Ez a lap átnevezés ellen védett

Wikipédia:Homokozó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Wikipédia:Homokozó 
Egy valódi, homokozóba való vödör kislapáttal
A Homokozó a Wikipédia játszótere, itt az újdonsült szerkesztők szabadon garázdálkodhatnak, bármilyen szerkesztést kipróbálhatnak kötetlenül, természetesen a civilizált viselkedés keretein belül, valamint úgy, hogy ne legyen jogsértő a szerkesztés. Az itt olvasható szövegeket szerkesztőink a felület tesztelése céljából írták, azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan állításokat nem nézte át, nem javította senki.

Az oldalon szereplő „információt” tehát természetesen jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.

Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.

Az ideírtakat az erre járók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csak próbálkozni szeretnél, hanem már a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy szerkesztői nevet), majd kattints ide!

Egyszerűen csak kattints az oldal tetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” gombra.

Némi eligazításért lásd a „Szerkesztés” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Lap mentése” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.

Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy {{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}}, tényleg ne változtass!


b|c Forráshivatkozás-hiba: Egy <ref> tag lezáró </ref> része hiányzik</ref>

Ciklopropenilidén[szerkesztés]

Ciklopropenilidén[1]
Cyclopropenylidene.png
Cyclopropenylidene-3D-balls.png
Kémiai azonosítók
CAS-szám 16165-40-5
PubChem 6432188
ChemSpider 4937408
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C3H2
Moláris tömeg 38,05 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A ciklopropenilidén egy 20 tagú feszített gyűrűs aromás karbén, mely éppen ezért stabilabb, mint a ciklopropán vagy a metilénciklopropén[forrás?]. Magányos elektronpárral írják le. Aromás jellege miatt felfedezői nem tudták egyik, a felfedezése előtti karbéncsaládba se sorolni, így új családba került[1]. Ismerjük 1,2-bisz(diizopropil)amino szubsztituált változatának szililén és germilén analógját is.[1]

Története[szerkesztés]

A ciklopropenilidén csillagközi térben való felfedezését már 1985-ben igazolták, 4 évvel előbb a csillagközi térben találtak többértelmű vonalakat. Az első szubsztituált ciklopropenilidén földi körülmények közti előállítása azonban 2006-ban történt meg először[1], előtte már ismertek voltak átmenetifémekkel alkotott komplexei[1], és ezzel 1991-ig visszamenőleg minden tapasztalatnak ellentmondott[1]. A bisz(diizopropil-amino)ciklopropenilidén is egy stabil szilárd vegyület, 108 °C (381,15 K) körüli olvadásponttal és sárga színnel[1]. Ez utóbbit egészen 1997-ig félreismerték, instabilnak gondolták[1], mígnem éppen e vegyületet állították elő 2006-ban[1]. Sőt, mivel a σ-rendszerben elektrofil funkciós csoportok árnyékolhatják a karbén centrum elektrofilitását[1], dimerizáció, izomerizáció, inzertáció sem lép fel az említett karbénben, ezért kinetikailag stabil[1].

Számítások szerint alig stabilabb nála az Arduengo-karbén[1], és rezonancia struktúrákkal rendelkezik[1]. Ismerünk királis ciklopropenilidéneket is, pl. bisz[bisz(R-1-feniletil)amino]ciklopropenilidén[1], melyet 2007-ben szintetizáltak[1].

Fizikája[szerkesztés]

A vegyület normálállapota a szingulett[1], amelyben a hidrogének spinjeinek eredője 0. Elméletileg jól oldódik benzolban, toluolban, dietil-éterben, mindez abból következik, hogy szénhidrogén.

Kémiája[szerkesztés]

Nagyon reaktív, mert karbén. A csillagközi térben gyakran protonokkal, protonált anyagokkal reagál, a reakció:

C3H2+HA+=C3H+3+A

ahol A bármi, még üres atomcsoport is lehet. Azonban ismert a C+ ionnal történő reakciója is, mely során nagyobb szerves vegyületek is elkezdhetnek létrejönni.

  1. a b c d e f g h i j k l m n o p Földönkívüli molekulák a földön

Osvay Soma[szerkesztés]

Osvay Soma a Starschema vezető fejlesztője. Megmentette Afrikát. Just sayin'.

teszt[szerkesztés]