Nyugati világ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ez a szócikk a nyugati világról a Kelet-Nyugat dichotómia értelmében szól. Hasonló címmel lásd még: Nyugat (egyértelműsítő lap).
A nyugati világ Samuel P. Huntington 1996-ben megjelent A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című könyve alapján.[1] Türkizzel Latin Amerika és az ortodox világ, amik hol a Nyugathoz tartoznak, hol csak a Nyugattal közvetlen összeköttetésben álló távolabbi civilizációk.[2][3]

A nyugati világ, másképp nyugat, alatt különböző régiókat, nemzeteket és államokat értünk, szövegkörnyezettől függően általában Európa nagy részét, Ausztrálázsiát, és az amerikai kontinenst.[4] A nyugati kultúrába leggyakrabban Ausztráliát, Kanadát, az EFTA, az EU európai tagállamait, az európai törpeállamokat, Új-Zélandot, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat sorolják.[5][6]

A nyugati civilizáció szülőhelyének az ókori Görögországot és ókori Rómát szokás tartani – mivel Görögország nagyban befolyásolta Rómát –, az előbbit a filozófiára, demokráciára, tudományra, esztétikára, építészeti megoldásokra, míg az utóbbit a művészetekre, törvényre, hadviselésre, kormányzásra, köztársaságra, mérnöki tudományokra és vallásra gyakorolt hatása miatt. A nyugati civilizációt túlnyomórészt a kereszténységgel szokták azonosítani, amit tulajdonképpen a hellenisztikus filozófia, judaizmus és római kultúra formált.[7] A nyugati kultúra modern kori formája a reneszánsz kor, a földrajzi felfedezések kora, a felvilágosodás, az ipari és tudományos forradalom útján alakult ki.[8][9] A 15-20. századig némely nyugati hatalomnak köszönhetően az imperializmus, gyarmatosítás és krisztianizáció, majd később a popkultúra hatására, a világ többi területét is elérte a nyugati befolyás, amely jelenséget nyugatiasodásnak vagy globalizációnak nevezzük.

Hogy pontosan mely is a Föld nyugati fele, az a nyugati római katolikus és keleti ortodox egyházak közötti teológiai és módszertani elkülönülés során dőlt el.[10] Mielőtt a világ megismerte Amerikát, a nyugat, mint elnevezés, szó szerint volt értetődő, szembeállítva a katolikus Európát az ortodox európai országokkal, a Közel-Kelettel és Észak-Afrikával, Fekete-Afrikával, Dél-Ázsiával, Délkelet-Ázsiával és Kelet-Ázsiával, amit a kora újkor embere Európában a keleti világnak titulált el.

A 20. század közepére a nyugati kultúra világszerte ismertté vált, hála a tömegmédia: film, rádió, televízió és zenei felvételek; és a nemzetközi közlekedés és távközlés döntő szerepének a globalizációban. A modern szóhasználat szerint a nyugati világ néha[11] foglalja magába Európát és azokat a területeket, ahol a gyarmatosítás kora óta nagy lélekszámban élnek európai származásúak.[12][13] Az utóbbira szembetűnő példa az, hogy Ausztráliát is általában a nyugati világhoz sorolják, hiába a keleti féltekén fekszik; az efféle helyzetek a nagyszámú brit befolyás és az európaiak emigrációja miatt jöhettek létre, ami mind politikailag, mind kultúrálisan is a nyugathoz láncolták az országot.[14]

Magyarországon és Keleten[szerkesztés]

Idehaza gyakran kicsit más jelentéstartalma van annak, hogy mi számít nyugatinak. Magyarországot nemzetközileg európai mivolta miatt a nyugati világba sorolják. A középkorban erős európai hatalomnak számított, miután a magyarság letelepedett és felvette a kereszténységet, ezzel megalapítva az országot. Ám mióta a török uralma alá vonta, fontosságát Európa számára elvesztette és legyengült, azonban az Osztrák-Magyar Monarchia részeként ismét befolyásos állammá vált, mígnem elvesztette területeit. Habár a két világháború között is sikerült lépést tartania Európával, a szovjet megszállást követően lemaradt, és a hidegháborúban a második világ része volt. Akkor alakult ki a kifejezés mai magyar értelmezése: minden olyan ország, ami a hidegháború alatt a kapitalista ideológiát követte, de azon belül is csak Európa és Észak-Amerika országai. Manapság az átlag magyar, főként az idősebb korosztály, nyugatinak nevezi az előbb említett területeket. Ehhez kapcsolódik az ország fejletlensége a többi nyugati országhoz képest. Ugyanez a definíció igaz a többi volt szovjet szatellitállamra és az egykori Szovjetunió tagállamaira is.

Másik értelmezés szerint az egykori szocialista blokkban és a keleti világban a nyugati kifejezés egyet tesz azzal, hogy az adott szokás, elképzelés vagy termék modern. A 20. század elején, főként a kelet-ázsiai fejlődő államok nevezték a nyugati befolyással hozzájuk beáramló dolgokat modernnek.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Western world című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  1. THE WORLD OF CIVILIZATIONS: POST-1990 scanned image Archiválva 2007. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  2. Huntington, Samuel P.. Clash of Civilizations, 6th, 38–39. o. (1991). ISBN 978-0-684-84441-1 „The origin of western civilization is usually dated to 700 or 800 AD. In general, researchers consider that it has three main components, in Europe, North America and Latin America. [...] However, Latin America has followed a quite different development path from Europe and North America. Although it is a scion of European civilization, it also incorporates more elements of indigenous American civilizations compared to those of North America and Europe. It also currently has had a more corporatist and authoritarian culture. Both Europe and North America felt the effects of Reformation and combination of Catholic and Protestant cultures. Historically, Latin America has been only Catholic, although this may be changing. [...] Latin America could be considered, or a sub-set, within Western civilization, or can also be considered a separate civilization, intimately related to the West, but divided as to whether it belongs with it.” 
  3. The Clash of Civilizations and the Remaking of World Order. Simon & Schuster, 151–154. o. (2011. augusztus 2.). ISBN 978-1451628975 
  4. Western Civilization, Our Tradition; James Kurth; accessed 30 August 2011
  5. Questions about immigrant-related statistics: Key figures Immigration and immigrants – SSB. Ssb.no. (Hozzáférés: 2015. december 15.)
  6. Innvandrere og norskfødte med innvandrerforeldre, 1. januar 2015 Statistics Norway Sablon:In lang retrieved 15 December 2015
  7. Role of Judaism in Western culture and civilization, "Judaism has played a significant role in the development of Western culture because of its unique relationship with Christianity, the dominant religious force in the West". Judaism at Encyclopædia Britannica
  8. Western culture. Science Daily
  9. A brief history of Western culture. Khan Academy
  10. A history of eastern Europe: crisis and change. Routledge, 48. o. (1998). ISBN 978-0-415-16112-1 
  11. Western Civilization, Our Tradition; James Kurth; accessed 30 August 2011
  12. Society in Focus. Boston, MA: Pearson. 0-205-41365-X (2005) 
  13. Empires of God: Religious Encounters in the Early Modern Atlantic. University of Pennsylvania Press (2011). ISBN 978-0812222609 
  14. Peter N. Stearns, Western Civilization in World History, Themes in World History, Routledge, 2008, ISBN 1134374755, pp. 91-95.