Pecsora (folyó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pecsora
Teherhajó a Pecsorán Narjan-Marnál
Teherhajó a Pecsorán Narjan-Marnál
Közigazgatás
Országok  Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz 1809 km
Forrásszint 677 m
Vízhozam 4100 m³/s
Vízgyűjtő terület 322 000 km²
Forrás Komiföld, Északi-Urál
Torkolat Barents-tenger (Narjan-Marnál)
é. sz. 68° 13′ 07″, k. h. 54° 12′ 48″Koordináták: é. sz. 68° 13′ 07″, k. h. 54° 12′ 48″
Elhelyezkedése
Bassin de la Petchora.png
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pecsora témájú médiaállományokat.

A Pecsora (oroszul Печора) folyó Oroszország európai területének északkeleti részén. Nagyrészt Komiföld területén folyik, csak legalsó szakasza érinti Nyenyecföldet. Vízhozamát tekintve az északi vidék legnagyobb folyója.

Neve[szerkesztés]

A Pecsora név feltehetően szamojéd eredetű, a nyenyec pea („erdő”) és cser („lakó”) szavak együttes jelentése erdei lakó.

Földrajz[szerkesztés]

A folyó az Északi-Urál nyugati lejtőin ered. Eleinte szűk völgyben folyik délnyugat felé, azután északnak fordulva lelassul és a Pecsorai-alföldön halad. Az Usza folyó torkolatánál nyugatra fordul, medre kiszélesedik – innentől kezdve nevezik a folyót Nagy Pecsorának –, majd két nagy, éles kanyar után a Cilma folyó torkolatánál ismét északi irányt vesz. Ezen a szakaszon árterülete széles, sok a mellék- és a holtág. Mintegy 130 km-re a torkolattól, már Nyenyecföld területén, két nagy ágra bomik és Narjan-Mar város környékén deltát alkotva ömlik a Barents-tenger Pecsorai-öblébe. A delta szélessége a torkolatnál eléri a 45 km-t.

A folyó felső és középső szakaszán az erdő övezetben folyik, melyet az alsó szakaszon fokozatosan felvált a tundra. Október végén befagy, a tavaszi áradás április végén, május elején kezdődik és május közepén tetőzik, a tavaszi olvadást gyakran erős jégtorlaszképződés kíséri. Nagyobb nyári esőzések idején a folyó újra megárad.

A Pecsora legnagyobb része, egészen Troicko-Pecsorszk városig (kb. 1550 km-ig) hajózható, tavasszal és ősszel még tovább. A tengeri hajók a torkolattól 110 km-re fekvő Narjan-Mar kikötőjéig jutnak fel.

Nagyobb mellékfolyói általában Komiföldön folynak. Legnagyobb mellékfolyója a jobb oldali Usza, a bal oldaliak közül említésre méltó a Pizsma és a Cilma.

A Pecsora vízhozama 4100 m³/s. Összehasonlításképpen, a Duna vízhozama Budapestnél 2350 m³/s.

Városok[szerkesztés]

A Pecsora vidéke gyéren lakott, kevés a jelentős település és a kiépített közlekedési útvonal. A folyami teherszállításnak ezért itt különös jelentősége van. Fontosabb kikötők:

  • Pecsora – a medence legnagyobb városa (kb. 50 000 lakos) és legfontosabb folyami kikötője. Itt vezet át a folyón az egyetlen vasúti híd.
  • Troicko-Pecsorszk – a felső szakasz fontos kikötője.
  • Narjan-Mar – Nyenyecföld központja (kb. 20 000 lakos), a sarkkörön túli deltavidék folyami és tengeri kikötője.

Ásványi- és természeti kincsek[szerkesztés]

A Pecsora vízgyűjtőjén jelentős ásványi- és szénhidrogén lelőhelyek találhatók. Ezek egy részén régóta folyik kitermelés – Inta környékén (kőszén), Vuktilnál (földgáz), Uszinszknál (kőolaj) –, más részük kiaknázása a közeli jövőben várható, illetve feltárásra vár. 1993-ban Uszinszk körzetében érte a medencét az eddigi legpusztítóbb olajszennyeződés.

A vízgyűjtő más, hatalmas térségei azonban még teljesen mentesek az ipari tevékenységtől. A folyó halban gazdag, deltavidéke sokféle, Nyugat-Európában és Afrikában telelő vándormadár pihenő- és költőhelye. A Pecsora felső szakasza és az Ilics folyó által közrezárt 720 000 hektárnyi természetvédelmi terület érintetlen őserdőit felvették az UNESCO Világörökségi listájára.

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pecsora (folyó) témájú médiaállományokat.