Szikla mecset

Szikla mecset
Kubbat asz-Szahra
Település	Jeruzsálem óvárosa
Cím	Jeruzsálem
Építési adatok
Építés éve	685–692
Építési stílus	Omajjád művészet
Hasznosítása
Felhasználási terület	kupola mecset
Elhelyezkedése
Szikla mecset Pozíció Jeruzsálem óvárosa térképén
é. sz. 31° 46′ 41″, k. h. 35° 14′ 07″31.778055555556, 35.235277777778
A Wikimédia Commons tartalmaz Szikla mecset témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Szikla mecset vagy sziklamecset, vagy más nevein szikladóm, sziklatemplom, sziklaszentély (arabul: قبة الصخرة, Qubbat aṣ-Ṣakhra, Kubbat asz-Szahra, héberül: כיפת הסלע, Kipat ha-Szela), a jeruzsálemi Templom-hegyen az iszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye. A 688 és 691 között épült mecset aranyszínű kupolájával uralja Jeruzsálem látképét, mely már messziről fénylik a napfényben.

Mind az izraelita, mind a keresztény vallás szent helyének is számít. A belsejében levő hatalmas szikla az a hely, ahol Ábrahámnak fel kellett volna áldoznia Izsákot. A szikla szent a mohamedánok számára is, hitük szerint innen szállt a mennybe Mohamed próféta. A szikla alatti barlang – a Lélek barlangja – volt Zakariás próféta sírja.

Történet

Iszlám előtti idők

Az iszlám előtti időkben a jelenlegi mecset helyén állt a Salamon király által építtetett első jeruzsálemi templom, majd az i. e. 516-ra megépült második templom. Miután az 1. században a zsidók fellázadtak a római elnyomás ellen, Titus római hadvezér seregei több évi ostrom után elfoglalták Jeruzsálemet és elpusztították a várost a Templom-hegyen álló monumentális jeruzsálemi templommal együtt. A 2. század elején a Bar Kohba-felkelés leverése után a rómaiak örökre kitiltották a zsidókat Jeruzsálemből és egy Jupiternek szentelt templomot építettek a Templom-hegyre. A későbbi évszázadokban még többször történtek próbálkozások a zsidók és keresztények részéről, hogy újra megépítsék az eredeti templomot.

Omajjád Kalifátus

A 7. században a Jeruzsálemet elfoglaló muszlimok a saját szent helyeiket építették fel a Templom-hegyen; az aranyló tetejű Sziklamecsetet, majd az ezüstös tetejű al-Aksza-mecsetet. Abd al-Malik omajjád kalifa kibontatta az eredeti sziklát – amelyet a muszlimok és a zsidók is annak a kőnek tartanak, ahol Ábrahámnak fel kellett volna áldoznia a fiát – és mecsetet építtetett fölé. A Sziklamecset megépítése (685–692) a tudósítások szerint hatalmas összeget (az Egyiptomból szerzett éves jövedelem hétszeresét) emésztette fel. A kalifa később ezt a helyet Mekkához hasonlóan a muszlimok zarándokhelyévé nyilvánította.

A hagyomány szerint Gábriel arkangyal Mohamed prófétát felébresztette álmából, s szárnyas paripán Jeruzsálembe repítette. Onnan a Templom-hegy (vagy Mórija-hegy) csúcsáról felszállt az égbe, ahol Allah rábízta az iszlám hit parancsolatait. A zarándokok itt láthatják a próféta paripájának lábnyomát.

Az épület

Az épület alaprajza nyolcszögletes. Mivel a kalifa zarándokhelynek nyilvánította a területet, így a Szent Sziklát is ugyanúgy, mint a Kábát is, körbe kellett járni. A Kábával együtt a Sziklamecset a legrégebbi iszlám építészeti emlék, amely megőrizte az eredeti funkcióját. A Sziklamecset belső díszítésének nagyobb része eredeti állapotban maradt meg. A falak alsó részét kőlapokkal, felső részét mozaikokkal borították. A kőlapok mintázata bizánci eredetű. A mozaikok egy kertet ábrázolnak, különböző növénymotívumok, fák és gyümölcsök ismerhetők fel rajtuk. Az aranyozott kupola harminc méterrel emelkedik a Szikla fölé. Valójában két egymásra helyezett kupolából áll, amelyeket fabordákkal választottak el egymástól. A két kupola közötti üreget parafával töltötték ki, ez a réteg tompítja a jeruzsálemi klímára jellemző hőmérsékletingadozások hatását, ami enélkül komolyan károsítaná belső díszítését. A fából készült kupola folyamatos karbantartást igényel, jelentősebb restaurálások történtek Szaladin (1187), a mamlúk An-Nászir Muhammad (1318-1320) és az oszmán II. Mahmud (1818) szultánok uralkodása alatt. Stukkótechnikával készült aranyozott belső borítása valószínűleg 1818-ban készült.

A Szent Szikla képe a kupolából, a bal felső sarokban látható a Lélek barlangja felé a lejárat. A fotó 1900 és 1920 között készült, még mielőtt az azt körülvevő vaskorlátot eltávolították.

Az épület közepén található Szent Sziklát tizenkét különböző stílusú, más-más oszlopfőben végződő, a Szikladómnál is régebbi épületekből származó oszlop veszi körül. A Szikladóm 1958-i restaurálásakor a sziklát teljes nagyságában szabaddá tették. A szikla alatt található a Lélek barlangja, melyhez 14 lépcsőn lehet leereszkedni. Ez a barlang volt Zakariás sírja, de úgy is hiszik, hogy ez nem kripta, hanem ez az alvilág, ahol a víz örökké fortyog.

A Szent Szikla felett árkádokat alakítottak ki, egy-egy árkádrész három oszlop felett ível át. Az épület a kupoladobon és az alsó, nyolcszögű alsó szinten található ablakokon keresztül kap fényt. A kupola kör alakú dobon nyugszik, amely négy támpilléren áll. Felirata kúfi stílusú arab szöveg, ez a legkorábbi ilyen stílusú felirat az iszlám építészet történetében. A szövegek a Koránból valók, kiválasztásuk szokatlan, és arra szolgálnak, hogy kiemeljék az iszlám vallás felsőbbrendűségét egy keresztény környezetben. A szövegben az egyik idézet Allahot teremtőként mutatja be, a következő Mohamedet a zsidó próféták és Jézus utódjának írja le. Majd egy szokatlanul hosszú szövegrész foglalkozik Jézussal és Szűz Máriával iszlám megközelítésből.

Az épület felső részét eredetileg kívül is aranymozaikokkal borították, az oszmán uralom alatt azonban Nagy Szulejmán utasítására 1552-ben kívülről színes csempékkel díszítették. Külső oldalán a csempeburkolatot kalligráfiával díszített csempesor zárja le. A kupoladobot is csempedíszítéssel látták el, felületét ólomüveg ablakok tagolják. A csempeborítás is folyamatos karbantartást igényel, az utolsó nagyszabású renoválást 1959 és 1964 között végezték el. A rövid életű keresztes uralom alatt (1099–1187) Templum Domini (’az Úr temploma’) néven keresztény templomként működött.

Galéria

Nagyítás

Panorámakép Jeruzsálemről. Középen a Sziklamecset

• 
• 
• 
• 
• 
• 
  A Sziklamecset belül
• 
  A Sziklamecset a Szent Sziklával

Források

• Rosemary Burton, Richard Cavendish: Wonders of the World: A Guide to the Man-Made Treasures of Civilization, AA Publications, 1991, ISBN 978-0749502492
• ↑ Bourbon 2006: Bourbon, Fabio. A Szentföld. Officina 96 Kiadó (2006). ISBN 963-9026-64-6 

Kapcsolódó szócikkek

• Templom-hegy
• Omajjád művészet
• Jeruzsálemi templom
• Jeruzsálem óvárosa