Fekete Sas Patikamúzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fekete Sas Patikamúzeum
A Fekete Sas patikamúzeum Fő utcai homlokzata
A Fekete Sas patikamúzeum Fő utcai homlokzata
A múzeum adatai
Elhelyezkedés
Magyarország
Fenntartó Szent István Király Múzeum
Építési adatok
Építés éve 18. század
Építési stílus barokk
Védettség Műemléki védelem, azonosító: 3827
Elhelyezkedése
Fekete Sas Patikamúzeum (Székesfehérvár)
Fekete Sas Patikamúzeum
Fekete Sas Patikamúzeum
Pozíció Székesfehérvár térképén
é. sz. 47° 11′ 34″, k. h. 18° 24′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 34″, k. h. 18° 24′ 33″
A Fekete Sas Patikamúzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Sas Patikamúzeum témájú médiaállományokat.

A Fekete Sas Patikamúzeum a Szent István Király Múzeum állandó kiállítása Székesfehérvár belvárosának főutcáján, mely a gyógyszerészettörténetbe, illetve székesfehérvári gyógyszerészetének múltjába nyújt betekintést. A barokk stílusú bútorzattal és felszereléssel berendezett múzeum egy 18. századi patika korhű, jellegzetes arculatával fogadja a látogatókat. A múzeum bemutatja a jezsuita, majd polgári irányítású patika kétszáz éves működését Székesfehérváron. Az épület műemléki védelem alatt áll.

A Fekete Sas Patika története[szerkesztés]

A Fekete Sas Patika 1746 és 1971 között Székesfehérvár meghatározó gyógyszerészeti intézménye volt, amely először a jezsuita szerzetesrend fennhatósága alatt működött. A Fekete Sas első elődje az 1688-ban megalapított első patika volt, amit közvetlenül a török kiűzése után Sartory János, Pápáról érkezett patikus alapított. A patika többször gazdát cserélt, és a jezsuita rend végül 1745-ben vásárolta meg, a kor körülményei között tekintélyes 1200 forintos összegért. A jezsuita rend a vásárlással gyakorlatilag monopóliumot nyert, mert a tulajdonnal együtt örökölte azt a privilégiumot, hogy a városvezetés másnak nem ad engedélyt patikanyitásra. A jezsuiták tulajdonába került városi patika, a későbbi Fekete Sas Patika élére Maschner Jakab, német, szlovén, latin és magyar nyelvismerettel rendelkező patikus került.[1]

A jezsuita rend 1744-ben kezdte el építeni fehérvári rendházát, a patika akkori épületével szemben. 1749-ben Vanossi Antal a kor egyik legnevezetesebb fafaragó mesterét, Baumgartner Bernátot helyezte Székesfehérvárra, aki már más városokban, többek között Bécsben is komoly munkákat végzett. A mester 1760-ig vezette a székesfehérvári jezsuita rendház fafaragó műhelyét, amely a jezsuita templom és a rendház teljes berendezése mellett a patika bútorzatát is elkészítette. A máig legjellegzetesebb része a patikának ma is ezzel a bútorzattal van berendezve, ez a helyiség az officina (a gyógyszertárnak az a helyisége, ahol a vásárlóknak kiszolgáltatják a gyógyszereket, illetve az egyszerűbbeket akár itt készítik el).[2]

1774-ben a patika a pálos rendhez került, majd elárverezés után újra polgári tulajdon lett. Valter Ferenc új tulajdonos költöztette a patikát és a berendezést új, mostani helyére, és ő adta neki mai nevét, a kor kívánalmainak megfelelően szerint németül: Apotheke zum Schwarzen Adler. Az eredeti, még jezsuiták előtti bútorok, illetve a Baumgartner-féle barokk bútorzat mellé az 1920-as években egy szecessziós stílusú mérlegszekrény került, ám ezt később eltávolították, hogy a barokk stílusú patika egységes látványvilágát vissza lehessen állítani. Ma ezek, a főleg a barokk korszakból megmaradt berendezések adják a kiállítás díszleteit. Az állandó múzeum megnyitásában a Fejér Megyei Gyógyszertári Központ nyújtott segítséget, a felújítást Fejér megye tanácsa vezette, és a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat faszobrászai végezték el a bútorzat gondos restaurálását.

A patikának otthont adó épület mai külalakját a 19. század végén végzett átalakítás során nyerte el. A Patikamúzeum finoman megmunkált, füzérdíszítésű vörös márvány bejárata a késő eklektika stílusában épült.[3]

A Múzeum[szerkesztés]

A Fekete Sas Patikamúzeum ma elsősorban a jezsuita fafaragó műhely által elkészített patikaberendezést és a patika történelmi felszerelését mutatja be a látogatóknak, így felvázolva a gyógyszerészet, illetve a gyógyszerkészítés történelmi múltját. Ezen kívül a patikamúzeum „A hónap tárgya” című kulturális sorozatában régészeti, néprajzi és képzőművészeti időszaki kiállításokat szervez, így a patikamúzeum történetén kívül a város és a környező terület történelméből és kultúrájából is ismereteket nyújt a látogatók számára.[4] A Patikamúzeum részt vesz a Múzeumok Éjszakája programsorozatban, melynek keretein belül a múzeum személyzete családi programokkal, gyógynövénytani bemutatóval várja és gyógynövényekből főzött teákkal vendégeli meg a látogatókat. Iskolák számára a múzeum gyermekfoglalkozást szervez.[5] A kulturális munka elismeréseként Székesfehérvár 2011-ben 13,6 millió forintos uniós támogatást nyert a Patikamúzeum fejlesztésére, ez adott lehetőséget a gyermekcsoportok foglalkoztatására alkalmassá tevő átalakításokra is.[6]

A Patikamúzeum az épület földszinti helyiségeiben kap helyet. Az épület belső udvarában helyet kapott gyógynövényes kert, amelyben Kitaibel Pál is megfordult. Ezt a gyógyszertár működésének végével már nem használták, így a Fekete Sas Patikamúzeumban ma már nem termesztenek gyógynövényeket.

Források[szerkesztés]

  1. Szent István Király Múzeum honlapja, Fekete Sas Patikamúzeum: A Patikamúzeum.. [2013. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 15.)
  2. Kislexikon: Officina. (Hozzáférés: 2012. december 15.)[Tiltott forrás?]
  3. Városom.hu: Fekete Sas Patika Információk. [2012. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 15.)
  4. Museum.hu: Fekete Sas Patikamúzeum. [2012. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 15.)
  5. Irány Magyarország: Fekete Sas Patikamúzeum. [2012. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 15.)
  6. Székesfehlrvár Megyei Jogú Város honlapja: Megújult a Fekete Sas Patikamúzeum. (Hozzáférés: 2012. december 15.)[halott link]

További információk[szerkesztés]