Uszinszk
| Uszinszk (Усинск) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Komiföld | ||
| Rang | város | ||
| Városi jogokat kapott | 1984 | ||
| Irányítószám | 169710, 169711, 169712 | ||
| Körzethívószám | 82144 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 31 192 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 65° 59′ 59″, k. h. 57° 32′ 29″65.999772°N 57.541422°EKoordináták: é. sz. 65° 59′ 59″, k. h. 57° 32′ 29″65.999772°N 57.541422°E | |||
 Uszinszk
Pozíció Komiföld térképén
| |||
| Uszinszk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Uszinszk témájú médiaállományokat. | |||
.png)
Uszinszk (oroszul: Усинск) város Oroszországban, Komiföldön. Egyike az kőolajbányászatra alapított jelentős városoknak. Neve a folyónévből származik.
Lakossága: 40 827 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Komiföld északkeleti részén, Sziktivkartól 757 km-re északkeletre, az Urál előhegyeihez közel fekszik, az északi sarkkörtől 90 km-re délre. Az Usza (a Pecsora mellékfolyója) torkolatától keletre, a folyó jobb oldali partja közelében a helyezkedik el.
A Komiföldet átszelő Kotlasz–Vorkuta vasúti fővonal Szinya állomásáról kiinduló vasúti szárnyvonal végpontja.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hosszan tartó geológiai, geodéziai kutatómunka után a mai Uszinszk vidékén, a Kolva alsó folyásánál lemélyített fúrásból 1962 őszén olaj tört fel. További részletes feltáró munka után 1969-ben döntés született a tyiman–pecsorai hatalmas olajkészletek kiaknázásáról.
A települést 1966-ban alapították. Eredetileg az Usza partján készültek felépíteni, de végül a parttól néhány km-re fekvő, az áradástól biztonságosabbnak tartott, nyáron mocsárral borított területet választották. A munka 1970 tavaszán faházak építésével kezdődött. Öt évvel később adták át rendeltetésének az első négyemeletes panelépületet. Az Uszinszki járás megalapításakor a települést járási székhellyé, 1984-ben pedig várossá nyilvánították.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1979-ben 19 513 lakosa volt.
- 1989-ben 47 219 lakosa volt.
- 2002-ben 45 358 lakosa volt, melynek 60,5%-a orosz, 11,5%-a ukrán, 8%-a tatár, 5,6%-a komi, 2,8%-a baskír.
- 2010-ben 41 100 lakosa volt, melynek 65,8%-a orosz, 8,4%-a ukrán, 7,8%-a tatár, 5,7%-a komi, 2,7%-a baskír.
Gazdasága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A térségben három óriás- és több kisebb vállalat folytat olajkitermelést. További vállalatok geológiai feltáró munkával, a kitermelt kőolaj elszállításával, a fúrótornyok és az olajbányászat számára nyújtott különféle szolgáltatással foglalkoznak. A város közelében, a Kolva bal partján olajfinomító épült. Az ország legészakibb fekvésű olajfinomítóját 2011 nyarán helyezték üzembe.
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szinyából kiépített szárnyvonal révén a településnek vasúti összeköttetése van Komiföld és az ország távoli városaival. A vasút építését 1974-ben kezdték meg, az Uszán (a város mellett) átívelő 1305 m hosszú vasúti hidat 1979-ben adták át a forgalomnak.[3]
Távolsági autóút azonban nem épült, kiépített közutak csak a környék falvaihoz és az olajfúró objektumokhoz vezetnek. A falvakba menetrendszerű autóbuszjáratok indulnak. A repülőtér 2,5 km hosszú kifutópályája harmad- és negyedosztályú repülőgépek fogadására/indítására alkalmas; 2014-re tervezték korszerűsítését.
Oktatás, kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1998 óta a városban működik az Uhtai Állami Műszaki Egyetem fiókintézménye, ahol az olajágazati vállalatok számára képeznek szakembereket, közgazdászokat, programozó-mérnököket.
A városnak központi kiállítóterme, nemzetiségi kulturális központja és központi kultúrháza van. Utóbbiban kapott helyet a városi helytörténeti múzeum is. A sportolási lehetőségek között fedett uszodája és szintén fedett jégkorongcsarnoka említhető.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2025 года" (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. 2025. április 25.
- ↑ "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. február 3.
- ↑ "Sztroityelsztvo mosztov v Komi" (orosz nyelven). Leonyid Tomov. 2014. szeptember 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. december 3.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. 1994.
- "Uszinszk" (orosz nyelven). Leonyid Tomov. 2015. február 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. december 13.
- A. I. Turkin, ed. (1986). Toponyimicseszkij szlovar Komi ASZSZR (orosz nyelven). Sziktivkar: Komi Könyvkiadó.
{{cite book}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - "Goroda Rosszii" (orosz nyelven). Citiesofrussia.ru. 2015. február 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. február 3.