Al-Aksza-mecset

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Al-Aksza mecset a Templom-hegyen.


Az al-Aksza mecset (arabul: المسجد الاقصى, al-maszdzsid al-akszá, „a legtávolabbi mecset”), az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem történelmi óvárosának déli részén, a Templom-hegy déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás Sziklamecsettől.

A mecset főépülete 5000 imádkozó embert tud fogadni, de az épületegyüttes egész területén százezrek is elférnek.

Nem muszlimokat 2000-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást 2003-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Izrael kormánya a vakf muszlim tanácsnak engedte át a terület feletti teljes adminisztrációt.

Építése, története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mecset belseje
A mecset hátulról.

Ismert történelmi tény, hogy az ókori judaizmus lerombolt központjai, az első és második templom is a hegyen állt, pontos helyük azonban mára feledésbe merült. Egyes – bizonyítatlan – állítások szerint a két templom pontosan a mecset helyén állt, mások szerint a mecset, valamint a korábbi épületek építői sem ismerték már a régi templomok pontos helyét.

Később a területre az 530-as években I. Justinianus császár egy keresztény templomot épített, amit a korai 7. században a perzsák leromboltak.

Amikor 638-ban Jeruzsálem muszlim irányítás alá került, I. Omár kalifa (634-644) tette a helyet muszlim szent hellyé. Állítólag jeruzsálam keresztény pátriárkájától, Szophróniosztól kérdezte meg „Dávid mecsetjének” pontos helyét, és az ott található épületet újította fel, fejlesztette tovább muszlim kegyhellyé. A hely felszentelésében Kaab al-Ahbar, muszlim hitre tért korábbi rabbi is részt vett. Az elképzelés ellen szóló erős érv, hogy akkor a második templom már hatszáz éve nem létezett és erősen vitatható, hogy annak helyéről volt-e fogalmuk az ott élőknek.

Az épületcsoport fejlesztését Abd al-Malik (685-705) omajjád kalifa, fia, I. al-Valíd (705-715), valamint utódaik is folytatták. Akkoriban kapta az épület az al-Aksza nevet. Az épületcsoport jelenlegi kialakulása a sokféle és sokirányú felújítások, építések, fejlesztések eredménye.

Az épületet több nagyobb földrengés is megrongálta, ezért al-Mahdí, és feltehetőleg al-Manszúr kalifák idején újabb felújításra került sor.

A 9. században, a Fátimida-dinasztia idején alakították ki az épület ma ismert szerkezetét. Az általuk végzett átalakítások már a földrengéseknek való ellenállás is kifejezett célja volt.

Amikor 1099-ben a keresztes háborúk során elfoglalták Jeruzsálemet és megalapították a Jeruzsálemi Királyságot, az al-Aksza mecset jeruzsálem királyainak palotájaként szolgált. A keresztesek szintén azt hitték, hogy az épület „Salamon templomának” romjaira épült, és Templum Salamonisnak is hívták. A Sziklamecset neve ez időben Templum Domini (Az Úr temploma) volt.

1119-ben Jeruzsálem királya, II. Balduin az épület egyik szárnyát egy új lovagrendnek, a templomos lovagoknak adta. Ott volt székhelyük egészen addig, amíg Szaladin 1187-ben el nem foglalta a várost.

A 14. és a 20. század között számos jelentős felújításon esett át az épület. 1927-ben és 1936-ban újabb földrengések szükségessé tették a mecset majdnem teljes újjáépítését, ami során történelmi részek is napvilágra kerültek.

1967-ben Izrael elfoglalta Jeruzsálemet, de a mecsetekhez eddig nem nyúlt. 1969. augusztus 21-én a mecset déli szárnyában tűz pusztított, ami megsemmisítette a még Szaladin által, Aleppóból küldött, majdnem ezer éves elefántcsont oltárt. Az oltár másolata (Szaladin egyszerre készíttette és küldte a kettőt) ma is látható az Ősatyák barlangjában, Hebronban. A tüzet Michael Dennis Rohan újprotestáns ausztrál turista okozta, akit beszámíthatatlanság miatt nem ítéltek el. Később deportálták Izraelből.

2000-ben Aríél Sárón provokatív látogatást tett a Templom-hegyen, ami közvetlen oka volt az Al-Aksza Intifáda kirobbanásának és később az események hatására Sharon Izrael miniszterelnöke lehetett.

Politikai környezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mecset belseje, a mihrábbal

Mivel a júdaizmus a megváltást a harmadik, szintén a Templom-hegyen álló templom újraépítésével hozza összefüggésbe, ezt sokan az iszlám és a júdaizmus közti feloldhatatlan ellentétnek tekintik. Más, mérsékeltebb zsidók szerint a harmadik templomot nem emberi kéz fogja felépíteni, ezért a két vallás között nincs kibékíthetetlen ellentét.

Izrael állam politikája elsődlegesen egész Jeruzsálem megszerzésére irányul, de a Templom-hegyhez a jelek szerint nem nyúlnak, ennek oka lehet, hogy a harmadik templom kapcsán a júdaizmusban nincs egyetértés. Egyes szervezeteknek, mint például a Templom-hegy és Izrael Földje Hívői-nek nyíltan deklarált célja a mecset lerombolása és a helyén a Harmadik Templom felépítése, de az ő népszerűségük a mai Izraelen belül csekély. Szélsőséges judaista személyek és csoportok rendszeresen kísérletet tesznek az Al-Aksza mecset aláaknázására, felrobbantására, őket az izraeli rendőrség és igazságszoltatás köztörvényes bűnözőként, de nem terroristaként kezeli.[1]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd Van Diggele könyvét.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Els Van Diggele: Egy nép, amely külön lakik. Zsidó identitás a mai Izraelben. HVG Kiadó, 2005. ISBN 963 7525 67X