Wikipédia:Homokozó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:Homokozó 
Egy valódi, homokozóba való vödör kislapáttal
A Homokozó a Wikipédia játszótere, itt az újdonsült szerkesztők szabadon garázdálkodhatnak, bármilyen szerkesztést kipróbálhatnak kötetlenül, természetesen a civilizált viselkedés keretein belül, valamint úgy, hogy ne legyen jogsértő a szerkesztés. Az itt olvasható szövegeket szerkesztőink a felület tesztelése céljából írták, azok tartalmát senki nem ellenőrizte, a helytelen vagy valótlan állításokat nem nézte át, nem javította senki.

Az oldalon szereplő „információt” tehát természetesen jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.

Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.

Az ideírtakat az erre járók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csak próbálkozni szeretnél, hanem már a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy szerkesztői nevet), majd kattints ide!
Egyszerűen csak kattints az oldal tetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” gombra.

Némi eligazításért lásd a „Szerkesztés” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Lap mentése” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.

Csak egy dologra kérünk: a lap forrásának első során, amelyben az olvasható, hogy {{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}}, tényleg ne változtass!


Horthy Miklós Társaság

Az első Horthy-társaság


Almási Szabó János mint az igazság és a Kormányzó úr lelkes híve először magánlevelekben vette fel a harcot az újratemetés által újra felkorbácsolt indulatokkal, s a médiából a Kormányzó személyére és korára szórt hamis vádakkal, majd látva ezek eredménytelenségét egy szervezet létrehozásán kezdett fáradozni. Egy szervezeten, mely jogi személyként sok emberrel a háta mögött remélhetőleg eredményesen lép fel a rágalmakkal szemben. Ehhez azonban lelkes magyarországi vezetőre volt szükség. Kapóra jött, hogy Almási Szabó János egy magyarországi összejövetelen megismerkedett egy győri polgárral, Világhy Józseffel, aki elvállalta egy társaság létrehozását. Így került sor 1994 szeptemberében a Horthy Miklós Történelmi Társaság győri bejegyzésére Világhy József barátja, egykori '56 utáni rabtársa, Paray László elnökletével. A társaság áldásos tevékenységet fejtett ki a magyar civil szférában. Megmozgatta és egybefogta a két világháború közötti időszak és annak emblematikus figurája, vitéz nagybányai Horthy Miklós valósághű megítélését szorgalmazó embereket s így kisebb-nagyobb csoportok, tagozatok alakultak országszerte, melyek a győri szervezet fiókintézményeinek voltak tekinthetők, bár a kapcsolat valójában igen laza volt. Így jött létre csoport Százhalombattán, Pápán, Szekszárdon, Keszthelyen, majd végül Sárospatakon. Mindez inspirálóan hatott az országszerte élő és a Kormányzóra hálával és szeretettel gondoló honfitársainkra. A vetés szárba szökkent.

A Budapesti Tagozat

A vidéki városok után a győri szervezet, pontosabban Almási Szabó János, Paray László, Világhy József és Szimon Miklós újságokban, így a Magyar Nemzetben is 2001. március 3-ra bemutatkozó összejövetelt hirdettek meg a budai Szent Imre Gimnázium dísztermébe azzal, hogy elegendő érdeklődő esetén megalakítják a Budapesti Tagozatot. A jól sikerült bemutatkozás eredményeként 2001. május 18-án az MDF XI. kerületi helyiségében nyolcvan körüli létszámmal megalakult a Horthy Miklós Történelmi Társaság Budapesti tagozata. A háromtagú elnökségbe Nagy E. Kornéliát, vitéz Czanik Gézát és Dobai Miklóst választották, mely elnökségi tagok közül Dobai Miklós lett az elnök. Nem utolsó sorban a főváros adottságainak köszönhetően a Budapesti Tagozat már a kezdet kezdetén jelentős sikereket könyvelhetett el. Kapcsolatot teremtett a fővárosban működő egyéb szervezetekkel: Vitézi Rend, Trianon Társaság, Hermann Ottó Társaság, stb., illetve képviseltette magát más társaságok rendezvényein, részt vett egyházi rendezvényeken, mint például az újrakészített ereklyés országzászló felszentelése, vagy a Szent Jobb körmenet. Ez utóbbi kapcsán budapestiek ezrei, s a TV-közvetítés jóvoltából határokon inneni és túli magyarok tízezrei szerezhettek tudomást a társaság létezéséről.

A Horthy Miklós Társaság A társaság vezetését öttagú elnökség végzi, mely elnökből, elnökhelyettesből, két alelnökből és titkárból áll. Az alapszabály lehetővé teszi nem a bejegyzés helyén élő tagok számára, hogy elegendő létszám és akarat esetén önálló csoportot, tagozatot hozzanak létre, melynek élére tagozati elnököt és elnökséget válasszanak, s ezt követően bizonyos önállóságot élvezzenek. Így működik Bécs-ben a Bécsi tagozat, mely a korábbi Horthy Miklós Történelmi Társaság Bécsi Tagozataként testületileg lépett át társaságunkhoz Almási Szabó János vezetésével. De így csatlakozott hozzánk a Dr. Dékán Károly történész vezette Gömbös Gyula Baráti Társaság is. A felvételüket kérők, megismerkedve a társaság Alapszabályával és kitöltve a belépési nyilatkozatot, tagsági igazolványt kapnak. A társaság ma közel kétszáznyolcvan tagot számlál, saját folyószámlával, adószámmal és internetes honlappal rendelkezik. A társaság zászlaja, melyet Vajna Iván tagtársunk közvetítésével adományként kaptunk: koronás címerrel díszített nemzetiszín zászló, melyen arannyal hímzett betűkkel ívelt felirat formájában a címer felett a Horthy Miklós, a címer alatt, a zöld mezőben pedig a Társaság szó olvasható. A hímzett feliratot a társaság titkár asszonya, Kőrössy Katalin hímezte. Ugyanő készítette el és hímezte az özvegy Horthy Istvánné által adományozott zászlóanyai szalagot, de arról majd később. A társaság működéséhez szükséges anyagiakat részben tagdíjakból és részben más forrásokból teremtjük elő. A tagdíj összege, mely havi egyszáz forint, úgy van megállapítva, hogy ne okozzon anyagi megterhelést az elsősorban nyugdíjas korosztályú tagoknak. Ez az összeg azonban a normális működéshez nem elegendő, ezért köszönettel fogadjuk tehetősebb itthoni tagtársaink, külhoni tagtársaink és szimpatizánsaink felülfizetéseit, hazai cégek átutalásait és az önkormányzat esetenkénti támogatását egy-egy konkrét terv megvalósításához. Az alapszabály közhasznú tevékenység folytatásáról is rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy a bejegyzéstől számított törvényes idő lejárta után a tagok és szimpatizánsok személyi jövedelem adójának 1%-át megkaphassuk. A társaság fő tevékenységi köre kiterjed a Kormányzó Úr és Családja emlékének ápolására, hozzájuk vagy tevékenységükhöz köthető jeles évfordulók és események megünneplésére. Ezen túlmenően, mintegy melléktevékenységként, igyekszünk gondot fordítani a magyar közelmúlt olyan eseményeinek felkutatására és a közvélemény előtt ismertté tételére, melyeknek a magyarság sorsára máig ható kihatásai vannak, illetve amelyekről a kommunizmus évtizedei alatt a magyar közvélemény nem hallott, nem hallhatott.

Egyéb tevékenységek Az előbbieken túlmenően, közhasznú tevékenységet is magában foglaló bejegyzésünknek megfelelően tagtársaink, és a minket támogató határainkon innen és túl élő jó emberek adományait felhasználva könyvekkel és egyéb, a hazafias nevelést szolgáló hangzó és írott kiadványokkal támogatjuk a hazai, elsősorban egyházi kezelésben lévő iskolákat, valamint a trianoni határokon túlra szakadt területek iskoláit is. Így tagtársunk, Isépy Dezső magánkiadásban megjelent könyvét, mely az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet eddig nem publikált részleteit tartalmazza, díjmentesen küldtünk szét budapesti egyházi iskoláknak, valamint Bencsik Gábor nekünk adományozott Horthy Miklósról írott könyve példányait juttattuk el erdélyi, kárpátaljai és délvidéki iskolákba. És nem csak iskolákat, hanem a Böjte Csaba ferences szerzetes által először csak Déván, de ma már Erdély több városában működő gyermekotthonok számára jelentős mennyiségű ruhaneműt, berendezési tárgyakat, játékokat, könyveket gyűjtöttünk és juttattunk el a rászorulóknak. Működésünk és tevékenységünk ismertségét és sikerességét azon tudjuk leginkább lemérni, hogy hány rendezvényre kapunk rendszeresen meghívót, illetve, ami számunkra rendkívül fontos és becses, hogy felkérésünknek eleget téve 2003 nyarán özvegy Horthy Istvánné elvállalta a társaság Tiszteletbeli Elnöki tisztét, valamint a zászlóanyai szerepet. A Horthy Miklós Társaság történetének elnökei:

Dobai Miklós, Székely László, Kosaras Péter Ákos, Zetényi-Csukás Ferenc