Ez a lap átnevezés ellen védett

Wikipédia:Homokozó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Wikipédia:Homokozó 
Egy valódi, homokozóba való vödör kislapáttal
A Homokozó a Wikipédia játszótere, itt az újdonsült szerkesztők szabadon garázdálkodhatnak, bármilyen szerkesztést kipróbálhatnak kötetlenül, természetesen a civilizált viselkedés keretein belül, valamint úgy, hogy ne legyen jogsértő a szerkesztés. Az itt olvasható szövegeket szerkesztőink a felület tesztelése céljából írták, azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan állításokat nem nézte át, nem javította senki.

Az oldalon szereplő „információt” tehát természetesen jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.

Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.

Az ideírtakat az erre járók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csak próbálkozni szeretnél, hanem már a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy szerkesztői nevet), majd kattints ide!

Egyszerűen csak kattints az oldal tetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” gombra.

Némi eligazításért lásd a „Szerkesztés” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Lap mentése” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.

Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy {{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}}, tényleg ne változtass!


Gallai Márk






Született 2000-ben, munkás, - Fémkereskedő

A művészet lényege[szerkesztés]

1. bekezdés[szerkesztés]

A piaci művészet magyarázatát, ugyanúgy, mint a versenypiac esetében, mindenekelőtt a határköltség-függvény és a piaci keresleti függvény viszonyában találhatjuk. Ha a hatékony szintű vállalati kibocsátás a kielégíthető kereslethez közeli volumenű, akkor ezen a piacon jó eséllyel csak néhány eladót fogunk találni.[1]

Az ilyen monopóliumok „természetes” módon alakulnak ki, ezért az elnevezésük is „természetes monopólium”. A természetes monopólium olyan monopólium, amelynek gazdasági okból nem maradhat fenn versenytársa, vagyis nem tud legalább két tartósan nyereséges cég ugyanazon a piacon ugyanolyan szolgáltatást vagy terméket kínálni. Ekkor hosszú távon csak egyetlen, monopolhelyzetben lévő vállalat maradhat fenn az iparágban.[2]

2.bekezdés[szerkesztés]

Tegyünk fel példaként egy hipotetikus állapotot is, amikor az adott keresletet két vállalat elégíti ki, egyenként Q’ termelés mellett. Látható, hogy a termelés átlagköltsége ilyenkor magas. Ez az állapot aligha lehet tartós. Ha a két vállalat bármelyike egy kis előnyhöz jut a másikkal szemben (mondjuk sikeresebb a reklámja), növelheti eladásait, amit átlagköltségének csökkenése kísér. Akár árversenyt is kezdeményezhet riválisával szemben, tovább növelve előnyét, előbb-utóbb kiszorítva a másikat a piacról.[3]

Az ilyen monopólium egyáltalán nem kivételes jelenség. Egy kistelepülésen szinte minden szakipari szolgáltatást végző mester monopolhelyzetben van: egyetlen cipész, egyetlen fodrász, egyetlen orvos, egyetlen autószerelő stb. kínálja szolgáltatásait. További jó példa a BKV, mint a tömegközlekedésben monopol szerepet játszó cég, az autópálya üzemeltetése vagy a vízművek.[4]

Úgy gondolom, hogy nem szükséges az állami támogatás a természetes monopóliumban levő cégek esetén, pont hogy szabályozni kell őket a piaci optimum elérése érdekében. Ennek oka logikusan végiggondolva, hogy mivel monopolhelyzetben vannak ezek a szereplők, akár könnyen visszaélhetnek a helyzetükkel. Erre remek példa, hogy a piaci optimumnál magasabb áron termelnének kevesebbet, ami nyilván csak nekik éri meg, senki másnak. Szóval véleményem szerint pont, hogy káros a támogatásuk. Nem csoda, hogy azért lett sok természetes monopolhelyzetben levő cég állami tulajdonú, mert így elvileg a piac működése hatékonyabb. Legalábbis a lehetőség megvan rá, innentől már az állam lelkiismeretére van bízva, hogyan használja.

  1. http://www.jgypk.hu/tamop15e/tananyag_html/kozgalapok/termszetes_monoplium.html
  2. https://www.mimi.hu/gazdasag/termeszetes_monopolium.html
  3. http://www.jgypk.hu/tamop15e/tananyag_html/kozgalapok/termszetes_monoplium.html
  4. http://www.jgypk.hu/tamop15e/tananyag_html/kozgalapok/termszetes_monoplium.html

Lehet-e jelszó káromkodás? Alfa-ketosav vita 2019. április 19., 18:02 (CEST)