Sziklamecset

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sziklamecset
Kubbat az-Szahra
Palestine-2013(2)-Jerusalem-Temple Mount-Dome of the Rock (SE exposure).jpg
Település Jeruzsálem óvárosa
Cím Jeruzsálem
Építési adatok
Építés éve 685 - 692
Építési stílus Omajjád művészet
Elhelyezkedése
Sziklamecset (Jeruzsálem)
Sziklamecset
Sziklamecset
Pozíció Jeruzsálem térképén
é. sz. 31° 46′ 41″, k. h. 35° 14′ 07″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 41″, k. h. 35° 14′ 07″
Sziklamecset weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklamecset témájú médiaállományokat.

A Sziklamecset vagy Szikla-mecset (más nevein Szikladóm, Sziklatemplom, Sziklaszentély, arab nyelven: قبة الصخرة, átírva Kubbat asz-Szahra, héber nyelven: כיפת הסלע) a jeruzsálemi Templom-hegyen az iszlám hívőinek egyik legfontosabb szent helye.

Történet[szerkesztés]

Miután az 1. században a zsidók fellázadtak a római elnyomás ellen, Titus római hadvezér seregei több évi ostrom után elfoglalták Jeruzsálemet és elpusztították a várost, a Templom-hegyen álló monumentális jeruzsálemi templommal együtt. A 2. század elején a Bar Kohba-felkelés leverése után a rómaiak örökre kitiltották a zsidókat Jeruzsálemből és egy Jupiternek szentelt pogány templomot építettek a Templom-hegyre. A későbbi évszázadokban még többször történtek próbálkozások a zsidók és keresztények részéről, hogy újra megépítsék az eredeti templomot. A 7. században a Jeruzsálemet elfoglaló muzulmánok a saját szent helyeiket építették fel a hegyre; az aranyló tetejű Sziklamecsetet, majd az ezüstös tetejű Al-Aksza-mecsetet.

Abd al-Malik omajjád kalifa kibontatta az eredeti sziklát - amelyet a muzulmánok és a zsidók is annak a kőnek tartanak, ahol Ábrahámnak fel kellett volna áldoznia a fiát - és mecsetet építtetett fölé. A Sziklamecset megépítése (685–692) a tudósítások szerint hatalmas összeget (az Egyiptomból szerzett éves jövedelem hétszeresét) emésztette fel. A kalifa később ezt a helyet a Mekkához hasonlóan a muzulmánok zarándokhelyévé nyilvánította.

A hagyomány szerint Gábriel arkangyal Mohamed prófétát felébresztette álmából, s szárnyas paripán Jeruzsálembe repítette. Onnan a Templom-hegy (vagy Mórija-hegy) csúcsáról felszállt az égbe, ahol Allah rábízta az iszlám hit parancsolatait. A zarándokok itt láthatják a próféta paripájának lábnyomát.

Az épület[szerkesztés]

Az épületnek nyolcszögletes az alaprajza, mert a kalifa zarándokhellyé nevezte ki a területet, így a szent sziklát ugyanúgy, mint a Kábát körbe kellett járni. A Kábával együtt a Szikladóm a legrégebbi iszlám építészeti emlék, amely megőrizte eredeti funkcióját. A Sziklamecset belső díszítésének nagyobb része eredeti állapotban maradt meg. A falak alsó részét kőlapokkal, felső részét mozaikokkal borították. A kőlapok mintázata bizánci eredetű. A mozaikok egy kertet ábrázolnak, különböző növénymotívumok, fák és gyümölcsök ismerhetők fel rajtuk. Az aranyozott kupola harminc méterrel emelkedik a Szikla fölé. Valójában két egymásra helyezett kupolából áll, amelyeket fabordákkal választottak el egymástól. A két kupola közötti üreget parafával töltötték ki, ez a réteg tompítja a jeruzsálemi klímára jellemző hőmérsékletingadozások hatását, ami enélkül komolyan károsítaná belső díszítését.[1] A fából készült kupola folyamatos karbantartást igényel, jelentősebb restaurálások történtek Szaladin (1187), a mamlúk An-Nászir Muhammad (1318-1320) és az oszmán II. Mahmud (1818) szultánok uralkodása alatt. Stukkótechnikával készült aranyozott belső borítása valószínűleg 1818-ban készült. A kupola kör alakú dobon nyugszik, amely négy támpilléren áll. Felirata kúfi stílusú arab szöveg, ez a legkorábbi ilyen stílusú felirat az iszlám építészet történetében.[2] A szövegek a Koránból valók, kiválasztásuk szokatlan, és arra szolgálnak, hogy kiemeljék az iszlám vallás felsőbbrendűségét egy keresztény környezetben. A szövegben az egyik idézet Allahot teremtőként mutatja be, a következő Mohamedet a zsidó próféták és Jézus utódjának írja le. Majd egy szokatlanul hosszú szövegrész foglalkozik Jézussal és Szűz Máriával iszlám megközelítésből. Az épület közepén található Sziklát tizenkét különböző stílusú, más-más oszlopfőben végződő a Szikladómnál is régebbi épületekből származó oszlop veszi körül. Felettük árkádokat alakítottak ki, egy-egy árkádrész három oszlop felett ível át. Az épület a kupoladobon és az alsó, nyolcszögű alsó szinten található ablakokon keresztül kap fényt. Az épület felső részét eredetileg kívül is aranymozaikokkal borították, az oszmán uralom alatt azonban Nagy Szulejmán utasítására 1552-ben kívülről színes csempékkel díszítették. Külső oldalán a csempeburkolatot kalligráfiával díszített csempesor zárja le. A kupoladobot is csempedíszítéssel látták el, felületét ólomüveg ablakok tagolják. A csempeborítás is folyamatos karbantartást igényel, az utolsó nagyszabású renoválást 1959 és 1964 között végezték el. A rövid életű keresztény uralom alatt Templum Domini (Az Úr Temploma) néven keresztény templomként működött, innen ered a templomos lovagok neve.[3]

Galéria[szerkesztés]

Panorámakép Jeruzsálemről. Középen a Sziklamecset
Panorámakép Jeruzsálemről. Középen a Sziklamecset

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bourbon, Fabio. A Szentföld. ISBN 963-9026-64-6  38. old.
  2. Iszlám, Művészet és építészet (2005). ISBN 963-9552-61-5  64. old.
  3. Bourbon, Fabio. A Szentföld. ISBN 963-9026-64-6  36. old.

Források[szerkesztés]

  • Rosemary Burton and Richard: Wonders of the World, 1991
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklamecset témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]