Móse Daján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Móse Daján
(משה דיין)
Mosche Dajan.jpg
Született 1915. május 20.[1][2][3][4][5]
Degania Alef
Elhunyt 1981. október 16. (66 évesen)[2][3][4][5]
Tel-Aviv
Állampolgársága izraeli
Házastársa Ruth Dayan
Gyermekei
  • Assi Dayan
  • Yael Dayán
  • Ehud Dayan
Szülei Devora Dayan
Shmuel Dayan
Foglalkozása
  • politikus
  • tiszt
Tisztség
  • Chief of General Staff (1953. december 7.–1958)
  • Minister of Agriculture and Rural Development (1959. december 17.–1964. november 4.)
  • Minister of Defence (1967. június 5.–1974. június 3.)
  • Knesset member (1959. november 30.–1981. október 16.)
  • Minister of Foreign Affairs (1977. június 20.–1979. október 23.)
Iskolái Senior Officers' School (1951–1952)
Kitüntetései Francia Köztársaság Becsületrendjének főtisztje (1956)
Halál oka

Móse Daján aláírása
Móse Daján aláírása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Móse Daján témájú médiaállományokat.
Az ifjú Daján édesapjával és édesanyjával

Móse Daján (héber betűkkel משה דיין, izraeli angol átírással Moshe Dayan, 1915. május 20.1981. október 16.) izraeli katonai vezető és politikus, az Izraeli Védelmi Erők főparancsnoka 1953 és 1958 között, és Izrael Állam harcának szimbóluma.

Életpálya[szerkesztés]

Menáhém Begín és Móse Daján

Móse Daján 1915-ben – Oroszországból kitelepült ukrajnai zsidó szülők gyermekeként – született a palesztinai Degáj kibucban. 1929-ben, 14 évesen csatlakozott a Haganá-hoz, a földalatti zsidó hadsereghez. 1937-től, őrmesteri rendfokozatban szolgált az angol hadsereg mellé beosztott legális zsidó telepes rendőrség egyik mozgó alakulatának parancsnokaként, majd részt vett a területekre behatoló arabok ellen folytatott éjjeli őrjáratokban, Orde Wingate angol parancsnok mellett.

1939. novemberében, amikor a Haganá törvénytelenné vált, az angolok letartóztatták, de 1941. februárjában kiengedik és csatlakozik az angol hadsereghez. A későbbiek során mezőgazdasági miniszter (1959.), majd hadügyminiszter (1967.). 1965-ben adja ki a „A sínai hadjárat naplója, 1956” című könyvét.

1981-ben 66 évesen rákban halt meg Tel-Avivban.

Katonai pálya[szerkesztés]

A szövetségesek oldalán harcolt a Vichy-Franciaország fennhatósága alatt lévő Libanon és Szíria területén. Daján már az első ütközetben elvesztette bal szemét, fekete szemtapasza az idők során jelképpé vált. 1947-től őrnagyi rendfokozatban volt vezérkari tiszt, arab ügyekkel és felderítéssel foglalkozott a Haganában. 1948-ban győzött a szírek ellen a Jordán-völgyben, a degáni csata során, a 89. gépesített rohamzászlóalj parancsnokaként elfoglalta Karatíját. Ezután alezredesi, majd vezérőrnagyi rangba került, 1949 novemberétől a déli parancsnokság főparancsnoka volt. Az 1950-es években az angliai vezérkari tiszti iskola hallgatója volt, 1953. december 6-án vezérkari főnökké nevezték ki. 1956-ban a sínai hadjárat győztes hadvezére volt.

A hatnapos háború (1967.) idején Izrael hadügyminisztere volt. A jom kippuri háború sikerében aktívan közreműködött, de az elszenvedett emberáldozatok nagysága, és az elvesztett hadianyagok miatt őt vonták felelősségre és kénytelen volt lemondani a honvédelmi miniszteri posztról. 1977 és 1979 között külügyminiszter volt.

Kiváló diplomáciai képességekkel rendelkezett, hatást gyakorolt az Egyiptommal folytatott béketárgyalásokra, ami nagyban elősegítette a térségben izzó feszültségek enyhülését.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. חה"כ משה דיין. Knesszet
  2. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ^ a b Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ^ a b Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)