Skála-Coop

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Skála-Coop
Alapítva Skála-Coop Közös Vállalat (1979)
Székhely Budapest, Magyarország
Forma közös vállalat
Termékek Vegyes árucikkek, divatcikkek
Searchtool.svg Skála-Coop reklámfilmek

A Skála-Coop (köznapi nevén Skála) a magyar kiskereskedelem jelentős szereplője, magyar vállalat. Az első áruházukat, a Skála Budapest Nagyáruházat 1976. április 3-án nyitották meg, a második bolt, a Fehérvár Áruház megnyitására két évvel később, 1978. április 1-én került sor, innentől kezdve pedig sorra épültek az áruházak országszerte. A Skála-Coop első igazgatója Demján Sándor volt,[1] aki merőben új kereskedelmi filozófia alapján vágott bele az új áruház létrehozásába. E döntésével nem kis kockázatot vállalt, hiszen fel kellett adnia a Gorsium ÁFÉSZ vezetőségi helyét az új vállalkozásért.

A Skála évtizedeken át egyet jelentett a széles választékkal és a jó minőséggel. Mint jelenség az egész magyar kiskereskedelem irányát meghatározta. Fénykorában szinte minden nagyobb városban jelen volt. Képi reklámfigurája, a Skála Kópé,[2] amelynek a névadója Jarolics Béla a Skála marketingese volt. A vidám reklámfigura nemzedékek kedvencévé vált, reklámszlogenjei széles körben voltak ismertek. („Én vagyok a Skála Kópé, szívem a vásárlóké!”) Skála Kópé „Bemegyek, kijövök / De milyen jól kijövök / Ha bemegyek” szövegű reklámdala,[3] az első hazai animációs reklámfilmhez fűződik, amely a XI. Magyar Reklámfilm Fesztiválon 1981-ben, a második helyet szerezte meg.[4] A reklámot rendezte Sas István, zenéjét írta Rusznák Iván.

Története[szerkesztés]

Az alapítástól a rendszerváltásig[szerkesztés]

1976. április 3-án a Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház megnyitása. Középen Demján Sándor igazgató
Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház eladóterében

A Skála-Coop Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat 1979-ben alakult az ÁFÉSZ-ek közös tulajdonában levő Skála Nagyáruház és a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalat egyesülésével. A nyolcvanas években valóságos Skála-birodalom jött létre, a vállalat sok nagy- és kiskereskedelmi szervezetet olvasztott magába, a játékgépek üzemeltetésétől a televízió-gyártásig szinte mindennel foglalkozott. A vállalat a rendszerváltás előtt nem sokkal, 1988-ban 2 268 310 E Ft alaptőkével átalakult részvénytársasággá, és tevékenységét Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Rt. (rövid nevén:Skála-Coop Rt.) néven folytatta. Az Rt. részvényét 1991 januárjában vezették be a Budapesti Értéktőzsde B-kategóriájában.[5]

Magánosítás[szerkesztés]

A rendszerváltást követően, 1991-ben a német Tengelmann-csoport szerezte meg a vállalat többségi tulajdonát. A kilencvenes években a Skála-Coop igyekezett megszabadulni a kiskereskedelemmel össze nem egyeztethető üzletágától.

Ugyanakkor az ÁFÉSZ-ektől sorra vásárolták meg a fehérvári, a győri, a dunaújvárosi és a gyöngyösi áruházakat, majd 1994-ben harminc évre bérbe vették a pécsi Konzum áruházat. Az áruházak élelmiszeregységeit bérbe adták a szintén a Tengelmann-csoporthoz tartozó Kaiser’s élelmiszerláncnak. A Skála-Coophoz tartozó S-Modell hálózat a Marks & Spencer-rel alakított ki kapcsolatot. Az S-Modell reklámarca Takács Éva modell volt.[6]

1995 elejétől érdeklődést mutatott a Centrum Áruházak Rt. megvásárlása iránt. A Tengelmann 1997-ben többségi tulajdont szerzett a Centrum Rt-ben. 2001-ben a Capital Rt. megvette a Tengelmann csoporttól a Skála-Coop Rt-t, mely az áruházak mellett irodaházat, telkeket, és raktárakat is birtokolt. Egy évvel később a vezetés új arculat bevezetése mellett döntött, s megalakult a Skála Divatház.

A gyengébb műszaki állapotú és kisebb alapterületű áruházakat eladták, néhányat bérbe adtak, ennek ellenére nem vált be az új üzletpolitika. A Skála Budapest Nagyáruház, a Skála Metro, a Luxus és a Campona kivételével 2005-ben három lépcsőben eladták, illetve bérbe adták a még megmaradt áruházakat.

Napjainkban[szerkesztés]

Miután a Skála-Coop felhagyott a kereskedelmi tevékenységgel, ingatlan-hasznosító céggé alakult, az áruházak bérbeadásával illetve eladásával foglalkozik jelenleg is. Az áruházak működtetése új tulajdonosokhoz került, 2005-ben a Skála Metrót és a budai Skálát kivéve 18 Skála, illetve volt Centrum áruház működtetését vették át. A budai Skálát 2009-ben lebontották, a Skála Metrót egy ideig egy győri cég működtette, de 2009 áprilisa óta ismét a Skála áruházak láncához tartozik ez az áruház is.

Skála áruházak az országban[szerkesztés]

Jelenleg 19 áruház működik az országban.

Budapesten
A lebontott Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház 1976-ban
Más városokban
  • Skála Arrabona (Győr)
  • Skála Debrecen
  • Skála Dunaújváros
  • Skála Eger
  • Skála Gyöngyös
  • Skála Kecskemét
  • Skála Miskolc
  • Skála Nyíregyháza
  • Skála Ózd
  • Skála Pécs
  • Skála Szeged
  • Skála Székesfehérvár
  • Skála Szolnok

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]