Templom-hegy
| Templom-hegy | |
| Ország | |
| Település | Jeruzsálem |
| Hely |
|
| Építési adatok | |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Templom-hegy témájú médiaállományokat. | |

A Templom-hegy (héberül: הַר הַבַּיִת, Har ha-Bayīt, arabul: الحرم الشريف, al-Ḥaram aš-Šarīf) évezredek óta szent helyként tisztelt domb Jeruzsálem óvárosában. Jelentős mind a három ábrahámita vallás számára, mind a judaizmus, mind a kereszténység és az iszlám számára is, az Újszövetség evangéliumai többször említik. A jelenlegi területet két korai Omajjád-kori építmény, az Al-Aksza-mecset és a Szikla-mecset uralja több kisebb, késő bizánci, korai muszlim, mameluk és az oszmán korszakból származó építménnyel kiegészülve. Tizenegy kapujából tíz a muszlimok számára, egy a nem muszlimok számára használatos.
A judaizmus legszentebb helyének számít, ahol egykor két zsidó templom állt, a zsidó hagyomány szerint a Salamon király által Kr. e. 957-ben építtetett Első Templom, és a Kr. e. 516-ban megépült Második Templom. A Templom-hegy irányába imádkozik a zsidóság.[1]
Az itt álló Al-Aksza-mecset az iszlám második legrégebbi mecsetje, udvara több mint 400 000 hívő befogadására alkalmas, így a világ egyik legnagyobb mecsetjének tekinthető. Mind a szunnita, mind a síita muszlimok számára ez számít az iszlám harmadik legszentebb helyének. A tér magába foglalja azt a helyszínt, amelyet Mohamed próféta mennybemenetelének tartanak. Ez volt egyúttal az első kibla, az a hely amerre a muszlimok imádkozás közben fordulnak.
A területet Jeruzsálem muszlim hatósága felügyeli,[2] az izraeli erők a biztonsági ellenőrzést végzik. A nem muszlimok imádkozási tilalmát a "status quo"-ként emlegetett megállapodás részeként biztosítják.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]A Templom-hegy egy keskeny, északról délre meredeken lefelé lejtő hegynyúlvány északi részét alkotja. Keleten a Kidron-völgy, nyugaton pedig a Türopoión-völgy fölé emelkedik,[3] csúcsa 740 m tengerszint feletti magasságban van.[4] Kr. e. 19 körül Nagy Heródes a hegy természetes fennsíkját kibővítette, feltöltette az üregeket és négy hatalmas támfallal körülvetette a területet. A mesterséges terjeszkedés eredményeként nagy, lapos felület jött létre, amely ma Jeruzsálem óvárosának keleti részét alkotja. A trapéz alakú platform nyugati irányban 488 m, keleti irányban 470 m, északi irányban 315 m és déli irányban 280 m hosszú, így teljes területe körülbelül 150 000 m² (37 hold).[5]
A hegy északi támfala és a nyugati támfalának északi része is az ott megépült lakóházak miatt nem látható, a nyugati támfal déli része viszont szabadon áll, ezt a részt ismerik a Nyugati falként, ill. Siratófalként. A hegy déli és keleti támfalai teljes magasságukban láthatóak. Magát a platformot az óváros többi részétől a Türopoión-völgy választja el, ma az egykor mély völgyet a későbbi lerakódások nagyrészt elfedik.
Építményei
[szerkesztés]
A jelenlegi helyszín egy sík, terjedelmes, kőburkolatú térségként látható, körbe véve fákkal, bokrokkal, nyugati irányban kilátással az óváros felé, keleti irányban pedig az Olajfák hegye felé.[2]
- A Templom-hegy közepén a Szikla-mecset helyezkedik el, elfoglalva azon területet, ahol egykor a Jeruzsálemi Templom állt. Az építmény az iszlám hívők egyik legfontosabb szent helye. A 7. század végén épült. A mecset középpontjában a Mórijá- (Móriá-) hegy tetejének sziklája áll, ahol a hagyomány szerint Ábrahámnak fel kellett volna áldoznia fiát, Izsákot és az iszlám szerint innen szállt Mohamed a mennybe.
- Az Al-Aksza-mecset a Templom-hegy déli részén található. Az iszlám harmadik legszentebb helye. A 8. század elején épült.
- A Lánckupola kis kör alakú, kupolás építmény. A hegy egyik legrégebbi muszlim építménye, az eredeti 691-ben épült. Az építményt a Szikla-mecset modelljének szánták; ide helyezték az ajándékokat, amelyeket a mecsethez hoztak. Ma szintén imaházként szolgál. A Szikla-mecset mellett, attól keletre áll.
- A Mennybemenetel kápolnája a Szikla-mecset mellett, attól északnyugatra áll. A muszlim hagyomány szerint ezen a helyen imádkozott Mohamed, mielőtt a mennybe szállt.
- El-Kasz (El Kas / Kehely)- szökőkút: Ez a díszes kút a Szikla-mecset és az Al-Aksza -mecset között található. A 14. században épült. Mielőtt a mecsetbe lépnének, az igazhívőknek meg kell mosniuk a kezüket és a lábukat, illetve ki kell öblíteniük a szájukat. Erre szolgált a szökőkút.
- A Salamon istállói vagy arab nevén Marwani-imaház (arab: المصلى المرواني) a hegy délkeleti sarkában fekszik. 100 x 55 m alapterületű, föld alatti építmény. Eredetileg raktárként használták, majd a keresztesek korában istállót rendeztek be benne. 1996-ban a Waqf fények és padlóburkolatok hozzáadásával imaházzá alakította át.
- A Templom-hegy teraszát tartó falak legtöbb kőtömbje 2–5 tonna súlyú, míg a nagyobbak akár 50 tonnásak,[6] a legnagyobb pedig kb. 517 tonnát nyom.[7]
- A Nyugati fal (másképp Kotel) – amelynek egy része a siratófal – főleg a heródesi templom idejéből való támfal. (Az alsó 12 m-e való Heródes idejéből.[8]) A fal 488 m hosszú, magassága 19 m. Itt található a Magrebi-kapu, más néven a Mór-kapu, az egyedüli kapu, amelyen át a nem muszlimok jelenleg bejuthatnak a hegyre.[9][10]
- A Déli falat Heródes uralkodása alatt építették. 281 m hosszú.
- Az Északi fal a Nyugati fal északi részével együtt lakóépületek mögött rejtőzik.
- A Keleti fal ma látható állapotában legalább négy szakaszban épült: Ezékiás uralkodása idején, Zerubbábel idején, a Hasmoneus időszakban és a heródesi korszakban. Javításokat és nagyobb felújításokat a későbbi időszakokban végeztek.
- Itt található a befalazott Arany-kapu, amelyen át lépett be Jézus Jeruzsálembe az Olajfák hegye felől, a muszlimok 810-ben befalazták, a legenda szerint a Messiás eljövetelekor fog megnyílni.[2][11]
Történet
[szerkesztés]Ókor
[szerkesztés]Az Ószövetségben, Mózes első könyvében az olvasható, hogy Ábrahám – a zsidóság és az izmaeliták ősatyja – amikor 100 esztendős volt, felesége fiút szült neki, akit Izsáknak neveztek. Amikor a gyermek nagyobb lett, Isten egy hegyet mutatott Ábrahámnak, hogy ott áldozza fel a fiát.
- „Isten akkor azt mondta neki: »Vedd egyszülött fiadat, Izsákot, akit szeretsz, és menj el a Mória földjére. Áldozd fel ott egészen elégő áldozatul az egyik hegyen, amelyet majd mutatok neked!« Erre Ábrahám kora reggel felkelt, megnyergelte szamarát, maga mellé vette két szolgáját és a fiát, Izsákot, s miután fát hasogatott az egészen elégő áldozathoz, elindult arra a helyre, amelyet Isten mondott neki. A harmadik napon, amikor felemelte szemét, meglátta azt a helyet a távolban. Azt mondta erre szolgáinak: »Várjatok itt a szamárral; én meg a gyermek elmegyünk amoda, s miután imádkoztunk, visszatérünk hozzátok!« Vette tehát az egészen elégő áldozathoz való fát, feltette a fiára, Izsákra, ő pedig a tüzet és a kardot vitte a kezében. Amint így ketten együtt mentek, azt mondta Izsák az apjának, Ábrahámnak: »Apám!« Ő válaszolt: »Mit akarsz, fiam?« »Íme – mondta a fiú –, itt a tűz meg a fa, de hol van az egészen elégő áldozat?« Ábrahám azt felelte: »Fiam, Isten majd gondoskodik magának az áldozatról!”[12]
Ábrahám engedelmeskedett, felment Izsákkal a hegyre, ráfektette az oltárra, és kést ragadott, hogy feláldozza. Ekkor megszólalt az égből Isten angyala, és megállította Ábrahám kezét, mondva, hogy Isten a parancsot csak próbatételnek szánta. Így Ábrahám a fia helyett egy kost áldozott fel. A hagyomány alapján ez itt, a Mórijá hegyén történt.
A Biblia alapján évszázadokkal később, a királyság korában Dávid király a hegyen állította fel az Istennek bemutatott áldozatok oltárát. Már ő akart templomot építeni, de a Biblia alapján ebben meg lett akadályozva:
- „Én magam akartam állandó hajlékot építeni az Úr szövetsége ládájának, Istenünk zsámolyának. Az építkezést már előkészítettem, de Isten így szólt hozzám: Nem te fogsz házat építeni nevemnek, mivel a harcok embere vagy és vért ontottál... Fiadnak, Salamonnak kell fölépítenie.”[13]
A hagyomány után Salamon király Kr. e. 970 körül emeltetett templomot itt az Örökkévaló Istennek.
A salamoni templomot Kr. e. 587-ben II. Nabú-kudurri-uszur babiloni uralkodó a várossal együtt leromboltatta. Később, a babiloni fogságból hazatérő zsidók fogtak hozzá az elpusztított város és a templom újraépítéséhez.
Kr. e. 19-ben Júdea helytartója, Nagy Heródes király hozzálátott a templom előcsarnokának nagy arányú kibővítéséhez és megszépítéséhez, így aztán sokan ezt az épületegyüttest harmadik templomnak is nevezik. Úgy tervezte meg a templom újjáépítését, hogy a Római Birodalom egyik legnagyobb épülete legyen, olyan nagy, hogy képes legyen befogadni a zarándokok hatalmas tömegét. A gazdagon díszített épület nagyobb lett, mint Salamoné, de építésének alapjául ugyanaz a terv szolgált. A kirobbant római-zsidó háború végén ezt a templomot Titus római hadvezér seregei pusztították el a várossal együtt, Kr. u. 70-ben. Később a zsidók kérésére még megkísérelték az eredeti templom újjáépítését, de végül nem építették meg.
Középkor
[szerkesztés]Az 530-as években I. Justinianus császár egy keresztény templomot építtetett, amelyet nem sokkal később a Jeruzsálemet elfoglaló arabok leromboltak és aztán a saját muzulmán szent helyeiket építették fel ide.
Galéria
[szerkesztés]-
A Szikla-mecset ÉNy-ról nézve
-
A Szikla-mecset belül
-
A Szikla-mecset a szent sziklával
-
Az Al-Aksza-mecset
-
Középen a Mennybemenetel kápolnája
-
A Lánckupola
-
Elöl az el-Kasz-szökőkút, hátul az Al-Aksza-mecset
-
Az el-Kasz-szökőkút és a Szikla-mecset
-
"Salamon istállói" (Marwani-imaház)
-
A hegy egyik minaretje (el-Fákhrijjá)
-
A Báb el-Szilszila-minaret
-
A Mór-kapu
-
A befalazott Arany-kapu
-
A befalazott Hármas-kapu
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Temple Mount/Al Haram Ash Sharif. Lonely Planet. (Hozzáférés: 2018. április 17.)
- ↑ a b c Sue Bryant. Izrael. Booklands 2000 kiadó, 33-37. o. (2006). ISBN 978-963-9613-36-2. Hozzáférés ideje: 2025. augusztus 28.
- ↑ Gonen, Rivka. Contested Holiness: Jewish, Muslim, and Christian Perspectives on the Temple Mount in Jerusalem. Jersey City, NJ: KTAV Publishing House, Inc., 4. o. (2003). ISBN 978-0-88125-798-4
- ↑ Lundquist, John. The Temple of Jerusalem. Greenwood Publishing Group, 103. o. (2007). ISBN 978-0-275-98339-0
- ↑ Finkelstein, Louis; Horbury, William; Davies, William David; Sturdy, John. The Cambridge History of Judaism. Cambridge University Press, 43. o. (1999). ISBN 978-0-521-24377-3
- ↑ Goren Tamás: Izrael
- ↑ Jol, HM, Bauman, P., és Bahat, D., Western Wall. 2006
- ↑ Gyürki László: A Biblia földjén
- ↑ Tourism Min. Plan to Widen Jewish Access to Temple Mount Angers Palestinians. haaretz.com, 2014. október 7. (Hozzáférés: 2025. augusztus 31.)
- ↑ Elaine McArdle: How to visit Temple Mount as a tourist: Old City, Jerusalem, Israel,. The Whole World is a Playground, 2015. január 1.
- ↑ Dr. J. Randall Price. Rose Guide To The Temple. Rose Publishing, 135. o. (2013)
- ↑ 1Móz 22.
- ↑ 1Krón 28,2-
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mount Temple című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Goren Tamás: Izrael, 1996 ISBN 963243 790X
- Gyürki László: A Biblia földjén, 1990 ISBN 963 02 7779 4
- Fr. Godfrey O.F.M.: A Szentföld, ISBN 965-280-063-5
