Vuktil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vuktil (Вуктыл)
Вуктыл. Коммунистическая улица. - panoramio.jpg
Vuktil címere
Vuktil címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKomiföld
Rang város
Városi jogokat kapott1984
Irányítószám 169570
Körzethívószám 82146
Népesség
Teljes népesség
  • 10 205 fő (2017)[1]
  • 10 017 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Vuktil (Oroszország)
Vuktil
Vuktil
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 63° 52′, k. h. 57° 19′Koordináták: é. sz. 63° 52′, k. h. 57° 19′
Vuktil (Komiföld)
Vuktil
Vuktil
Pozíció Komiföld térképén
Vuktil weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vuktil témájú médiaállományokat.

Vuktil (oroszul: Вуктыл) város Oroszországban, Komiföldön, az azonos nevű önkormányzati járás székhelye.

Lakossága: 12 356 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3]

Fekvése, éghajlata[szerkesztés]

Az Urál előhegyeiben, Sziktivkartól 575 km-re északkeletre, a Pecsora jobb partján fekszik, a Vuktil folyó torkolata közelében.

Az 1979–2004 között mért adatok szerint a levegő évi középhőmérséklete: -1,3 °C. A januári középhőmérséklet -17,9 °C, a júliusi 16,2 °C. Az 1979 és 2006 közötti időszakban mért legalacsonyabb hőmérséklet –50,1 °C (1986. december), a legmagasabb 34,2 °C (1990. július).[4]

Története, gazdasága[szerkesztés]

Az azonos nevű földgázlelőhely központja, a földgáz kitermelésére alapozva jött létre. A területen 1962-ben kezdték mélyíteni az első fúrást, és 1964 őszén tört fel először földgáz.

A várost hivatalosan 1966 decemberében jegyezték be, még településként, és a közeli Vuktil folyóról nevezték. A folyónév egy ősi finnugor охт, ухт (kb. jelentése 'folyó, mellékág') alakból keletkezett. Vuktil 1975-ben járási székhely lett, 1984 óta város.

A kitermelt földgázzal onnan indul ki délnyugat felé a Szijanyije szevera ('északi fény') elnevezésű, Vuktil–UhtaTorzsok távolsági földgázvezeték. Építését 1967-ben kezdték meg Uhta felé és nagy részt néptelen, nyaranta kiterjedt mocsarakkal borított területen végezték.

A két várost közút köti össze (nem aszfaltozott), de a Pecsorán át nincs híd (2014-ben), csak komp átkelőhely. Távolsága Uhtától közúton (Nyizsnyij Ogyeszen át) 210 km, légvonalban 181 km.[5]

Népesség[szerkesztés]

  • 1959-ben 100 lakosa volt.
  • 1979-ben 16 767 lakosa volt.
  • 1989-ben 19 330 lakosa volt.
  • 2002-ben 14 472 lakosa volt.
  • 2010-ben 12 356 lakosa volt, melynek 76,2%-a orosz, 8,8%-a ukrán, 6%-a komi, 1,9%-a tatár, 1,4%-a csuvas és 1,4%-a fehérorosz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://komi.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/komi/resources/2352b28040a82023b3a3b7a3e1dde74c/%D0%9E%D1%86%D0%B5%D0%BD%D0%BA%D0%B0+%D1%87%D0%B8%D1%81%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B8+%D0%BD%D0%B0%D1%81%D0%B5%D0%BB%D0%B5%D0%BD%D0%B8%D1%8F_01.01.2017.doc, 2017. július 4.
  2. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  3. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
  4. Vuktil éghajlata (orosz nyelven). Komiföld meteorológiai intézete. [2015. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 24.)
  5. Rassztojanyije Vuktil-Uhta (orosz nyelven). Avtodispetcher.ru. (Hozzáférés: 2014. november 24.)

Források[szerkesztés]