Alexandria

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alexandria (الإسكندرية, el-Iszkanderíja)
Sphinx Alexandria.jpg
A régi és az új jól megfér egymás mellett
Alexandria címere
Alexandria címere
Alexandria zászlaja
Alexandria zászlaja
Közigazgatás
Ország  Egyiptom
Kormányzóság Alexandriai kormányzóság
Polgármester Adel Labib
Népesség
Teljes népesség 4 110 015 fő (2006) +/-
Földrajzi adatok
Terület 2,679 km²
Időzóna EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Alexandria  (Egyiptom)
Alexandria
Alexandria
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 31° 12′, k. h. 29° 55′Koordináták: é. sz. 31° 12′, k. h. 29° 55′
Alexandria weboldala

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια, koptul Rakot, arabul el-Iszkanderíja), egyiptomi kikötőváros a Földközi-tenger partjainál. A Nílus deltatorkolatában fekszik, Kairótól 208 km-re északra. Lakosainak száma 3 723 000.

Az ókori Alexandria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy Sándor alapította i. e. 331-ben, és önmagáról nevezte el. A hódító hasonló módon elkeresztelt új városai közül az egyiptomi vált a leghíresebbé és legnagyobbá. Évszázadokon át az ókor egyik legpompásabb, legnagyobb városa volt (csak Róma mérete volt nagyobb).[forrás?] Híres volt, mint a tudományok székhelye. A monda szerint Nagy Sándornak egy aggastyán jelent meg álmában, és Homérosz sorait idézte, amelyekben Pharosz szigetét említi; ez bírta rá, hogy ott építse meg a várost. A tenger és a Mareotisz nevű parti tó közötti homokos partszegélyen épült, Deinokratesz építész tervei szerint. 19 km volt a kerülete. Az előtte fekvő Pharoszt egy hatalmas, 7 stadion (1290 m) hosszú gáttal (Heptasztadion) a parthoz csatolták, így keletkezett a nyugati (Eunosztosz) és a keleti (ún. Nagy-) kikötő – ma is ez Alexandria két kikötője. A masszív Heptasztadiont idővel 500 méter szélesre növelte a tenger, ami folyton kavicsot és homokot rak le mellé. A két kikötőt összekapcsoló csatornák rég eltömődtek.

A város legszebb része az ún. Brukheion vagy Basaleza volt a „nagy kikötő” déli szélén, amelyben a királyi palota volt összes melléképületével. Ott állt a világhírű Muszeion, mely több évszázadon át a világ szellemi középpontja volt: benne helyezkedett el az állítólag 700 000 tekercsből álló könyvtár. A parthoz közelebb emelkedett Poszeidón temploma és a színház. A Brukheion keleti végén álltak az ún. Kleopátra tűi, két karcsú obeliszk a I. e. 16. századból, amelyek egyike 1878 óta Londonban, másika pedig 1880 óta New Yorkban van. A Brukheiontól délre emelkedett a pompás Gümnaszion 200 méteres oszlopcsarnokával és ettől keletre, a Kanoposz-kapu előtt terült el a nagy Hippodrom (lóversenypálya).

Alexandria
San Stefano, Alexandria

A várostól délnyugatra a Serapeian állt amely a római Capitolium után az akkor ismert világnak legpompásabb épülete volt s 200 000 tekercsből álló értékes könyvtárt foglalt magában. A Serapeion tágas helyiségében a Kr. u. 4. században egy római praefectus, Pompeius, Diocletianus császár tiszteletére hatalmas oszlopot állíttatott, amely a romok között még ma is áll, és a Pompeius oszlopa nevet visel. Egy darab vörös gránitból van faragva, melynek magassága 20, átmérője pedig 2 és fél méter. A korinthoszi stílusú oszloptalapzatával és fejezetével együtt összesen 32 méter magas. Napóleon Bonaparte tábornok rendeletére belevésték a francia katonák nevét, akik 1798. július 2-án, a város ostroma közben estek el, és sírjaik az oszlop tövében találhatók.

Az egész városnak azon a hatalmas területen volt a központja, amelyen derékszögben szelte egymást Alexandria két, 30 méternél is szélesebb főútja. Nagy romhalmazok, oszlopok és számos ciszterna jelzi még most az utak irányát. Nyugaton volt a föld alatti nagy Halottak városa (Nekropolisz), amely egészen az ún. Kleopátra fürdőjéig terjedt.

Az idők folyamán sok régi márvány- és gránitszobor került Rómába és később Konstantinápolyba, sok mást pedig a tenger öntött el. Mikor a rómaiak Kr. e. 30-ban Alexandriát elfoglalták, a városnak körülbelül egy millió lakosa volt. Az alexandriai lakosság etnikai összetételét tekintve igen kevert volt: leginkább görögök, egyiptomiak és számos zsidó élt itt, azonkívül az akkor ismert világ minden részéből megfordultak itt.

Az alexandriai világítótorony[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alexandria ma

A Pharosz sziget keleti fokán emelkedett a híres világítótorony, amelyet a Kr. e. 3. században I. Ptolemaiosz Szótér uralkodása alatt Szósztratosz épített; nyolcemeletes és 160 méter magas volt, fénye 300 sztadionnyira (50–60 km) látszott a tengeren.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.hirado.hu/Hirek/2010/12/16/13/Egyiptomi_telepules_lesz_Debrecen_uj_testvervarosa.aspx)
  2. testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 23.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandria témájú médiaállományokat.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap