Joáv Galant
| Joáv Galant | |
 | |
| Izrael védelmi minisztere | |
| Hivatali idő 2022. december 29. – 2024. november 5. | |
| Elnök | Jichák Hercog |
| Miniszterelnök | Benjámín Netanjáhú |
| Előd | Beni Ganc |
| Utód | Jiszráél Kac |
| Katonai pályafutása | |
| Szolgálati idő | 1977–2012 |
| Rendfokozata | vezérőrnagy |
| Egysége | Izraeli Haditengerészet Déli Parancsnokság |
| Csatái | 2006-os libanoni háború 2008–2009-es Izrael–Hamász-konfliktus 2023-as Izrael–Hamász-háború |
| Születési név | יוֹאָב גָּלַנְטְ |
| Született | 1958. november 8. (64 éves) Jaffa |
| Párt | Kuladú (2015–2018) Likud (2018–) |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Haifai Egyetem |
| Vallás | zsidó |
| Díjak | Second Lebanon War campaign ribbon |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Joáv Galant témájú médiaállományokat. | |
Joáv Galant (héberül: יוֹאָב גָּלַנְטְ; Jaffa, 1958. november 8.–) izraeli politikus, a Likud párt képviselője a Kneszetben, 2022 és 2024 között védelmi miniszter Benjámín Netanjáhú kormányában. Korábban az Izraeli Védelmi Erők Déli Parancsnokságának irányítója volt, majd 2015-ben politikai pályára lépett, a centrista Kulanú párt tagjaként. Miután megválasztották a Knesszetbe, építésügyi miniszterré nevezték ki, majd 2018 végén csatlakozott a Likudhoz. Galant korábban az alijáért és az integrációért felelős miniszteri és az oktatási miniszteri posztot is betöltötte.
Galant 1977-ben kezdte katonai pályafutását haditengerészeti kommandósként.[1] Az 1980-as években, hat év aktív szolgálat után az Egyesült Államokba költözött, és favágóként dolgozott, majd visszatért a haditengerészethez, és egy rakétahordozó hajón szolgált.[2] 1993-ban átvette a Júdea és Szamária hadosztály Menáse nevű területi dandárjának parancsnokságát.[3]
2015-ben lépett be Izrael politikai életébe, amikor csatlakozott az új Kulanú párthoz. A 2015-ös választásokon a párt listáján a második helyre került, és a párt tíz mandátumot szerezve bekerült a Knesszetbe. Az új kormányban építésügyi miniszterré nevezték ki. 2018. december 31-én Galant lemondott miniszteri posztjáról, hogy csatlakozzon a Likud párthoz.[4] A harmincötödik izraeli kormány megalakulása után Galantot oktatási miniszterré nevezték ki. Ezt a pozíciót a kormány 2021-es bukásáig töltötte be.
2022. decemberétől az új Netanjáhú-kormány védelmi minisztere volt. 2023. október 9-én, az Izrael–Hamász-háború kirobbanása után két nappal teljes blokádot rendelt el a Gázai övezet ellen.[5][6] 2024 novemberében, miután Netanjáhú menesztette posztjáról, a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene, a miniszterelnökkel együtt, háborús bűncselekmények vádjával.[7]
Galant nős, három gyermeke van.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Greenberg, Hanan (2010. augusztus 22.). "1st chief of staff from Naval Commando". Ynetnews (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. október 11.
- ↑ "Who is Yoav Galant?". The Jerusalem Post | JPost.com (amerikai angol nyelven). 2010. augusztus 22. Hozzáférés: 2023. október 11.
- ↑ Ahronoth, Yedioth (2010. augusztus 24.). "Yoav Galant's race to the top". Ynetnews (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. október 11.
- ↑ "Galant quits as housing minister to join Likud". Globes (angol nyelven). 2018. december 31. Hozzáférés: 2023. október 11.
- ↑ Zrt, HVG Kiadó (2023. október 9.). "Az izraeli védelmi miniszter elrendelte Gáza totális blokádját". hvg.hu. Hozzáférés: 2023. október 11.
- ↑ "Israel announces 'total' blockade on Gaza". www.aljazeera.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. október 11.
- ↑ "Arrest warrants issued for Israeli PM Netanyahu and former defence secretary Gallant over alleged war crimes". SkyNews (brit angol nyelven). 2024. november 21. Hozzáférés: 2024. november 21.
