas. Az Erzsébet téri MÁVAUT autóbusz pályaudvar tervezóje.
Családi és baráti körben 2012-ben
  1. Blog[3]
  2. Tanulmányok

Szaplonczay Manó[szerkesztés]

Szaplonczai Szaplonczay Manó

Dr. Szaplonczay Manó, Somogy Vármegye egykori tiszti főorvosa 1856. október 11-én a Bereg vármegyei Csetfalván született. Édesapja szaplonczai Szaplonczay László (elhunyt 1880) nemzetőr főhadnagy, édesanyja bölcsi Buday Rozália (1829-1881) volt. Szaplonczay Manó Máramarosszigeten töltötte korai tanuló éveit, majd a debreceni református kollégiumba került, ahol Tisza István (1861-1918), későbbi magyar miniszterelnök diáktársa és jó barátja lett. A gimnázium elvégzése után a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1882-ben orvosdoktorrá avatták. Még ebben az évben feleségül vette Budapesten Gyurman Irmát és ezt követően Marcaliba került községi orvosnak, majd később itt lett kórházigazgató. Első feleségének halálát követően 1884. február 4-én házasságot kötött Halmágyi Lillával (1860-1939). A két házasságából összesen öt gyermeke született. Kilenc év szolgálat után Kaposvárra került, 1891. november 1-jén kinevezték Somogy Vármegye tiszti főorvosává és ebben a tisztségében dolgozott 25 éven keresztül, egészen 1916-ban bekövetkezett haláláig. Kaposváron a szolgálati lakásban lakott családjával, és a megye köztiszteletben álló tagja, valamint a kaposvári Nemzeti Kaszinó igazgatója (1907-1916) lett. A marcali kórház közkórházi jellegének elismerése jelentős lépés volt, de tudatában volt azzal, hogy a megye egészségügye fejlesztése alapjául csakis a nagyobb kaposvári kórház szolgálhat, így annak korszerűsítésére szentelte egész életét. Legfiatalabb gyermekét, Irént, Piatsek Gyula (1889-1953), kaposvári gyógyszerész vette feleségül, aki a Gyógyszerész Egyesület Somogy Vidéki Kerületének és a megyei vadásztársaságnak volt az elnöke. Szaplonczay Manó orvosi törekvése elsősorban a népbetegségek, fertőző betegségek leküzdésére irányult és a védőoltások megszervezésére különös hangsúlyt fektetett. Ő vezette be a századfordulón Somogyban a himlő, a veszettség, a diftéria elleni védőoltásokat. Foglalkozott az „egyke” kérdéssel, és az elmebetegségekkel, továbbá a tuberkulózissal, illetve támogatta a bábaképzést. 1891-ben az ő ösztönzésére nyílt meg hazánk első úgynevezett másodrendű bábaképző iskolája, amely az első három év alatt 110 képzett bábát bocsátott a megye rendelkezésére, csökkentve a csecsemőhalálozást. 1893. szeptember 14-én Szaplonczay felvetette egy 100 ágyas elmegyógyintézet megépítését, mert az elmebetegek elvonják a helyet a többi betegtől és veszélyesek is rájuk nézve. A közgyűlés támogatta indítványát, majd 1894 januárjában ő javasolta a fertőző osztály létrehozását is. A tüdőbaj miatt megszaporodtak a betegek és sokan meghaltak. Szaplonczay megalakult a Somogy vármegyei Tüdővész Ellen Védekező Egyesület, majd 1908-ban megnyílt a tüdőbeteg-gondozó. Szaplonczay hivatása a gyógyító és szervező orvostudomány, illetve az ekkor még nevet nem kapó epidemiológia, szenvedélye pedig a Balaton volt. A tájnak a széles körű megismertetése és a természeti kincsek balneológiai kiaknázására való törekvés adták meg a gondolatot arra, hogy a fonyódi hegyen levő erdőben nyaraló- és fürdőtelepet alapítsanak. 1893-ban kezdték el a munkát, és 1894-ben már meg is alakult a Fonyódi Fürdő, illetve felépült a híres Sirály szálló. Az elsőként felépült villa Szaplonczayé volt, amely felújított állapotban ma is látható. Az építkezések megindítása keltette életre a Kaposvár-Fonyód vasútvonalat, majd megépült a hajókikötő is. A község vasútállomástól délre terjedő, a Szent István utca mentén elterülő sík részét Berzsenyiről –Sándor-telepnek, a Várhegyen fekvőt, ahol a Szaplonczay emlékmű áll, gróf Zichyről –Bélatelepnek nevezték el. Manó régi szívbaja 1916 tavaszán kiújult, végül 1916. szeptember 3-án Kaposváron hunyt el. Kívánsága szerint az általa alapított Bélatelepen, a Várhegy oldalában helyezték örök nyugalomra, ahol fehér, Carrara-i márványból készült síremléke ma is áll.