Ugrás a tartalomhoz

2023-as Izrael–Hamász-háború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2023-as Izrael–Hamász-háború
Arab–izraeli konfliktus
Dátum2023. október 7. – (291 napja)
HelyszínIzrael, Palesztina, Libanon[1] és Szíria[2][3]
Harcoló felek
Hamász
Palesztin Iszlamista Dzsihád
Népfront[4]
Demokrata Népfront[5]
Oroszlánbarlang[6]
Hezbollah[1]
 Izrael
Parancsnokok
Iszmáíl Hanije
Jahja esz-Szinvár
Mohammed Deif
Abu Obaida
Ziyad al-Nakhalah
Haszan Naszr Alláh
ISR Benjámín Netanjáhú
ISR Jichák Hercog
ISR Joáv Galant
ISR Herzi Halevi
ISR Kobi Shabtai
Egységek
Izz ad-Dín al-Kasszám Brigádok
el-Kudsz Brigádok
Abu Alí Musztafa Brigádok
Nemzeti Ellenállási Brigád
Izrael hadereje
Izraeli rendőrség
Veszteségek
Gázai övezet:[a]

Izraelen belül:[d]

  • 1000+ fegyveres halott[12]
  • 200 fogságba esett[13]

Ciszjordánia:[e]

Libanon:[f]

Szíria:[h]

Izrael:[d]
  • 1316+ halott[k]
  • 7,266+ sebesült[28]
  • 239 túsz [l]
  • 28 eltűnt[35]
  • A Wikimédia Commons tartalmaz 2023-as Izrael–Hamász-háború témájú médiaállományokat.

    A 2023-as Izrael–Hamász-háború 2023. október 7-én, a szimchat Tórá zsidó ünnep reggelén kezdődött. Ezen a napon a Gázai övezetben működő palesztin fegyveres ellenállási szervezetek a Hamász vezetésével váratlan, nagyszabású rajtaütést indítottak izraeli célpontok ellen. Ennek keretében a palesztinok körülbelül 3000 kezdetleges, házi készítésű rakétát lőttek ki Izraelre, palesztin harcosok áttörték az Izrael által a Gázai övezet köré épített műszaki zárat (hét méter magas kerítés, kamerák, érzékelők, önműködő gépfegyverek és őrtornyok kiterjedt rendszerét), laktanyákat, támaszpontokat támadtak meg, zsidó telepekre és településekre hatoltak be és számos foglyot ejtettek, akiket a Gázai övezetbe vittek. A palesztinok támadásukat al-Aksza áradás műveletnek[36] (arabul: عملية طوفان الأقصى) nevezték.

    A palesztin támadás során az izraeli oldalon 1139 fő vesztette életét. Az áldozatok közül 695 volt izraeli polgári személy (közülük 36 gyermek), 373 a rendvédelmi szervek tagja, 71 fő pedig külföldi, jellemzően az izraeli gazdaságokban és háztartásokban alkalmazott ázsiai vendégmunkás.[37] Az áldozatok egy része nem a palesztin harcosoknak esett áldozatul, hanem az izraeli fegyveres erők támadásai során, "baráti tűz" nyomán vesztette életét, azonban az izraeli hatóságok a különleges körülményekre hivatkozva nem tartották erkölcsileg elfogadhatónak az ilyen esetek kivizsgálását.[38]

    A felek közti amúgy is rossz viszonyt tovább rontó palesztin támadás az izraeli állam és a palesztinok közötti sok évtizedes ellentétet és éveken át tartó, egyre súlyosbodó összecsapásokat követett. A kiváltó okok közé tartoztak az 1967 óta Izrael által törvénytelenül megszállt palesztin területek illegális zsidó telepeinek telepesei átal elkövetett mind gyakoribb támadások, valamint a Dzsenínben és az al-Aksza-mecsetben történt összecsapások, melyekben közel 250 palesztin és 32 izraeli vesztette életét. A Hamász ezeket az eseményeket jelölte meg a támadás fő okaként,[39] és felszólította a Gázán kívüli palesztinokat, hogy csatlakozzanak a megszállók elleni harchoz.[40][41]

    Egyes szakértők a palesztin kitörést a harmadik intifáda kezdetének nevezték.[42] 1973 óta először, szinte pontosan 50 évvel a jom kippuri háború kezdete után Izrael hadi állapotot hírdetett.[43]

    A nyugati világ több országa elítélte a Hamász erőszakos fellépését, és terrorizmusnak minősítette a szervezet támadását,[44][45][46][47] míg az arab világban sokan a palesztin területek izraeli megszállását és a palesztinok önrendelkezési jogának megtagadását okolták a helyzet eszkalációjáért.[48][49] Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Marokkó, Indonézia, Pakisztán, Nigéria és Törökország is deeszkalációra szólította fel a két felet,[50][51][52] Katar és Malajzia pedig a cionista telepeseknek az al-Aksza-mecsetbe történő erőszakos behatolásával magyarázta a háború kirobbanását. Afganisztán támogatását fejezte ki a palesztinoknak, míg a Hamász kijelentette, hogy Irán segítette az offenzíva kivitelezésében, amit az ország ugyan tagadott, de méltatta „a palesztinok spontán megmozdulását a megszálló hatalommal szemben”.[53] Az Egyesült Államok kormánya bejelentette, hogy feltétel nélkül támogatja Izraelt, és mindent meg fog tenni az ország megsegítésére.[54]

    A támadás nyomán az izraeli kormány országos szükségállapotot hirdetett.[55][56] Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy az ország háborúban áll.[57][58] Az izraeli ellentámadás a Vaskardok nevet kapta.[59] Izrael a palesztin rajtaütésre légitámadásokkal és rakétacsapásokkal válaszolt, melyek nemcsak katonai, hanem civil célpontokat – kórházakat, lakóépületeket, oktatási intézményeket, templomokat és mecseteket – is érintettek. A konfliktus első három napján a Palesztin Egészségügyi Minisztérium jelentése szerint Izrael megölt legalább 500 palesztint, köztük civileket, gyermekeket és nőket is, míg az IDF kijelentette, hogy legalább 400 terroristával végzett.[60][61][62][63][64]

    2023. október 27-én, több hétnyi bombázás és tüzérségi előkészítés után az izraeli szárazföldi haderők behatoltak a Gázai övezetbe.[65][66] Az izraeli támadás bejelentett célja a Hamász elpusztítása és a Gázai övezet elfoglalása volt.[67] Az izraeli behatolás nyomán hosszan elhúzódó, máig (2024 májusa) is tartó harcok kezdődtek, melyek során az izraeli haderő a gázai polgári infrastruktúra (lakóházak, közművek, oktatási és egészségügyi intézmények, hitéleti és kegyeleti intézmények) nagy részét elpusztította, az izraeli haderő műveletei pedig aránytalanul magas járulékos veszteségekkel, azaz szélsőségesen nagy számú palesztin civil áldozattal jártak, járnak.

    A civil infrastruktúra izraeli haderők általi szándékos szétrombolása és a rendkívül nagy számú palesztin áldozat (többségükben gyermekek és nők) miatt 2023. december 29-én a Dél-afrikai Köztársaság a Nemzetközi Bírósághoz fordult, mivel meglátása szerint Izrael Gázában megsértette a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezményt.[68] 2024. január 26-i határozatával a Nemzetközi Bíróság befogadta a Dél-afrikai Köztársaság indítványát, egyúttal átmeneti rendelkezésként Izrael államot a népirtás megakadályozására kötelezte.[69]

    Mivel az izraeli hadsereg Gázai övezetben való működésében a Nemzetközi Bíróság határozata nyomán sem állt be érdemi változás, így az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa 2024. február 8-án sajtóközleményben hívta fel Izrael és a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy a IV. Genfi Egyezmény 53. cikkelye tiltja a polgári tulajdon elpusztítását, kivéve, ha ez a pusztítás a harci tevékenységek miatt elkerülhetetlenül szükséges. Jelezte, hogy hivatala 2023 októberének vége óta számos esetet rögzített, melynek során az izraeli hadsereg polgári és egyéb infrastruktúraelemeket (ide értve a lakóépületeket, iskolákat, egyetemi campusokat) pusztított el olyan körzetekben, ahol nem, vagy már nem zajlottak harci cselekmények. Kiemelte, hogy Izrael nem szolgált meggyőző érvvel a polgári infrastruktúra ilyen kiterjedt elpusztítására. Felhívta a figyelmet, hogy az otthonok és egyéb alapvető polgári infrastruktúra ilyetén elpusztítása ellehetetleníti a harcok előtt a területen élt népesség visszatérését, és úgy tűnik, hogy célja az, illetve azzal az eredménnyel jár, hogy a polgári lakosság visszatérése ezekre a területekre lehetetlenné válik. Emlékeztette az izraeli hatóságokat, hogy a polgári lakosság erőszakos áttelepítése háborús bűncselekmény lehet.[70]

    2024. március 22-re a háború gázai palesztin áldozatainak száma átlépte a 32000 főt. Az övezet lakossága a harcok előtt közelítőleg 2,2 milliós volt, azaz közelítőleg 69 palesztin lakosra jut egy halott, ami rendkívül magas szám.[71]

    2024. március 25-én az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa 2728 számú határozatával azonnali, a Ramadán végéig tartó tűzszünetre szólította fel a feleket, amely egy tartós fenntartható tűzszünethez vezet. Követelte továbbá valamennyi túszként tartott feltétel nélküli szabadon bocsátását, valamint, hogy a felek tartsák be a nemzetközi jog által rájuk rótt kötelezettségeiket minden általuk fogvatartott személlyel kapcsolatban. Felszólított továbbá a Gázai övezet polgári lakossága védelmének megerősítésére és az övezetbe irányuló humanitárius segély tömeges bejutását gátló minden akadály megszüntetésére.[72]

    Az ENSZ BT által elvárt tűzszünet azonban nem jött létre és a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segélyszállítmányok elől sem hárultak el az azok bejutását és a teljes népesség közti szétosztását gátló akadályok. Ezért a Nemzetközi Bíróság a gázai helyzet és körülmények változására, az éhínség kialakulására tekintettel 2024. március 28-án kiegészítette a január 26-i határozatával elrendelt átmeneti rendelkezéseit.[73] A bíróság felszólította Izraelt, hogy tegyen meg minden szükséges és hatékony intézkedést annak érdekében, hogy az ENSZ-szel teljes körűen együttműködve haladéktalanul biztosítsa a sürgősen szükséges alapvető szolgáltatások és humanitárius támogatás valamennyi érdekelt általi akadálytalan és nagyszabású biztosítását, beleértve az élelmiszert, vizet, villanyáramot, üzemanyagot, hajlékot, ruházatot, tisztálkodási és tisztasági szükségleteket, ide értve a gyógyászati eszközöket és orvosi ellátást is, ehhez pedig növelje a szárazföldi belépési pontok számát és áteresztőképességét, azokat pedig mindaddig tartsa nyitva, amíg az szükséges.[74]

    Azonban Izrael figyelmen kívül hagyta a Nemzetközi Bíróság rendelkezéseit, izraeli részről nem történtek érdemi lépések a gázai polgári lakosság védelmére, nem indult meg az alapvető szolgáltatások helyreállítása, nem hárultak el az akadályok az humanitárius segély bejutása elől. 2024. április elsején, napokkal a Nemzetközi Bíróság rendelkezéseinek meghozatala után az izraeli hadsereg három gyors egymásutánban végrehajtott dróntámadásban elpusztította a Gázai övezetben élelmiszer-segélyezést végző World Central Kitchen nemzetközi segélyszervezet három gépjárművét, ezzel megölve a szervezet hét munkatársát.[75] Az áldozatok közt volt gázai palesztin, ausztrál, kanadai-amerikai, lengyel és három brit állampolgár is, így a támadás széleskörű nemzetközi felháborodást okozott.[76][77][78]

    Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2024. április 5-én kelt határozatában foglalt állást Izrael hadserege által a Gázai övezetben és a megszállt palesztin területeken elkövetett lehetséges háborús bűnök, emberi- és emberiességi jogi jogsértések miatti elszámoltatása mellett, valamint felszólította az országokat a hadfelszerelések Izraelnek történő eladása, szállítása leállítására.[79][80] Ezzel egy időben a gázai palesztin áldozatok száma meghaladta a 33000 főt.[81][82]

    A palesztinoknak a genfi egyezmények I. jegyzőkönyve értelmében a nemzetközi jog és az ENSZ által elismert joguk van ellenállni az izraeli megszállásnak. Ezt a jogot az idegen és gyarmati uralom alatt álló összes nép önrendelkezési jogával összefüggésben erősítették meg. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése (UNGA) kifejezetten megerősítette a palesztinok jogát ahhoz, hogy ellenálljanak az izraeli katonai megszállásnak, beleértve a fegyveres harcot is.[83] Az A/RES/38/17 (1983.11.22.) közgyűlési határozat 2. pontja kimondta, hogy „megerősíti a népek függetlenségükért, területi integritásukért, nemzeti egységükért, valamint a gyarmati uralom, az apartheid és az idegen megszállás alóli felszabadulásukért folytatott küzdelmének legitimitását, minden rendelkezésre álló eszközzel, beleértve a fegyveres harcot is."[84]

    Elnevezés

    [szerkesztés]

    A palesztin militáns csoportok rajtaütésüket al-Aksza áradás hadműveletnek (arabul: عملية طوفان الأقصى, tudományos átírással: ʿamaliyyat ṭūfān al-ʾAqṣā, ’özönvíz, áradat’) nevezték. Izrael az ellentámadást Vaskardok hadműveletnek (héberül: מבצע חרבות ברזל, mivca h'ár(á)vot bárzel) nevezte el.[85][86][87] A sajtó a háborút jellemzően az Izrael-Hamász háború, vagy egyszerűen a gázai háború néven említi.

    Háttér

    [szerkesztés]

    Ez a háború egy az Izrael megalapítása óta az izraeli fegyveres erők és különféle palesztin ellenállási csoportok, illetve szomszédos arab államokbeli támogatóik közt vívott fegyveres összetűzések sorában. Az 1947–48-as palesztinai háború során zsidó fegyveres csoportok (Irgun, Lehi, Hagana stb.) és az izraeli hadsereg több százezer palesztint űzött el otthonából és szülőföldjéről. Ezek egy jelentős része az Egyiptom által elfoglalt Gázai övezetben lelt menedékre. Az övezetnek a menekültek érkezése előtt körülbelül 80000 lakója volt, ami hetek alatt 280000 főre duzzadt. Az érkezők nagy része az UNRWA által létrehozott menekülttáborokban lelt otthonra. A 365 négyzetkilométeres terület népessége gyorsan nőtt, népessége mára közelítőleg 2,2 millió fő.

    Az 1948-as arab-izraeli háború tűzszünettel zárult. Sem Izrael, sem Egyiptom nem volt érdekelt újabb háború kitörésében, így az egyiptomi hatóságok igyekeztek korlátozni a palesztin ellenállók Izrael elleni támadásait, és az izraeli hadsereg is csak ritkán támadta a Gázai övezetet. Az 1952-es egyiptomi forradalom nyomán azonban megszűnt az erős brit befolyás alatt álló királyság, az új köztársaság pedig a nyugati nagyhatalmaktól való függetlenedésre törekedett. Az Egyiptomban zajló változásokat az izraeli kormányzat nem nézte jó szemmel, így 1954-ben az izraeli titkosszolgálat merényletsorozatot szervezett egyiptomi zsidók bevonásával, hogy megingassa a rendszert. Az ügynökök robbantásos merényleteket hajtottak végre Egyiptomban; 1954. július 2-án robbanás történt egy alexandriai postahivatalban, július 14-én robbanás történt az USIA alexandriai és kairói kirendeltségének könyvtáraiban és egy moziban. Az egyiptomi hatóságok végül letartóztatták a csoport tizenegy tagját, és egy 1954. december 11. és 1955. január 27. közt zajlott perben vonták őket felelősségre. A vádlottak közül kettőt halálra ítéltek és felakasztottak, a többieket börtönbüntetésre ítélték. Izrael a pert kirakatpernek nevezte és antiszemitizmussal vádolta Egyiptomot. Az ügy nyomán az izraeli-egyiptomi viszony fagyossá vált.

    1955. február 28-án az izraeli hadsereg különleges egységei a Fekete Nyíl Hadművelet keretében behatoltak a Gázai övezetbe, megtámadták az egyiptomi hadsereg Gáza város melletti laktanyáját és megöltek harmincnyolc egyiptomi katonát.[88] Erre válaszul az egyiptomi hatóságok elkezdték gerilla-hadviselésre oktatni a palesztin ellenállókat, és már nem akadályozták tevékenységüket. Gamal Abden-Nasszer elnök egy esetleges újabb izraeli-arab vagy izraeli-egyiptomi háború kitörésére számítva az 1955-ös csehszlovák-egyiptomi fegyverüzlettel nagy mennyiségű korszerű fegyvert szerzett be, így nyílttá téve az eddig a színfalak mögött zajló izraeli-egyiptomi fegyverkezési versenyt.

    Izrael ettől kezdve már csak a hadi okot kereste, hogy megtámadhassa szomszédját. A támadásra végül a britekkel és franciákkal karöltve kerítettek sort, miután a három ország képviselői 1956. október 24-én Sèvres-ben aláírták az erről szóló Sèvres-i protokollt. A protokoll értelmében, ha a terv sikerrel jár, Izrael megszállja és annektálja a Gázai övezetet és a Sínai-félszigetet. A Szuezi válság néven elhíresült akcióban az izraeli csapatok 1956. október 29-én lépték át az egyiptomi határt.

    1956. november 3-án és 12-én az izraeli hadsereg katonái 200~300 palesztint mészároltak le Hán Júnisz és Rafah menekülttáboraiban.[89] Végül az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió nyomására Izrael kénytelen volt kivonulni az általa megszállt területekről.

    1967-ben Izrael megtámadta arab szomszédait és a hatnapos háború során elfoglalta Gázát és Ciszjordániát. E területeket jelenleg is katonai megszállása alatt tartja.[90] A megszállt területeken az 1970-es évek elejétől kezdve Izrael zsidó telepeket létesít, melyeket az ENSZ illegálisnak ítél. A Gázai övezetben 21 zsidó telep létesült, közelítőleg nyolcezer lakossal. Ezek a telepek foglalták el az övezet területének 18 százalékát, míg a milliós palesztin lakosság a fennmaradó területre szorult. A Gázai övezet életét az izraeli hadsereg ellenőrizte és irányította.

    A Gázai övezetben kezdődött az első intifáda, miután 1987. december 7-én egy izraeli katonai tehergépkocsi összeütközött egy palesztin személygépkocsival, megölve négy palesztint. A tüntetések és megmozdulások hamarosan átterjedtek Jeruzsálemre és Ciszjordániára is. A hat évig tartó harcokban 1087 palesztint, köztük 240 gyermeket, 100 izraeli civilt és 60 izraeli katonát öltek meg a megszállt palesztin területeken.[91] Az intifáda kitörése nyomán alakította Ahmed Jászín 1987 végén a Hamász-t.

    Az intifáda jelentős társadalmi és gazdasági terheket rótt Izraelre, így az izraeli kormány végül tárgyalóasztalhoz kényszerült, hogy az izraeli-palesztin viszonyt rendezze. A tárgyalások eredményeként 1993-ban született osloi megállapodások elhozták az intifáda végét. A megindult békefolyamat azonban az ezredfordulóra kudarcba fulladt, mivel nem szélesedett a palesztin önrendelkezés, nem jött létre a az önálló és életképes palesztin állam, sőt, tovább folyt a törvénytelen zsidó telepek építése a megszállt palesztin területeken.

    2000 szeptemberében kezdődött a második intifáda. A 2005-ig tartó összecsapásokban, illetve a palesztin gerillák által elkövetett öngyilkos merényletekben közelítőleg 3000 palesztin, 1000 izraeli és néhány külföldi állampolgár is életét vesztette. A Gázai övezetben élt a Hamász vezetője Ahmed Jászín. Az intifáda alatt az izraeli hadsereg és titkosszolgálatok többször is megpróbálták megölni, végül 2004. március 22-én az IDF helikoptere AGM–114 Hellfire rakétákat lőtt ki rá, mikor reggeli imáról távozott egy mecsetből.[92] A támadás megölte Jászint és testőreit, de végzett kilenc járókelővel is.

    Abd el-Azíz ar-Rantíszi lett a Hamász új vezetője. Egy Jászinról való megemlékezésen kijelentette, hogy: "Az izraeliek nem lesznek biztonságban... Harcolni fogunk ellenük Palesztina, egész Palesztina felszabadításáig."[93] Rantíszit végül április 17-én ölte meg egy célzott izraeli rakétacsapás.[94]

    Jászín és ar-Rantíszi meggyilkolásának hatására története során először a Hamász lett a legnépszerűbb palesztin ellenállási mozgalom Ciszjordánia és a Gázai övezet lakói közt egyaránt.[95]

    Az intifáda Izraelnek súlyos társadalmi és gazdasági gondokat okozott, így az izraeli kormány, élén Aríél Sárón miniszterelnökkel a Gázai övezet feladása mellett döntött, mert a 21 zsidó telep és azok néhány ezer lakója biztonságának fenntartása aránytalanul magas költséggel járt, a Gázai övezet hivatalos annektálása pedig a több, mint kétmillió palesztin izraeli állampolgárrá válását, ezzel az izraeli nemzetiségi arányok felborulását jelentette volna.[96] A Knesszet 2005. február 16-án hagyta jóvá a tervet. Bár a zsidó telepeket felszámolták, az izraeli hadsereg pedig elhagyta a Gázai övezet területét, annak határait, felségvizeit és légterét máig is teljes ellenőrzése alatt tartja, és Izrael fenntartotta magának a jogot, hogy hadereje bármikor behatolhasson az övezet területére.[97] A határzár gázai övezeti oldalán az izraeliek széles biztonsági sávot jelöltek ki, ahová a palesztinok nem léphetnek be, ezzel megfosztva az övezet lakóit földjeik használatának jogától.

    Miután a Hamász nagy meglepetésre megnyerte a nemzetközi ellenőrök által is tisztának tartott 2006-os palesztin törvényhatósági választásokat[98] a Fatah nem volt hajlandó együttműködni vele, ami palesztin belharcokhoz vezetett. Izrael a 2006-os választások óta tartja katonai zárlat alatt a Gázai övezet szárazföldi és tengeri határát, valamint légterét.[99] A zárlat fenntartását Egyiptom is segíti, a Gázai övezet-Egyiptom határ lezárásával, amire az Izraellel kötött megállapodásai kötelezik. A Hamász 2007 óta irányítja egyedül a Gázai övezetet.

    Az izraeli zárlat miatt a Gázai övezet gazdasága lepusztult, a lakosság ellátása akadozott, mert az övezetbe 2007 júniusától csak korlátozottan érkezett nyersanyag, üzemanyag és élelmiszer, amire válaszul 2008. január 23-án a Hamász harcosai Rafah közelében felrobbantották a határon 2003-ban épített megerősített határkerítést. Az így megnyílt határon palesztinok százezrei jutottak át Egyiptomba, ahol élelmiszert, üzemanyagot és iparcikkeket vásároltak.[100] A határt néhány nap után ismét lezárták.

    2008. december 27-én Izrael háborút indított a Gázai övezet ellen. Az Öntött ólom hadművelet névre keresztelt támadás során hosszas tüzérségi előkészítés és bombázások után 2009. január 3-án szárazföldi csapatok hatoltak be a Gázai övezetbe. Két hét után az izraeli kormány egyoldalú tűzszünetet jelentett be, ezzel a háború 2009. január 18-án véget ért. Az izraeli hadsereg január 21-re kivonult a Gázai övezetből.[101]

    A harcokban 1391 gázai palesztint és 6 izraeli katonát öltek meg.[102] A harcok során 46000 otthon pusztult el, több mint 100000 palesztin vált hajléktalanná. A történtek kivizsgálására az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa A/HRC/RES/S-9/1 számú határozatával tényfeltáró bizottságot hozott létre. Izrael Izrael ellenes elfogultsággal vádolta az Emberi Jogi Tanácsot, és nem volt hajlandó együttműködni a bizottsággal. A bizottság munkája nyomán született az annak vezetőjéről általában Goldstone jelentésnek nevezett beszámoló. A jelentéstevők úgy találták, hogy mind az izraeli hadsereg, mind a Hamász követett el jogsértéseket a harcok során, amik kivizsgálásra érdemesek. A bizottság úgy találta, hogy az izraeli támadás szándékosan aránytalan volt, arra tervezve, hogy megbüntessen, megszégyenítsen és megfélemlítsen egy polgári népességet, helyi gazdasági kapacitását radikálisan csökkentse mind a munkavégzés, mind a létfenntartás terén, valamint, hogy rá a függőség és kiszolgáltatottság érzetét kényszerítse.[103]

    A háború után Izrael továbbra is fenntartotta a Gázai övezet zárlatát, így a lakosság helyzete nem javult. Az újjáépítést nemzetközi szervezetek és néhány ország támogatta jelentősebb anyagi forrásokkal.

    Folyamatosak maradtak azonban a Gázai övezet és Izrael közti határvillongások, kisebb összetűzések, és a feszültség egyre nőtt, mert Izrael fenntartotta a határzárat, és az osloi egyezményben megszabott 20 tengeri mérföldes halászati határt önkényesen 3 tengeri mérföldre korlátozta, ezzel szinte ellehetetlenítve a gázai gazdaságban fontos tengeri halászati ágazatot. Az izraeli hadsereg rendszeresen zaklatta és akadályozta a halászok munkáját, több esetben hajóikat is elpusztította.[104][105]

    Az egyre szaporodó palesztin rakétatámadásokra hivatkozva Izrael 2012. november 14-én indította el a Felhőoszlop hadművelet névre keresztelt támadást a Gázai övezet ellen. A november 21-ig tartó harcokban Izrael egy rakétatámadással megölte Ahmed Dzsabarit, a Hamász egyik magas rangú katonai vezetőjét. Az izraeli légitámadások és tüzérségi tűz számos épületet és építmény pusztítottak el. A harcokban közelítőleg 170 palesztint és 6 izraelit öltek meg. A harcokat tűzszünet zárta le, amely szerint Izrael felhagy a Gázai övezet elleni támadásokkal, ide értve a szárazföldi, légi és tengeri támadásokat, behatolásokat és egyes személyek elleni célzott támadásokat is. A határzárat megszünteti, lehetővé teszi a személyek szabad mozgását és a javak szabad áramlását. Cserébe a Gázai övezetben működő valamennyi palesztin szervezet felhagy az Izrael ellen a Gázai övezet területéről indított támadásokkal.

    2012. november 21-én Hillary Clinton, az USA akkori külügyminisztere és Mohamed Kamel Amr egyiptomi külügyminiszter közös kairói sajtótájékoztatón jelentette be az egyiptomi közvetítéssel létrejött tűzszünetet, a fentebb említett tartalommal. Azonban aláírt egyezmény nem született. A tűzszünet bejelentése után néhány héttel az izraeli hatóságok bejelentették, hogy a halászati határt az eddig előírt 3 tengeri mérföld helyett 6 tengeri mérföldre emelik, 2013. február 25-én pedig bejelentették, hogy a határzár gázai övezeti oldalán Izrael kijelölte biztonsági sáv szélességét 300 méterről 100 méterre mérséklik. Azonban a gyakorlatban az izraeli hadsereg nem tartotta magát ezekhez az általa bejelentett változtatásokhoz.[106] Izrael és Egyiptom fenntartotta a zárlatot is, így nem valósult meg a személyek szabad mozgása és a javak szabad áramlása sem.

    2013 folyamán a Hamász betartotta a tűzszünetben vállaltakat és viszonylag sikeresen betartatta azt a többi palesztin ellenállási szervezettel is; az izraeli területekre kilőtt rakéták száma néhány tucatra csökkent. Izrael viszont nem tartotta be az alku rá eső részét; fenntartotta a Gázai övezet zárlatát, katonái éles lőszerrel tüzeltek a Gázai övezet körül kiépített határzár közelébe merészkedőkre, ezzel legkevesebb hat palesztin életét kioltva, és a haditengerészet akadályozta a palesztin halászok munkáját, a 3 tengeri mérföldes sávba kényszerítve őket.[107][108][109]

    2013-2014 során az Amerikai Egyesült Államok megkísérelt új életet lehelni a 2000 óta halott izraeli-palesztin béketárgyalásokba. John Kerry külügyminiszter ugyan sikerrel ültette tárgyalóasztalhoz az izraeli és palesztin felet, de a tárgyalássorozat végül kudarcba fulladt. Az izraeli-palesztin béketárgyalásokkal párhuzamosan a palesztin Fatah és Hamász is megkísérelte rendezni évtizedes feszült viszonyát, és lépéseket tett a palesztin egység megteremtésére. 2014. április 23-án a Fatah és a Hamász megegyezett egy palesztin egységkormány létrehozásáról és új törvényhozási választások tartásáról. Az egyezség tényét Izrael kormánya a béketárgyalások megszüntetésének ürügyéül használta fel.[110][111][112][113]

    A történtek kritikusai abbéli meggyőződésüknek adtak hangot, hogy Izrael valójában nem akar békét kötni, célja a végtelenségig húzott, mindig kudarcba fulladó tárgyalásokkal az időhúzás, hogy közben minden rendelkezésére álló eszközzel (zsidó telepek építése a megszállt területeken, palesztin magántulajdon kisajátítása, a palesztin lakosság elüldözése a megszállt területekről stb.) ellehetetlenítse egy jövőbeni életképes és önálló Palesztin állam megszületését, és végül bekebelezhesse a megszállt palesztin területeket.[114][115][116]

    A helyzet ettől kezdve gyorsan romlott. Megszaporodtak a Gázai övezetből érkező rakéták és az izraeli légitámadások. Június 4-én az izraeli kormány 1500 új telepes lakóegység építéséről döntött a megszállt ciszjordániai területeken. Uri Ari’el építésért felelős miniszter szerint ez volt a „méltó cionista válasz a palesztin terrorkormányra."[117] Az események 2014. július 8-án fordultak át nyílt háborúba, mikor az izraeli hadsereg megindította a Gázai övezet ellen „Erős szikla” hadműveletnek keresztelt támadását. A közelítőleg héthetes háború során hosszas bombázások és tüzérségi tűz után július 17-én izraeli szárazföldi alakulatok hatoltak be a Gázai övezetbe. Véres harcok után, amelyek során az izraeli hadsereg több palesztin menekülteknek helyet adó ENSZ-intézményt is tűz alá vett, megölve többtucatnyi embert, köztük gyermekeket és az ENSZ alkalmazottait is, ezzel jelentős nemzetközi felháborodást okozva,[118][119] az izraeli csapatok többsége augusztus 3-án elhagyta az övezet területét. A harcoknak végül egyiptomi közvetítéssel megkötött tűzszünet vetett véget augusztus 26-án.

    A harcokban közelítőleg 2200 gázai palesztin, 67 izraeli katona, 5 izraeli polgári személy és egy thai vendégmunkás vesztette életét. A Gázai övezetben 18000 otthon pusztult el egészben vagy részben, megsérült az övezet egyetlen villamos erőműve és az átviteli hálózat, valamint a vízközművek.[120]

    Az ENSZ szervezetei és különböző emberi jogi szervezetek egyaránt felhívták a figyelmet a harcoló felek nemzetközijog-sértéseire, és elítélték Izraelt az aránytalan és túlzó katonai erő alkalmazása, valamint a lakóházak és otthonok bombázása miatt.[121][122][123][124] [125] Az izraeli hatóságok akadályozták az emberijog-sértések és nemzetközijog-sértések kivizsgálását, megtagadva az emberi jogi szervezetektől a Gázai övezetbe történő belépést.[126][127]

    A háborút lezáró határozatlan időtartamú tűzszünetet Izrael és a Hamász mellett a Palesztin Nemzeti Hatóság és az Iszlamista Dzsihád Mozgalom Palesztinában is aláírta. A létrejött megegyezés értelmében Izrael megnyitja a Gázai övezet határátkelőit, hogy megkönnyítse a javak –ide értve a humanitárius segélyt és az újjáépítéshez szükséges eszközöket is– bejutását a Gázai övezetbe. A halászati határt az eddig előírt 3 tengeri mérföld helyett 6 tengeri mérföldre emelik, a határzár gázai övezeti oldalán Izrael kijelölte biztonsági sáv szélességét 300 méterről 100 méterre mérséklik. Az egyezmény értelmében a Gázai övezet határát a Hamász helyett a Palesztin Nemzeti Hatóság fogja ellenőrzi. Külön megkötendő kétoldalú megállapodás alapján Egyiptom megnyitja a rafahi határátkelőt. A felek továbbá megállapodtak, hogy a további vitás kérdéseket egy hónapon belül megindítandó tárgyalások során rendezik. Ezek palesztin részről az Izrael által bebörtönzött, korábbi megegyezés alapján szabadon bocsátandó foglyok kiengedése, illetve a háborút közvetlen megelőző tömeges letartóztatások során bebörtönzöttek szabadon bocsátása, a Jasszer Arafat nemzetközi repülőtér újranyitása (a repülőteret az izraeli hadsereg pusztította el 2001 decembere és 2002 januárja során), gázai tengeri kikötő építése. Izrael a Gázai övezetben meghalt katonák földi maradványainak és személyes tárgyainak visszaadását kérte.[128] A palesztin fél azon elvárása, hogy a békeszerződést nemzetközileg garantálják, feltételeinek betartását nemzetközileg ellenőrizzék nem valósult meg.

    Izraeli-arab és izraeli-iszlám kapcsolatok

    [szerkesztés]

    Izrael államnak 1948-as kikiáltása óta feszült és rendezetlen a viszonya az arab és iszlám országokkal. Izrael fennállása során minden szomszédja ellen indított háborút (Szuezi válság, hatnapos háború, 1978-as Dél-libanoni konfliktus, Dél-Libanon 1982-es megszállása). Izrael intézett katonai támadást olyan távoli arab célpontok ellen is, mint Irak (Opera hadművelet) és Tunézia (Faláb hadművelet). Négy szomszédja közül csupán kettővel sikerült érdemben rendeznie viszonyát (Egyiptomi–izraeli békeszerződés, Izraeli-jordán békeszerződés). Szíriával és Libanonnal jelenleg is hadi állapotban áll. Az Arab Liga huszonkét tagállamából hattal van rendezett diplomáciai kapcsolata.

    Izrael és Szaúd-Arábia tárgyalásokat folytatott a kapcsolataik rendezéséről, ezek kapcsán Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg nemrég úgy nyilatkozott, hogy a normalizáció esélye „most először valós”.[129] A szaúdi külügyminisztérium közleményében azt írta, hogy "többször is figyelmeztetett arra, hogy Izrael folyamatos gázai megszállása további erőszakot gerjeszt".[129]

    Palesztin foglyok

    [szerkesztés]

    A megszállt palesztin területek igazgatását a COGAT végzi, amely az izraeli védelmi minisztérium része. A területeket az izraeli hadsereg ellenőrzi, ott különleges jogrend van érvényben, az igazságszolgáltatás haditörvényszékeken zajlik. Az alkalmazott jogrend sajátos eleme az adminisztratív őrizet, ami lehetővé teszi az izraeli hatóságok számára, hogy palesztinokat vádemelés és bírósági eljárás nélkül, az őrizetbevétel alapjául szolgáló bizonyítékokat sem a fogvatartottakkal, sem védőikkel nem ismertetve, gyakran pusztán titkosszolgálati információk alapján gyakorlatilag korlátlan ideig fogságban tarthassanak.[130] Az így fogvatartottak közt vannak gyerekek is.[131][132]

    2023 során gyorsan nőtt az Izrael által bebörtönzött palesztinok száma. Az év augusztusában számuk meghaladta az 5000 főt. Ebből közelítőleg 1200 személyt tartottak adminisztratív őrizetben.[133][134]

    A Hamász az izraeli börtönökbe zárt több ezer palesztin fogoly kiszabadítása eszközének nevezte a foglyok ejtését, akiknek szabadságáért cserébe Izraelnek a palesztin foglyokat kell szabadon bocsátania.[135] Fogolycserékre már korábban is voltak példák. 2006-ban a Hamász foglyul ejtette Gilad Shalitot, az izraeli hadsereg katonáját, akinek szabadságáért cserébe Izrael kormánya 1000 palesztin rab szabadon bocsátására kényszerült.[136]

    Palesztin rajtaütés

    [szerkesztés]

    A palesztin támadás 2023. október 7. reggelén kezdődött. Ezen a napon a Gázai övezetben működő palesztin fegyveres ellenállási szervezetek a Hamász vezetésével váratlan, nagyszabású rajtaütést indítottak izraeli célpontok ellen. Ennek keretében a palesztinok körülbelül 3000 kezdetleges, házi készítésű rakétát lőttek ki Izraelre, palesztin harcosok áttörték az Izrael által a Gázai övezet köré épített műszaki zárat (hét méter magas kerítés, kamerák, érzékelők, önműködő gépfegyverek és őrtornyok kiterjedt rendszerét), laktanyákat, támaszpontokat támadtak meg, zsidó telepekre és településekre hatoltak be és számos foglyot ejtettek, akiket a Gázai övezetbe vittek. A palesztinok támadásukat al-Aksza áradás műveletnek nevezték.

    A palesztin támadás során az izraeli oldalon 1139 fő vesztette életét. Az áldozatok közül 695 volt izraeli polgári személy (közülük 36 gyermek), 373 a rendvédelmi szervek tagja, 71 fő pedig külföldi, jellemzően az izraeli gazdaságokban és háztartásokban alkalmazott ázsiai vendégmunkás.

    Az áldozatok egy része nem a palesztin harcosoknak esett áldozatul, hanem az izraeli fegyveres erők támadásai során, "baráti tűz" nyomán vesztette életét, azonban az izraeli hatóságok a különleges körülményekre hivatkozva nem tartották erkölcsileg elfogadhatónak az ilyen esetek kivizsgálását.

    Izraeli válasz

    [szerkesztés]

    A palesztin támadás váratlanul és felkészületlenül érte az izraeli hatóságokat és rendvédelmi szerveket. Joav Gallant védelmi miniszter széleskörű tartalékos mozgósítást rendelt el, és rendkívüli helyzetet hirdetett a Gázai övezet határtól számított 80 kilométer sugarú körzetben. A támadás kezdete után egy órával a hadsereg szóvivője felszólította a déli és középső területek lakóit, hogy tartózkodjanak védett helyek közelében, a Gázai övezet környékén pedig védett helyen. A támadás kezdete után két órával az IDF bombázni kezdte a a Gázai övezetet.[137][138]

    Október tizedikéig folytak a harcok izraeli területen, míg az izraeli hadseregnek sikerült felszámolnia az izraeli terültre behatolt palesztin egységeket.

    Joáv Galant izraeli védelmi miniszter október kilencedikén elrendelte a Gázai övezet teljes zárlatát. Kijelentette, hogy: „Nem lesz villanyáram, sem élelem, sem víz, sem üzemanyag, mindent elzárunk. Emberállatok ellen harcolunk, és ennek megfelelően cselekszünk.”[63][139]

    Izraeli légi csapások következménye Gáza város El-Ramal negyedében, 2023. október 9.

    Október 13-án az izraeli katonaság a Gázai övezet északi részének elhagyására utasította az övezet lakosságát. A Vádi Gázától északra lakó több, mint egymillió palesztint arra utasították, hogy huszonnégy órán belül hagyják el a területet.[140]

    2023. október 27-én, több hétnyi bombázás és tüzérségi előkészítés után az izraeli szárazföldi haderők behatoltak a Gázai övezetbe. Az izraeli támadás bejelentett célja a Hamász elpusztítása és a Gázai övezet elfoglalása volt. Az izraeli behatolás nyomán hosszan elhúzódó, máig (2024 májusa) is tartó harcok kezdődtek, melyek során az izraeli haderő a gázai polgári infrastruktúra (lakóházak, közművek, oktatási és egészségügyi intézmények, hitéleti és kegyeleti intézmények) nagy részét elpusztította, az izraeli haderő műveletei pedig aránytalanul magas járulékos veszteségekkel, azaz szélsőségesen nagy számú palesztin civil áldozattal jártak, járnak.

    A Gázai övezetbe behatoló izraeli szárazföldi egységek először az övezet északi részének településeit, elsősorban Gáza városát támadták. A palesztin ellenállási szervezetek jól szervezett és makacs ellenállást tanusítottak. Az izraeli hadsereg közlése szerint a november 24-i tűzszünetig 75 izraeli katona halt meg az inváziós műveletekben.[141] A Gázai övezetben október 7-től november 30-ig 15000 palesztin vesztette életét a harcok következtében, akik közül körülbelül 6150 volt gyermek és 4000 nő.[141]

    Novemberi tűzszünet

    [szerkesztés]

    Hosszas Katar közvetítette tárgyalások után 2023. november 24-én, helyi idő szerint reggel hét órakor életbe lépett egy rövid tűzszünet, melynek keretében a palesztin fegyveres szervezetek szabadon engedték az általuk október hetedikén foglyul ejtettek egy részét, cserébe izraeli börtönökben politikai okokból fogvatartott palesztin rabok szabadon bocsátásáért. Az eredetileg négynaposra tervezett tűzszünetet meghosszabbították.[142] A tűzszünet december elsejének reggelén ért véget. A harcok újrakezdődtek.

    A novemberi tűzszünet után

    [szerkesztés]

    Az újrainduló harcok súlypontja átkerült a Gázai övezet déli részére. December 5-én az izraeli szárazföldi alakulatok megtámadták Hán Júniszt, az övezet második legnagyobb városát. 2024. január 6-án az izraeli hadsereg bejelentette, hogy sikeresen felszámolta a Hamász „harcászati keretrendszerét” a Gázai övezet északi részén.[143]

    Sharon Perry törzsőrmester, az izraeli hadsereg első női Caterpillar D-9 páncélozott katonai talajgyalu-kezelője, Gázában. 2024. január 25.

    Január közepén hírek jelentek meg a nemzetközi sajtóban arról, hogy az izraeli hadsereg alakulatai hozzáfogtak egy egy kilométer széles biztonsági övezet kialakításához a Gázai övezet határának gázai oldala mentén, robbantásokkal és a hadsereg páncélozott talajgyaluival lerombolva minden építményt és épületet, tönkretéve a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket.[144][145]

    Ezzel egy időben nyilvánvalóvá vált, hogy az izraeli hadseregnek nem sikerült felszámolnia a palesztin ellenálló erőket a Gázai övezet északi részén. A palesztin egységek gyorsan rendezték soraikat és újraszerveződtek, így az izraeli fegyveres erőkkel vívott összecsapások ismét mindennapossá váltak az övezet teljes területén.[146][147]

    2024. április elsején, napokkal a Nemzetközi Bíróság rendelkezéseinek meghozatala után az izraeli hadsereg három gyors egymásutánban végrehajtott dróntámadásban elpusztította a Gázai övezetben élelmiszer-segélyezést végző World Central Kitchen nemzetközi segélyszervezet három gépjárművét, ezzel megölve a szervezet hét munkatársát.[75]

    2024. április 10-én az izraeli hadsereg a Gázai övezetben egy, a gépjárművük elleni célzott légitámadással megölte Iszmáíl Hanije három fiát és a velük együtt utazó négy gyermeküket, Hanije unokáit, három lányt és egy fiút.[148] „A fiaim vére nem drágább, mint a népünk vére,” nyilatkozta Hanije az történtek után, és mind ő, mind a Hamász megerősítette, hogy ezzel Izrael nem ér el semmilyen eredményt a háborúval, a béketárgyalásokkal vagy a fogolycserével kapcsolatban.

    Gázán kívül

    [szerkesztés]

    Az október hetedikei palesztin kitörés és az arra adott izraeli válasz nem csak a Gázai övezetben és a vele közvetlen határos izraeli területeken járt következményekkel. Palesztina másik részén, Ciszjordániában ugyan nem robbant ki a gázaihoz hasonló nyílt háború, de a már a háború kitörése előtt is igen jelentős feszültség a robbanáspont közelébe emelkedett. A háború gyakorlatilag megindítása pillanatában nemzetközivé vált; október nyolcadikán a libanoni siíta ellenállási és politikai mozgalom, a Hezbollah, amely Dél-Libanon 1982-es Izrael általi megszállása nyomán született, bejelentette, hogy Izrael elleni fegyveres támadásokkal fogja támogatni a gázai palesztinok szabadságharcát. Az Iraki Iszlám Ellenállás hasonló bejelentést tett. A szíriai palesztin fegyveres szervezetek szintúgy. A legnagyobb hatással, a legkiterjedtebb következményekkel azonban a jemeni hútik fellépése járt.

    Ciszjordánia

    [szerkesztés]

    Az Izrael által megszállt palesztin területek nagyobbik részét jelentő Ciszjordániában már 2021-től gyorsan romlott a palesztin népesség helyzete. 2021 tavaszán tüntetések indultak a kelet-jeruzsálemi palesztin lakosság otthonainak kisajátitása, a lakók elűzése, és a muzulmán szenthelyeket és hívőket ért támadások miatt.[149] A tüntetések és megmozdulások - hosszú idő óta először - átterjedtek Izrael területére is; Haifában, Ramlában, Lodban, Jeruzsálemben és számos más településen megmozdult a palesztin lakosság. A tüntetők összecsaptak az ellenük kivezényelt izraeli fegyveres erőkkel és a rájuk támadó felfegyverkezett zsidó csoportokkal.[150] Május 10-én Izrael 'Falak őrzője' elnevezéssel indított hadműveletet a Gázai övezet ellen. A tizenegy napos háború során, miközben az izraeli hadsereg Gázát bombázta, Ciszjordániában az izraeli alakulatok palesztin településere és menekülttáborokba hatoltak be, hajtóvadászatot folytatva a palesztin ellenállási szervezetek tagjai ellen. A tüntető palesztinok és az izraeli hadsereg összecsapásaiban számos palesztin vesztette életét.[151] Május 21-én tűzszünet zárta le a harcokat. Azonban a feszültség ezek után sem enyhült.

    Bár Izrael és a vele együttműködő Palesztin Hatóság a második intifáda után felszámolta a ciszjordániai fegyveres ellenálló szervezeteket, de a 2021-es események nyomán új fegyveres csoportok alakultak Dzsenín városában és a dzseníni menekülttáborban, valamint Nábluszban.[152][153]

    A palesztinok a velük szemben elkövetett erőszakra erőszakkal válaszoltak; megszaporodtak az izraeli katonák, rendőrök, telepesek elleni támadások. Erre válaszul Izrael 2022 március végén megindította a 'Hullámtörés' nevű hadműveletét, aminek keretében az izraeli hadsereg rendszeresen behatolt a ciszjordániai palesztin településekre és menekülttáborokba, ahol igyekezett megölni vagy letartóztatni a palesztin ellenállási csoportok tagjait.[152][154] 2023-ra a helyzet végképp elmérgesedett; az izraeli fegyveres erők és a felfegyverkezett zsidó telepesek támadásai mindennapossá váltak, az izraeli kormány nagyszámú új zsidó telep építését engedélyezte, a telepépítést és -bővítést pedig a palesztinok elüldözése, a palesztin magántulajdon elkobzása és elpusztítása kísérte.[155][156][157][158][159] A Hamász a ciszjordániai helyzetet nevezte meg az október hetedikei rajtaütés egyik fő okaként.

    Az október hetedikei támadás nyomán az izraeli megszálló erők gyakorlatilag lezárták Ciszjordániát, megtiltva a palesztinoknak lakóhelyeik elhagyását, megszüntetve a személyek és áruk szabad mozgását. Bár a gázai háború nem terjedt át Ciszjordániára, a fegyveres harc mindennapossá vált, mert a palesztinok ellenálltak az izraeli hadsereg támadásainak, rajtaütéseinek, behatolásainak. Az izraeli hadsereg behatolásai során páncélozott munkagépeivel rutinszerűen szétrombolta a megtámadott palesztin települések infrastruktúráját; a páncélozott talajgyaluk feltépték az utakat, kidöntötték a villany- és lámpaoszlopokat, tönkretették a csatornahálózatot.[160][161]

    Libanon

    [szerkesztés]

    Az október hetedikei esmények másnapján, nyolcadikán a Hezbollah libanoni siíta ellenállási szervezet, mely 1982-ben, Libanon Izrael általi megszállása nyomán az Izrael elleni fegyveres harcra, Libanon felszabadítására született, és sikerrel szállt szembe az izraeli hadsereggel és az Izrael által támogatott Dél-libanoni Hadsereggel (angolul South Lebanese Army (SLA), arabul: جيش لبنان الجنوبي), bejelentette, hogy Izrael elleni fegyveres támadásaival fogja támogatni a gázai palesztinok szabadságharcát.

    A bejelentés óta mindennaposak a libanoni-izraeli határon átnyúló harci cselekmények. 2024. március 15-ig legalább 4733 támadás és összecsapás történt. Ezek döntő többségét (83%, 3952 esemény) az izraeli hadsereg hajtotta végre. A Hezbollah és a vele együttműködő fegyveres csoportok 781 támadásért voltak felelősek.[162]

    A határmenti háborús helyzet következtében az izraeli hatóságok több tízezer lakost telepítettek ki a határmenti településekről, akik október óta nem tértek vissza. A libanoni oldalon több, mint 93000 fő kényszerült lakhelye elhagyására. Az izraeli támadások a libanoni oldalon jelentős károkat okoztak a polgári infrastruktúrában és a mezőgazdaságban is. Az izraeli hadsereg által használt fehérfoszfor gyújtóbombák kiterjedt tüzeket és környezeti károkat okoztak.[163]

    Szíria

    [szerkesztés]

    A húti Anszár Alláh mozgalom mindig is támogatta a palesztinok, Palesztina szabadságért folytatott küzdelmét.

    A 2023-as Izrael-Hamász háború, a Gázai övezet ostroma nyomán a palesztinok oldalán avatkoztak be az eseményekbe, rakétákat és robotrepülőgépeket indítva izraeli célpontok ellen, az ezek kapcsán kiadott sajtóközleményeikben pedig a Gázai övezet ostromának azonnali felhagyását követelték.[164][165][166] 2023 novemberében bejelentették, hogy célpontnak tekintenek minden, a Vörös-tengeren közlekedő izraeli érdekeltségű hajót, és minden Izrael felé tartó vagy onnan induló hajót. November 18-án katonai egységeik elfoglalták és a jemeni Hudajda kikötőjébe vezették a Galaxy Leader nevű teherszállító hajót, amelynek egyik tulajdonosa az izraeli Abraham Ungar és Yael Ungar.[167] November 23-án robotrepülő találta el a CMA CGM Symi konténerhajót, melynek tulajdonosa az izraeli Idan Ofer.[168]

    A támadásokra hivatkozva az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia több szövetségesük támogatásával 2024. január 11-én légicsapást mért húti célpontokra.[169] A támadásra válaszul ők bejelentették, hogy ezután minden amerikai és brit érdekeltséget jogszerű célpontnak tekintenek.[170]

    A hútik elleni amerikai és brit támadások rendszeressé váltak, amire válaszul a húti támadások száma is megnőtt. 2024. Február 19-én lelőttek egy amerikai MQ–9 Reaper pilóta nélküli repülőgépet.[171]

    Az Anszár Alláh máig (2024 májusa) hatvannál több támadást intézett hajók, köztük amerikai és brit hadihajók ellen.

    Az Anszár Alláh támadásai a világ egyik legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonalát érintik, amelyen a világkereskedelem jelentékeny hányada zajlik. Amellett, hogy gyakorlatilag zár alá vették az izraeli Eilat kikötőjét,[172] komoly fennakadásokat okoztak az Izraelnek diplomáciai védelmet és katonai támogatást nyújtó nyugati államok, így az USA, az EU tagállamok és az Egyesült Királyság ellátásában is. A konténerszállító hajók és tankhajók többsége kénytelen volt Afrikát megkerülve, jóval hosszabb útvonalon hajózni, ami sokszorosára emelte a szállítási költségeket.

    Áldozatok

    [szerkesztés]

    Izrael

    [szerkesztés]

    Palesztina

    [szerkesztés]

    Külföldi állampolgárok

    [szerkesztés]

    Izraelben

    [szerkesztés]

    Nepál izraeli nagykövete, Kanta Rijal nyilatkozata szerint az Izraelben tartózkodó nepáli állampolgárok közül legalább heten megsérültek a támadásban, tizenheten pedig a Hamász fogságába estek egy alumimi farmon.[173][174] Az izraeli média beszámolt arról, hogy thaiföldi és Fülöp-szigeteki vendégmunkásokat is foglyul ejtettek a palesztin fegyveresek.[175] A thai kormány később megerősítette, hogy két thai állampolgár életét vesztette a palesztin támadás során, nyolc másik megsérült, 11 pedig a fegyveresek fogságába esett.[176]

    Egy német-izraeli nőt állítólag elfogtak vagy megöltek, miközben részt vett egy szabadtéri zenei fesztiválon a gázai határ közelében; az interneten elterjedt egy videó, amelyen palesztinok egy autóban felvonultatják az eszméletlen, meztelen nőt.[177][178] A zenei fesztivál egyik brit résztvevőjét eltűntnek nyilvánították.[179] Két ukrán állampolgár,[180] egy kambodzsai diák, valamint egy chilei nő halálát is megerősítették.[181][182] A francia külügyminisztérium megerősítette, hogy egy francia nő is meghalt a konfliktusban.[183]

    Palesztinában

    [szerkesztés]

    Az Orvosok Határok Nélkül közölte, hogy Izrael csapást mért egy indonéz vezetésű kórházra a Gázai övezetben, megölve egy ápolónőt, egy mentőautó sofőrjét és megsebesítve többeket.[184] Az indonéziai nem kormányzati szervezet, Emergency Rescue Committee (MER-C) megerősítette, hogy a szervezet egyik munkatársa meghalt, és az IDF a kórházát vette célba.[185] Az indonéz külügyminisztérium azonban megerősítette, hogy a halálos áldozat nem indonéz állampolgár, hanem palesztin volt.[186]

    Külföldi és kettős állampolgárságú áldozatok

    [szerkesztés]

    A The Washington Post október 11-én arról számolt be, hogy a konfliktus során 23 országból származó személyek haltak meg vagy tűntek el.[187]

    Ország Halott Elfogott Eltűnt Hiv.
     Thaiföld 20 11 Ismeretlen [188]
     Egyesült Államok 22 Ismeretlen Ismeretlen [189]
     Nepál 10 17 1 [190]
     Argentína 7 Ismeretlen 15 [191]
     Franciaország 8 1 0 [192]
     Oroszország 4 Ismeretlen 6 [193]
     Chile 4 1 0 [194]
     Fülöp-szigetek 2 2 3 [195][196]
     Paraguay 2 Ismeretlen 2 [197]
     Ukrajna 3 9 6 [198]
     Egyesült Királyság 2 Ismeretlen 8 [199]
     Kanada 3 Ismeretlen 2 [200]
     Brazília 2 Ismeretlen 1 [201]
     Ausztrália 1 Ismeretlen Ismeretlen [202]
     Kambodzsa 1 0 0 [203]
     Peru 1 Ismeretlen 3 [204]
     Portugália 1 0 1 [205]
     Románia 1 0 0 [206]
     Spanyolország 1 0 0 [207]
     Németország 1 5 Ismeretlen [208]
     Mexikó 0 2 0 [197]
     Kína 0 Ismeretlen 4 [209]
     Olaszország Ismeretlen Ismeretlen 2 [210]
     Tanzánia Ismeretlen Ismeretlen 2 [211]
     Írország Ismeretlen Ismeretlen 1 [197]
     Srí Lanka Ismeretlen Ismeretlen 2 [212]
     Dánia Ismeretlen Ismeretlen 1 [213]
     Kolumbia Ismeretlen Ismeretlen 2 [214]
     Ausztria 1 Ismeretlen Ismeretlen [215]

    Reakciók

    [szerkesztés]

    Izrael

    [szerkesztés]

    Sürgősségi egységkormány

    [szerkesztés]

    Jaír Lapid volt miniszterelnök és ellenzéki vezető, Benny Gantz, a Nemzeti Egység elnöke, Avigdor Lieberman, a Jiszrael Beiteinu nevű párt vezetője és Merav Michaeli, a Munkapárt vezetője közös nyilatkozatban fejezte ki teljes támogatását az IDF-nek és egységét a kormánnyal: „Ilyen időkben nincs ellenzék és koalíció Izraelben”.[216]

    Benjámín Netanjáhú miniszterelnök azt javasolta, hogy a Jair Lapid vezette Yesh Atid és a Nemzeti Egység fő ellenzéki pártok lépjenek rendkívüli egységkormányba az ő Likud vezette koalíciójával, miután Lapid felszólította Netanjáhút, hogy „tegyük félre a nézeteltéréseinket, és alakítsunk egy rendkívüli, szűk körű, szakmai kormányt”.[217][218]

    Palesztina

    [szerkesztés]

    Nemzetközi

    [szerkesztés]

    Elemzés

    [szerkesztés]

    Daniel Byman és Alexander Palmer szerint a támadások a Palesztinai Felszabadítási Szervezet hanyatlását és a Hamásznak a palesztin politika fő hatalmi központjává válását mutatták be. A Fatah további hanyatlását jósolták, ha a status quo fennmarad.[219]

    Seth Frantzman izraeli elemző szerint a támadás az Izrael és a Hamász között zajló konfliktus figyelemre méltó eszkalálódását jelentette. Jelentős léptékével és hatókörével tűnt ki, amely mind a rakétatüzet, mind a gázai határ menti támadásokat magában foglalta. Ez az esemény jelentős eltérést jelentett a korábbi konfliktusoktól, amelyek jellemzően fokozatos előrehaladást követtek a feszültség fokozatos fokozódásával.[220] A szeptember 11-i támadásokhoz és a Tet-offenzívához hasonlították.[221]

    Az izraeli hírszerzés kudarca

    [szerkesztés]

    Peter Beaumont politikai újságíró a támadást az izraeli kormány részéről „a hírszerzés korszakos kudarcának” nevezte.[222] A Jewish News Syndicate hasonlóképpen „a képzelőerő kudarcának” minősítette.[223] A BBC a hírszerzés kudarcának kérdésével foglalkozott, azt állítva, hogy bár Izraelnek volt a térség legkiterjedtebb és legjobban finanszírozott hírszerző szerve, valamint a militáns csoportokon belüli informátorok és ügynökök hálózata, mégsem látta előre az eszkalációt. Hozzátette, hogy „a Hamásznak rendkívüli szintű operatív biztonságot kellett nyújtania”.[224] Amerikai tisztviselők megdöbbenésüket fejezték ki, hogy az izraeli hírszerzés nem tudott a Hamász előkészületeiről.[225] Amir Avivi, az izraeli hadsereg gázai hadosztályának volt parancsnokhelyettese a Financial Timesnak, amely arról számolt be, hogy a támadások megingatták az ország hírszerző szolgálataiba vetett hitet, azt mondta, hogy „ez egy olyan kudarc, amely nem kisebb, mint a jom kippuri háború”.[226][227]

    A Hamász és az izraeli katonai vezetés forrásai a Reutersnek elmondták, hogy a támadás a Hamász évek óta tartó kampányának csúcspontja volt, amelynek célja, hogy megtévessze Izraelt, hogy a csoportot elsősorban gazdasági és kormányzati kérdések érdeklik a harcok helyett.[228]

    Hatása az izraeli–szaúdi kapcsolatok rendeződésére

    [szerkesztés]

    A The Times of Israel című lap elemzésében azt írta, hogy a „Hamász erőszakosan visszaterelte a világ figyelmét a palesztinokra, és nagy kárt okozott az Izrael és Szaúd-Arábia közötti, az Egyesült Államok által közvetített, mérföldkőnek számító megállapodás megkötésének lendületében.”[229] A The New York Times az izraeli és szaúdi kapcsolatok rendeződésének mind halványabb kilátásairól számolt be Szaúd-Arábia azon nyilatkozata alapján, mely szerint az ország többször is figyelmeztetett „a helyzet robbanásának veszélyeire a folyamatos megszállás, a palesztin nép és törvényes jogainak semmibe vétele, valamint a szentségei elleni rendszerszintű provokációk megismétlődése következtében.”[230][231]

    Andreas Kluth, a The Economist egykori szerzője a Bloomberg News hasábjain azt írta, hogy a Hamász „felgyújtotta Biden alkuját a Közel-Kelet újjáalakításáról”, mert szerinte a Szaúd-Arábia, Izrael és az Egyesült Államok között tárgyalt megállapodás cserben hagyta volna a palesztinokat, s ezért döntött úgy a csoport, hogy „felrobbantja az egészet”. Hozzátette, hogy Gázából nézve a dolgok csak rosszabb irányba fordulhattak volna, tekintve, hogy Benjámín Netanjáhú koalíciós partnerei ellenezték a konfliktus kétállami megoldását, és inkább Ciszjordánia egészét annektálták volna akár Izrael apartheid állammá válásának árán is.[232]

    Az is felmerült, hogy Irán megpróbálja szabotálni az Izrael és Szaúd-Arábia közötti kapcsolatokat.[233]

    Megjegyzések

    [szerkesztés]
    1. A Hamasz által irányított Gázai Egészségügyi Minisztérium szerint
    2. Köztük 5600 gyermek és 3550 nő.[7] 57 ENSZ-dolgozó is meghalt a bombázásokban.[8]
    3. 75%-uk nő és gyermek.(Hamász által adott adatok)[7]
    4. a b Izrael szerint
    5. Palesztin Egészségügyi Minisztérium szerint
    6. Hezbollah, Izrael és Libanon szerint
    7. Beleértve:
      • 66 Hezbollah harcos[15]
      • 4 Palesztin Iszlamista Dzsihád harcos[16]
      • 3 Hamász harcos[17]
      • 3 Palesztin Iszlamista Dzsihád harcos[18][19]
      • 3 egyéb harcos [20]
      • 16 civil [21][22]
    8. Szíria szerint
    9. Beleértve:[23]
      • 14 katona vagy más fegyveres
      • 10 Hezbollah harcos
      • 2 civil
    10. katona vagy más fegyveres[24]
    11. Beleértve:
    12. Beleértve:[29]
      • 120+ civil,[30][31] of whom 52 were foreign or dual-nationals (for a full list see here)
      • 4 szabadon engedett[33]
      • 1 kimentett[33]
      • 60 meghalt izraeli légi csapás következtében, a Hamász szerint[34]

    Jegyzetek

    [szerkesztés]
    1. a b Israel Army Fires Artillery at Lebanon as Hezbollah Claims Attack”, Asharq Al-Awsat. [2023. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 8.) (angol nyelvű) 
    2. Israel carrying out artillery strikes in Syria after mortar fire” (Hozzáférés: 2023. október 10.) 
    3. Israeli army confirms bombing of Damascus and Aleppo Intl Airports in two simultaneous attacks, <https://www.youtube.com/watch?v=R8FZ476iBR8>. Hozzáférés ideje: 12 October 2023
    4. الجبهة الشعبية: قرار الإدارة الأمريكية بتوفير الدعم للكيان هدفه تطويق النتائج الاستراتيجية لمعركة طوفان الأقصى”. [2023. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 8.) 
    5. Al-Qassam fighters engage IOF on seven fronts outside Gaza: Statement”, 2023. október 8.. [2023. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 8.) 
    6. Qassam Brigades announces control of 'Erez Crossing'”, Roya News, 2023. október 7.. [2023. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 7.) 
    7. a b c d 13300 شهيد و1340 مجزرة حصيلة العدوان النازي الإسرائيلي لليوم الـ45 على غزة”, The Palestinian Information Center, 2023. november 20. (Hozzáférés: 2023. november 21.) (arabic nyelvű) 
    8. Israel-Hamas war live: 'soon many more will die' from Gaza siege, says UN head; Gaza hit by internet blackout”, The Guardian, 2023. október 27.. [2023. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 27.) (brit angol nyelvű) 
    9. Israel-Hamas war: Gaza's morgue network has effectively collapsed - how are they recording their dead?”, Sky News, Sky News, 2024. április 4. (Hozzáférés: 2024. május 18.) (angol nyelvű) 
    10. Israel-Gaza war in maps and charts: Live tracker”, Al Jazeera 
    11. Health Ministry In Hamas-run Gaza Says War Death Toll At 39,006”, Barron's, 2024. július 22. 
    12. Israel killed at least 1,000 Gaza infiltrators, reinforcing nationwide, military says”, Reuters, 2023. október 11. (Hozzáférés: 2023. október 14.) 
    13. IDF estimates 3,000 Hamas terrorists invaded Israel in Oct. 7 onslaught”, The Times of Israel, 2023. november 1. (Hozzáférés: 2023. november 21.) 
    14. a b „استشهاد 3 فلسطينيين وإصابة 8 جنود صهاينة بإطلاق نار جنوب القدس اقرأ المزيد عبر المركز الفلسطيني للإعلام”, The Palestinian Information Center, 2023. november 16. (Hozzáférés: 2023. november 16.) (arabic nyelvű) 
    15. חדשות. „76 הרוגים מתחילת המלחמה: חיזבאללה הודיע על מותם של שני מחבלים נוספים”, Ynet, 2023. november 16. (Hozzáférés: 2023. november 17.) (héber nyelvű) 
    16. Liveblog: IDF hits over 320 terror targets in Gaza, eliminates terrorist cells in southern Lebanon”, i24NEWS, 2023. október 23.. [2023. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 23.) 
    17. Hamas says 3 members who infiltrated Israel from Lebanon were killed in IAF strike”, Times of Israel 
    18. Fabian, Emanuel. „Islamic Jihad says member killed in Lebanon amid Israeli shelling”, The Times of Israel, 2023. október 21. (Hozzáférés: 2023. október 22.) 
    19. Israeli soldiers and militants killed in confrontation on Lebanon frontier. BBC News, 2023. október 11.
    20. Second Shia militia group joins clashes on Lebanese border”, Roya News, 2023. november 11.. [2023. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. november 11.) 
    21. A woman and 3 children are killed by an Israeli airstrike in south Lebanon, local officials say”, ABC News, 2023. november 2.. [2023. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. november 2.) 
    22. Two killed and journalists targeted in separate Israeli attacks on south Lebanon
    23. منذ الحرب الإسرائيلية على غزة.. 20 هجوما إسرائيليا على سورية أودت بحياة 26 من المدنيين والعسكريين”, SOHR, 2023. november 16. (Hozzáférés: 2023. november 16.) (arabic nyelvű) 
    24. braan wjwaan.. 'iisrayiyl tastabih al'aradi alsuwriat 17 maratan khilal shahr bitaseid ghayr masbuq bialtazamun mae eudwaniha ealaa ghaza”, SOHR, 2023. november 10. (Hozzáférés: 2023. november 10.) (arab nyelvű) 
    25. Police say they've identified 859 civilian victims from October 7 massacre, up 16 | The Times of Israel
    26. a b c Fabian, Emanuel. „Authorities name 372 soldiers, 59 police officers killed in Gaza war”, The Times of Israel. [2023. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 8.) 
    27. Abraham, Yuval: A Gazan worked in Israeli kibbutzim for decades. Then came Oct. 7. +972 magazine , 2023. november 6. [2023. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
    28. Ghert-Zand, Renee. „342 currently hospitalized in Israel due to war, 7,262 since Oct. 7 — Health Ministry”, The Times of Israel, 2023. november 7.. [2023. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. november 8.) 
    29. Israel-Hamas War: Israel Lowers Oct. 7 Death Toll Estimate to 1,200”, The New York Times, 2023. november 10.. [2023. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. november 11.) 
    30. Bodies of several Israelis retrieved in Gaza raids – IDF”, The Guardian, 2023. október 14.. [2023. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 14.) „Israel's military said earlier this morning that it has confirmed that more than 120 civilians are being held hostage in Gaza by Hamas.” 
    31. A Week Into War, Gazans Flee Homes As Israeli Ground Offensive Looms. Barron's , 2023. október 14. [2023. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 14.) „Israel's army has confirmed contacting the families of 120 civilian hostages so far.”
    32. The mothers whose children are held hostage by Hamas: 'I heard him crying, begging them not to take him'”, The Guardian, 2023. november 9.. [2023. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. november 14.) 
    33. a b Fabian, Emanuel. „Army says at least 240 hostages taken October 7 being held in Gaza”, The Times of Israel, 2023. október 31.. [2023. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 31.) 
    34. 60 hostages killed in bombings, Hamas' military arm claims”, ABC News, 2023. november 5.. [2023. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. november 5.) 
    35. @yaircherki: he:נתונים מעודכנים של מימדי האסון (Updated data on the dimensions of the disaster), 2023. november 2. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
    36. Tömegtüntetésre szólította fel az arab világot a Hamász korábbi vezetője (magyar nyelven). 24.hu, 2023. október 11. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
    37. Israel social security data reveals true picture of Oct 7 deaths”, France24, 2023. december 15. (Hozzáférés: 2024. január 28.) (brit angol nyelvű) 
    38. Israel's 7 October death toll revised down by social security data”, The New Arab, 2023. december 15. (Hozzáférés: 2024. január 28.) (brit angol nyelvű) 
    39. Hamas Says Attacks on Israel Were Backed by Iran (amerikai angol nyelven). WSJ. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    40. Pacchiani, Gianluca: Hamas commander says attacks are in defense of Al-Aqsa, claims 5,000 missiles fired (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    41. Russell, Graham, Maya. „Civilians and soldiers held hostage in Gaza, says Israel – as it happened”, the Guardian, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 10.) (brit angol nyelvű) 
    42. Hamas-Israel escalation: What we know so far, and whether it could lead to the Third Intifada (angol nyelven). The Indian Express, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    43. Israel declares war, bombards Gaza and battles to dislodge Hamas fighters after surprise attack (angol nyelven). AP News, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    44. World reaction to surprise attack by Palestinian Hamas on Israel (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    45. Michaelson, Ruth. „Condemnation and calls for restraint after Hamas attack on Israel”, The Guardian, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 10.) (brit angol nyelvű) 
    46. India sides with West, condemns 'terrorist attacks in Israel' by Palestine's Hamas group. www.telegraphindia.com. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    47. PM Modi affirms solidarity with Israel, surprise assault chills recent thaw in region (angol nyelven). The Indian Express, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    48. Nereim, Vivian. „Across the Mideast, a Surge of Support for Palestinians as War Erupts in Gaza”, The New York Times, 2023. október 9. (Hozzáférés: 2023. október 10.) (amerikai angol nyelvű) 
    49. Zax, Talya: Arab states call for restraint after Hamas attack — but some blame Israel (angol nyelven). The Forward, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    50. Saudi Arabia joins global calls for de-escalation of conflict between Palestinians, Israelis (angol nyelven). Arab News, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    51. Kwen, James: Nigeria Reacts To Israel, Palestine Hostilities, Calls For De-escalation (amerikai angol nyelven), 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    52. Indonesia calls for the end of Israeli-Palestinian violence (angol nyelven). CNA. [2023. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    53. Iran says attack on Israel is Palestinian 'self-defence'”, Reuters, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 10.) (angol nyelvű) 
    54. US moves warships closer to Israel after Hamas attack”, BBC News, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 10.) (brit angol nyelvű) 
    55. Around 1,000 dead in Israel-Hamas war, as Hezbollah also launches strikes (angol nyelven). South China Morning Post, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    56. At Least 700 Israelis Killed, 2,000 Wounded; Over 130 Civilians and Soldiers Held Hostage in Gaza”, Haaretz (Hozzáférés: 2023. október 10.) (angol nyelvű) 
    57. McKernan, Bethan. „Israel and Hamas at war after surprise attacks from Gaza Strip”, The Guardian, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 10.) (brit angol nyelvű) 
    58. Staff, ToI: ‘We are at war,’ Netanyahu says, after Hamas launches devastating surprise attack (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    59. MTI: Izraeli–palesztin háború: 900 sebesültről tudnak, teljes mozgósítást rendeltek el Izraelben. penzcentrum.hu, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    60. Kingsley, Patrick. „Israel-Gaza Conflict: Air-Raid Sirens in Israel Warn of Continued Strikes on Sunday”, The New York Times, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 10.) (amerikai angol nyelvű) 
    61. Hamas launches surprise land, air and sea attack on Israel (angol nyelven). NBC News, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    62. Bureau, The Hindu. „Israel-Palestine conflict October 8 updates | Israel declares war and approves ‘significant’ steps to retaliate for surprise attack by Hamas”, The Hindu, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 10.) (Indian English nyelvű) 
    63. a b Israel-Palestine war: 'We are fighting human animals', Israeli defence minister says (angol nyelven). Middle East Eye. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    64. Oct 7, Lauren Edmonds; 2:05 Pm: Doctors Without Borders criticizes Israeli forces for hospital attack (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    65. Has Israel invaded Gaza? The military has been vague, even if its objectives are clear. Associated Press , 2023. október 31. [2023. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. november 2.)
    66. Boxerman, Aaron: Israel Confirms Deaths of 15 Soldiers in Ground Invasion of Gaza. The New York Times, 2023. november 1. [2023. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. november 2.)
    67. IDF soldiers fend off nighttime Hamas ambush, as battalion commander killed in Gaza. The Times of Israel, 2023. november 3. [2023. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. november 3.)
    68. South Africa launches case at top UN court accusing Israel of genocide in Gaza”, AP News, Associated Press (Hozzáférés: 2023. december 29.) 
    69. Gaza: ICJ ruling offers hope for protection of civilians enduring apocalyptic conditions, say UN experts”, Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, 2024. január 31. (Hozzáférés: 2024. január 31.) (brit angol nyelvű) 
    70. Widespread destruction by Israeli Defence Forces of civilian infrastructure in Gaza”, Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, 2024. február 8. (Hozzáférés: 2024. február 9.) (brit angol nyelvű) 
    71. Health Ministry In Hamas-run Gaza Says War Death Toll At 32,070”, Barron´s, 2024. március 22. (Hozzáférés: 2024. március 22.) (amerikai angol nyelvű) 
    72. UN Security Council demands immediate Gaza ceasefire as US abstains.”, Aljazeera, 2024. március 25. (Hozzáférés: 2024. március 25.) (brit angol nyelvű) 
    73. ICJ orders Israel to take action to address famine in Gaza.”, Aljazeera, 2024. március 28. (Hozzáférés: 2024. március 28.) (brit angol nyelvű) 
    74. Application of the Convention on the Prevention and Punishment of the Crime of Genocide in the Gaza Strip (South Africa v. Israel). The Court indicates additional provisional measures.. International Court of Justice, 2024. március 28.
    75. a b 7 WCK team members killed in Gaza (amerikai angol nyelven). World Central Kitchen , 2024. április 2. [2024. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 2.)
    76. With famine looming, aid group halts food delivery in Gaza after Israeli strike kills 7 workers (angol nyelven). Associated Press , 2024. április 2. (Hozzáférés: 2024. április 2.)
    77. Gaza aid convoy strike: what happened and who were the victims? (angol nyelven). The Guardian , 2024. április 2. (Hozzáférés: 2024. április 3.)
    78. World Central Kitchen halts operations in Gaza after strike kills staff”, 2024. április 2. 
    79. UN rights council demands halt to arms sales to Israel”, France24, 2024. április 5. (Hozzáférés: 2024. április 5.) (brit angol nyelvű) 
    80. UN rights council demands halt to arms sales to Israel”, RTÉ, 2024. április 5. (Hozzáférés: 2024. április 5.) (brit angol nyelvű) 
    81. Occupied Palestinian Territory/Israel: Vital need to ensure humanitarian aid and protect humanitarian workers”, Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, 2024. április 5. (Hozzáférés: 2024. május 10.) (brit angol nyelvű) 
    82. Six months of devastation in Israel’s war on Gaza with no sign of an end”, Al Jazeera , 2024. április 7. (Hozzáférés: 2024. május 10.) 
    83. Aug 01, 2023: Palestinians and the Right to Resist (angol nyelven). CJPME - English. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
    84. Right of peoples to self-determination - GA resolution (amerikai angol nyelven). Question of Palestine. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
    85. Pacchiani, Gianluca: Hamas claims to fire 5,000 rockets at Israel, declares ‘Operation Al-Aqsa Flood’ (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    86. McKernan, Bethan. „Hundreds die and hostages held as Hamas assault shocks Israel”, The Observer, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.) (brit angol nyelvű) 
    87. CNN, Andrew Raine, Chris Lau, Joshua Berlinger, Aditi Sangal, Thom Poole, Matt Meyer: Hamas announces 'Al-Aqsa Storm,’ claims to have fired 5,000 rockets (angol nyelven). CNN, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    88. Spencer Tucker, The encyclopedia of the Arab-Israeli conflict, ABC-CLIO, (2008) p. 1162
    89. Benny Morris, Righteous Victims: A History of the Zionist-Arab Conflict, Random House 2011 p. 295: "In all Israeli troops killed about five hundred Palestinian civilians during and after the conquest of the Strip. About two hundred of these were killed in the course of massacres in Khan Yunis (on 3 November) and in Rafa (on 12 November)."
    90. Rût Lapîdôt – Moshe Hirsch: The Jerusalem Question and Its Resolution: Selected Documents. 1994–05–19. ISBN 978-0-7923-2893-3 Hozzáférés: 2023. november 2.  
    91. B'Tselem Statistics; Fatalities in the first Intifada.
    92. Special Report: Shaikh Ahmed Yassin's Assassination”, Al Jazeera , 2004. március 1.. [2012. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. július 24.) 
    93. Myre, Greg. „After Sheik Is Slain, Hamas Picks Fiery Figure as Its Leader in Gaza”, The New York Times, 2004. március 24. (Hozzáférés: 2010. április 23.) 
    94. Leader of Hamas for just 25 days, he fought for a free Palestine. The Guardian . Guardian News and Media Limited, 2004. április 19. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
    95. Hroub, Khaled (2004). „Hamas after Shayk Yasin and Rantisi”. Journal of Palestine Studies XXXIII (4), 21–38. o. DOI:10.1525/jps.2004.33.4.021. (Hozzáférés: 2015. március 22.)  
    96. Maximum Jews, Minimum Palestinians: Ehud Olmert speaks out: Israel must espouse unilateral separation – withdrawal to lines of its own choosing. It's the only answer to the demographic danger, says this latter-day realist., 13.11.2003
    97. Israel's control of the airspace and the territorial waters of the Gaza Strip. btselem.org. [2014. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 13.)
    98. Aaron D. Pina: Palestinian Elections - February 9, 2006. Congressional Research Service - The Library of Congress, 2006
    99. Palmer Report Did Not Find Gaza Blockade Legal, Despite Media Headlines. Amnesty International USA
    100. Gazans flood through Egypt border”, BBC News, 2008. január 23.. [2008. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. január 24.) 
    101. "Hamas, Israel set independent cease-fires", CNN International; Last Israeli troops 'leave Gaza', BBC News, 21 January 2009.
    102. Fatalities during Operation Cast Lead. btselem.org. (Hozzáférés: 2020. november 24.)
    103. HUMAN RIGHTS IN PALESTINE AND OTHER OCCUPIED ARAB TERRITORIES. ohchr.org. (Hozzáférés: 2024. március 1.)
    104. A call from Gaza fishermen”, International Solidarity Movement, 2012. január 15. (Hozzáférés: 2024. február 29.) (en-UK nyelvű) 
    105. Gaza: Build on Ceasefire to Address Rights Abuses. Human Rights Watch, 2012. november 23.
    106. Under fire. Israel’s enforcement of Access Restricted Areas in the Gaza Strip.. pchrgaza.org. (Hozzáférés: 2024. március 1.)
    107. Annual Report 2013. pchrgaza.org. (Hozzáférés: 2024. március 1.)
    108. Nathan Thrall (2014. augusztus 1.). „Hamas's Chances”. London Review of Books 36 (16).  
    109. Ben White, "What a 'period of calm' looks like in the Occupied Territories", Al-Jazeera, 22 February 2013.
    110. Hamas and Fatah unveil Palestinian reconciliation deal”, BBC, 2014. április 23. 
    111. Israel suspends peace talks with Palestinians after Fatah-Hamas deal. The Guardian, 24 April 2014
    112. Fatah and Hamas agree landmark pact after seven-year rift. Peter Beaumont and Paul Lewis, The Guardian, 24 April 2014
    113. The rival Palestinian leaderships of Fatah and Hamas made a fresh attempt ... Archiválva 2014. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben.. France 24/AP, 23 April 2014
    114. Kerry's new peace plan sets the Palestinians up to fail”, The National , 2013. június 4. (Hozzáférés: 2024. március 1.) 
    115. Cook, Jonathan. „Peace process is doomed to fail while Israel stalls for time”, 2013. október 29. (Hozzáférés: 2014. január 4.) 
    116. Hatuqa, Dalia. „Analysis: Palestinians see peace process as 'doomed experiment'”, Al Jazeera , 2013. szeptember 8. (Hozzáférés: 2024. március 4.) 
    117. Israel to build 1,500 more homes in settlements”, The Guardian, 2014. június 5. (Hozzáférés: 2014. augusztus 14.) 
    118. Nidal Al-Mughrabi and Maayan Lubell. „Carnage at U.N. school as Israel pounds Gaza Strip”, 2014. július 31. (Hozzáférés: 2024. március 3.) (angol nyelvű) 
    119. U.S. Calls Israeli Attack On U.N. School 'Disgraceful'”, WBUR, 2014. augusztus 3. (Hozzáférés: 2024. március 3.) 
    120. Report of the detailed findings of the Commission of Inquiry on the 2014 Gaza Conflict
    121. Israel/Palestine: Unlawful Israeli Airstrikes Kill Civilians | Human Rights Watch”, Hrw.org, 2014. július 16. (Hozzáférés: 2024. február 28.) 
    122. Palestine/Israel: Indiscriminate Palestinian Rocket Attacks. Human Rights Watch, 2014. július 9.
    123. Israel/Gaza conflict: Questions and Answers. Amnesty International , 2014. július 25. (Hozzáférés: 2024. február 28.)
    124. B'Tselem info sheet: 52 Palestinians killed in bombings of homes in Gaza Strip, which are unlawful. B'Tselem, 2014. július 13.
    125. 'Black Flag:The legal and moral implications of the policy of attacking residential buildings in the Gaza Strip, summer 2014,' B'tselem 28 January 2015, pp.48–49.
    126. Gaza: Israel 'playing games' as human rights organisations denied access. Amnesty International . (Hozzáférés: 2014. november 10.)
    127. Israel/Egypt: Provide Rights Groups Access to Gaza. Human Rights Watch , 2014. augusztus 20. (Hozzáférés: 2014. november 10.)
    128. 'Gaza ceasefire agreement 29 August 2014,' House of Commons Library 29 August 2014
    129. a b Kingsley, Patrick. „Israel-Gaza Conflict: Air-Raid Sirens in Israel Warn of Continued Strikes on Sunday”, The New York Times, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.) (amerikai angol nyelvű) 
    130. 'Administrative Detention'. B'Tselem. (Hozzáférés: 2024. március 10.)
    131. 'Statistics on Palestinian minors in Israeli custody'. B'Tselem. (Hozzáférés: 2024. május 10.)
    132. 'Number of Palestinian Children (12-17) in Israeli Administrative Detention'. Defense for Children International Palestine. (Hozzáférés: 2024. május 10.)
    133. Frankel, Julia. „Israel holds over 1,200 detainees without charge. That's the most in 3 decades, a rights group says”, Associated Press, 2023. augusztus 1.. [2023. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. november 22.) 
    134. Shefaz, Hagar. „A Quarter of Palestinians Jailed in Israel Are Imprisoned Without Charges or Trial”, Haaretz, 2023. augusztus 3.. [2023. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. november 22.) 
    135. Hamas surprise attack out of Gaza stuns Israel and leaves hundreds dead in fighting, retaliation (angol nyelven). AP News, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
    136. Israeli hostage crisis in Hamas-ruled Gaza becomes a political trap for Netanyahu (angol nyelven). AP News, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
    137. Izrael budapesti nagykövete: A világon minden gonosznak a forrása Irán, de mi ennek véget fogunk vetni. atv.hu, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    138. Alexandru Stănescu (via Daniel Seaman): Izraeli tisztviselő a várható lépésekről: „nem akarjuk élve elfogni őket”. nethuszar.ro, G4Media.ro, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 9.)
    139. Israeli defence minister orders ‘complete siege’ on Gaza”, Aljazeera, 2023. október 9. (Hozzáférés: 2024. március 10.) (brit angol nyelvű) 
    140. Israeli military orders Gazans to leave northern half of territory”, Reuters, 2023. október 13.. [2023. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. november 11.) (angol nyelvű) 
    141. a b Hostilities in the Gaza Strip and Israel”, Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája, 2023. november 30. (Hozzáférés: 2024. március 16.) (brit angol nyelvű) 
    142. Israel-Hamas truce extends by two days, Qatar says: Live updates”, CNN. [2023. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. november 27.) 
    143. 3 months into war, IDF says it's dismantled Hamas 'military framework' in north Gaza” (Hozzáférés: 2024. január 9.) 
    144. Hamas blasts Israel’s plan to create buffer zone in Gaza as a ‘crime’”, Aljazeera, 2024. január 25. (Hozzáférés: 2024. március 10.) (brit angol nyelvű) 
    145. What to know about Israel’s controversial ‘buffer zone’ in Gaza”, The Washington Post, 2024. január 24. (Hozzáférés: 2024. március 10.) (amerikai angol nyelvű) 
    146. Has Israel realised that it can’t ‘eradicate’ Hamas?”, Aljazeera, 2024. január 26. (Hozzáférés: 2024. március 10.) (brit angol nyelvű) 
    147. Hamas regroups in northern Gaza to prepare new offensive”, 2024. január 30. (Hozzáférés: 2024. március 10.) (brit angol nyelvű) 
    148. Three sons of Hamas leader Haniyeh killed in Israeli airstrike”, Reuters, 2024. április 10. (Hozzáférés: 2024. április 10.) (angol nyelvű) 
    149. Frykberg, Mel. „Occupied East Jerusalem: Forced expulsions and raids on Al-Aqsa”, Al Jazeera , 2021. május 11. (Hozzáférés: 2024. május 10.) 
    150. 'Silence is not an option' in east Jerusalem for Palestinians”, France 24, 2021. május 9.. [2021. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. május 10.) 
    151. Four Palestinians killed by Israeli fire in West Bank, over 100 injured”, The New Arab, 2021. május 14.. [2021. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. május 14.) 
    152. a b Al Tahhan, Zena. „The occupied West Bank cities at centre of resistance to Israel”, Al Jazeera , 2022. szeptember 13. (Hozzáférés: 2024. május 10.) 
    153. McKernan, Bethan. „‘It’s going to explode’: young Palestinians look to the gun amid Israeli offensive”, The Guardian , 2022. szeptember 21. (Hozzáférés: 2024. május 11.) 
    154. Al Tahhan, Zena. „Israel raids: Why are so many Palestinians being killed?”, Al Jazeera , 2023. január 26. (Hozzáférés: 2024. május 10.) 
    155. Displacement of Palestinian herders amid increasing settler violence”, Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2024. május 11.) (brit angol nyelvű) 
    156. McKernan, Bethan. „‘Never like this before’: settler violence in West Bank escalatese”, The Guardian , 2023. február 27. (Hozzáférés: 2024. május 11.) 
    157. Asous, Doha. „‘They ransack our village for sport’: one Palestinian farmer’s story of Israeli settler violence”, The Guardian , 2023. március 5. (Hozzáférés: 2024. május 11.) 
    158. Thirteen Palestinian families displaced from Masafer Yatta”, Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája, 2023. október 3. (Hozzáférés: 2024. május 11.) (brit angol nyelvű) 
    159. Protection of Civilians Report, 5-18 September 2023”, Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2024. május 11.) (brit angol nyelvű) 
    160. What is Israel’s bulldozer strategy in the occupied West Bank?”, Al Jazeera , 2024. április 24. (Hozzáférés: 2024. május 10.) 
    161. Israeli raids cause ‘worst destruction in decades’ in Tulkarem”, Al Jazeera , 2024. április 19. (Hozzáférés: 2024. május 10.) 
    162. Dhaybi, Jana. „Mapping Israel-Lebanon cross-border attacks”, Al Jazeera , 2024. április 15. (Hozzáférés: 2024. május 4.) 
    163. Lebanon body puts Israeli bombardment damage at $1.5 bln”, France24, 2024. május 8. (Hozzáférés: 2024. május 8.) (brit angol nyelvű) 
    164. US warship intercepts missiles fired from Yemen 'potentially towards Israel'”, BBC News, 2023. október 20. (Hozzáférés: 2023. október 31.) (brit angol nyelvű) 
    165. US warship in Red Sea intercepts 3 missiles fired from Yemen, possibly at Israel”, The Times of Israel (Hozzáférés: 2023. október 31.) (amerikai angol nyelvű) 
    166. Yemen seen as source of fire on Eilat”, Times of Israel (Hozzáférés: 2023. október 31.) (amerikai angol nyelvű) 
    167. Houthis ‘hijack’ Israeli-owned car carrier Galaxy Leader”, Lloyd's List, 2023. november 19. (Hozzáférés: 2024. január 13.) (brit angol nyelvű) 
    168. Mannes: Companies rush to avert disruption from Red Sea attacks as shipping rates rise. Reuters, 2023. december 19. (Hozzáférés: 2023. december 20.)
    169. Az USA és az Egyesült Királyság légicsapást mért a húszik ellen Jemenben
    170. US and UK launch strikes against Yemen; Houthi rebels promise to retaliate”, Aljazeera, 2024. január 12. (Hozzáférés: 2024. január 13.) (brit angol nyelvű) 
    171. US military drone shot down near Yemen, US officials say”, Reuters, 2024. február 20. (Hozzáférés: 2024. február 20.) (brit angol nyelvű) 
    172. Have the Houthi Red Sea attacks hurt Israel’s economy?”, Aljazeera, 2024. január 13. (Hozzáférés: 2024. március 13.) (brit angol nyelvű) 
    173. https://www.aninews.in/news/world/asia/at-least-7-nepali-injured-17-held-captive-by-hamas-in-israel-nepals-envoy20231007181710/
    174. At least 7 Nepali injured, 17 held captive by Hamas in Israel (angol nyelven). India Today NE, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    175. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) AP News nevű lábjegyzeteknek
    176. Limited, Bangkok Post Public Company. „2 Thais killed, 8 injured, 11 kidnapped in Hamas attack on Israel”, Bangkok Post (Hozzáférés: 2023. október 8.) (angol nyelvű) 
    177. Israel-Hamas war: Woman paraded naked by militants identified as German tattoo artist (angol nyelven). Hindustan Times, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    178. Paget, Paul P. Murphy,Allegra Goodwin,Benjamin Brown,Sharif: Desert horror: Music festival goers heard rockets, then Gaza militants fired on them and took hostages (angol nyelven). CNN, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    179. London-born man killed in Israel, another UK citizen missing”, Reuters, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 8.) (angol nyelvű) 
    180. Embassy: 2 Ukrainians killed in Israel attacks (angol nyelven). The Kyiv Independent, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    181. Cooperativa.cl: Hija de chilena murió en ataque de Hamás (spanish nyelven). Cooperativa.cl. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    182. 24horas: Hija de chilena murió en Israel tras ataque de Hamas: habría recibido 8 disparos (es-CL nyelven). www.24horas.cl. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    183. AP: France, Ukraine, Germany confirm their citizens among those killed, kidnapped in Israel (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    184. Edmonds, Lauren: Doctors Without Borders says healthcare facilities 'cannot become targets' after Israeli forces struck a hospital and ambulance in Gaza (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    185. antaranews.com: Indonesia's MER-C condemns Israeli strikes killing its staff in Gaza. Antara News. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    186. Agency, ANTARA News: KBRI Amman: Tidak ada WNI jadi korban dalam konflik Palestina-Israel di Jalur Gaza pada Sabtu. ANTARA News Megapolitan. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    187. People from 23 countries killed, missing in Israel-Hamas war: What to know. Washington Post
    188. กต. รายงานยอดคนไทยเสียชีวิตจากเหตุการณ์ในอิสราเอลรวม 20 ราย ลงชื่อกลับไทย 5,019 ราย ไม่กลับ 61 ราย”, The Standard, 2023. október 11. (Hozzáférés: 2023. október 11.) (thai nyelvű) 
    189. Israel-Hamas war live updates: Death toll tops 2,300, including 22 U.S. Citizens”, Yahoo News, 2023. október 11. 
    190. At least 7 Nepali injured, 17 held captive by Hamas in Israel: Nepal's envoy”, ANI, 2023. október 7.. [2023. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 7.) 
    191. What we know: The number of foreigners killed, missing, abducted in Israel”, Al Jazeera, 2023. október 10. (Hozzáférés: 2023. október 10.) „Argentina's foreign minister Santiago Cafiero said on Monday that seven Argentinians were killed during the attacks in Israel and 15 more remain missing.” 
    192. Eight French citizens have died from the attacks in Israel”, The Times of India , 2023. október 10. 
    193. 4 Russians Missing in Hamas Attack on Israel – Embassy”, The Moscow Times, 2023. október 9.. [2023. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 9.) 
    194. Press, Europa: Al menos cuatro chilenos muertos por los ataques de Hamás contra Israel. www.europapress.es , 2023. október 11. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
    195. At least two Filipinos injured in Israel amid Israel-Hamas conflict, says envoy”, CNN Philippines, 2023. október 9.. [2023. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 9.) 
    196. Pinoy 'taken away' then killed by Hamas militants: officials”, ABS-CBN, 2023. október 11. (Hozzáférés: 2023. október 11.) 
    197. a b c Hamas Israel attacks: The international victims of the assault on Israel”, BBC News, 2023. október 9.. [2023. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 9.) 
    198. Foreign Ministry: 3 Ukrainians killed, 9 injured in Hamas attack on Israel”, The Kyiv Independent, 2023. október 11. (Hozzáférés: 2023. október 11.) (angol nyelvű) 
    199. 'More than ten Brits feared dead or missing' in Israel after Hamas attack”, LBC, 2023. október 9.. [2023. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 9.) (angol nyelvű) 
    200. Here's what we know about Canadians killed and missing following Hamas attack on Israel”, National Post, 2023. október 10. (Hozzáférés: 2023. október 11.) 
    201. Família de Bruna Valeanu confirma morte da jovem em Israel (portugál nyelven). G1 , 2023. október 10. [2023. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    202. Australian grandmother Galit Carbone confirmed killed in Israel”, ABC News , 2023. október 10. (Hozzáférés: 2023. október 10.) 
    203. Cambodian student killed as Israel fighting rages”, The Phnom Penh Post, 2023. október 8.. [2023. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 8.) (angol nyelvű) 
    204. McCubbin, Ricardo: Murió soldado peruano en Israel mientras enfrentaba ataques de Hamas (spanyol nyelven). Infobae, 2023. október 10. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    205. Encontrada morta luso-israelita de 25 anos que estava desaparecida (portugál nyelven). SIC Notícias, 2023. október 10. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
    206. Un cetățean român a murit în războiul dintre Israel și Hamas. Digi 24, 2023. október 9.
    207. 19-year-old Spaniard confirmed dead after Hamas terrorist attack in Israel, 2023. október 11. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
    208. Fünf deutsche Geiseln – 22-Jährige ermordet (német nyelven). ZDF , 2023. október 10. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
    209. Yin, Yeping. „Three Chinese nationals injured, four others reportedly missing in latest flare-up of Israel-Palestine tensions: source”, Global Times , 2023. október 8. 
    210. Tajani, due italo-israeliani dispersi da 48 ore”, ANSA, 2023. október 9.. [2023. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 9.) (olasz nyelvű) 
    211. Tanzanian students missing in Israel following Hamas attack”, Africanews, 2023. október 9.. [2023. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. október 9.) 
    212. Abeykoon, Gayan: One Lankan hurt, two missing following Hamas strike on Israel (amerikai angol nyelven). DailyNews , 2023. október 9. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    213. Dansk statsborger meldt savnet i Israel (da-DK nyelven). DR , 2023. október 10. (Hozzáférés: 2023. október 11.)
    214. Quintero Serna, Jessica: Pareja de colombianos está desaparecida en Israel tras ataque de Hamás (es-CO nyelven). El Colombiano, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 10.)
    215. Austrian Ministry of Foreign Affairs [@MFA_Austria]: It is our sad duty to announce that one of the three missing Austrian-Israeli dual citizens was found dead. He is one of the countless victims of the brutal large-scale attack on #Israel by the terrorist organization #Hamas. The family of the deceased informed us about this today (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 11.)
    216. Opposition heads call for united front amid massive ongoing Hamas attack (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    217. Sharon, Jeremy: Netanyahu offers Lapid, Gantz to join him in emergency unity government (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    218. Keller-Lynn, Carrie: Netanyahu, Lapid and Gantz discuss forming emergency government as country faces war (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    219. Palmer, Daniel Byman, Alexander: What You Need to Know About the Israel-Hamas Violence (amerikai angol nyelven). Foreign Policy, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    220. A massive, unprovoked attack on Israel – analysis (amerikai angol nyelven). The Jerusalem Post | JPost.com, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    221. Rothwell, James. „Hamas terrorists butcher civilians as stunned Israel suffers ‘9/11’ moment”, The Telegraph, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.) (brit angol nyelvű) 
    222. Beaumont, Peter. „Hamas’s murderous attack will be remembered as Israeli intelligence failure for the ages”, The Observer, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.) (brit angol nyelvű) 
    223. Gale, Ben: Israel's failure of imagination on Hamas (amerikai angol nyelven). JNS.org, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    224. How did Israeli intelligence fail to stop major attack from Gaza?”, BBC News, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.) (brit angol nyelvű) 
    225. Bertrand, Kevin Liptak,MJ Lee,Evan Perez,Katie Bo Lillis,Oren Liebermann,Natasha: US officials raise concerns over Israeli intelligence after Hamas attacks | CNN Politics (angol nyelven). CNN, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    226. Shotter, James. „The day that stunned Israel: attacks shake faith in intelligence services”, Financial Times, 2023. október 8. (Hozzáférés: 2023. október 8.) 
    227. Why Hamas's attack will backfire (brit angol nyelven). UnHerd. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    228. Nakhoul, Samia. „How Hamas duped Israel as it planned devastating attack”, Reuters, 2023. október 9. (Hozzáférés: 2023. október 9.) (angol nyelvű) 
    229. AFP and ToI Staff: Saudi-Israeli normalization effort takes a violent detour after Hamas attack (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    230. Wong, Edward. „The war could upend Biden’s diplomacy on Saudi-Israel normalization.”, The New York Times, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.) (amerikai angol nyelvű) 
    231. Kalin, Stephen: Israel Violence Jeopardizes Biden’s Middle East Agenda (amerikai angol nyelven). WSJ, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.)
    232. Hamas Just Torched Biden’s Deal to Remake the Middle East”, Bloomberg.com, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.) (angol nyelvű) 
    233. Iran’s support for Hamas fans suspicion it’s wrecking Israel-Saudi deal (angol nyelven). POLITICO, 2023. október 7. (Hozzáférés: 2023. október 8.)

    Fordítás

    [szerkesztés]

    Ez a szócikk részben vagy egészben az October 2023 Gaza−Israel conflict című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.