Skála Metró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Skála Metró
Az épület 2011 januárjában
Az épület 2011 januárjában
Település Budapest VI. kerülete
Építési adatok
Építés éve 1976–1984
Megnyitás 1984. április 28.
Felhasznált anyagok beton, füstüveg
Tervező Kővári György
Hasznosítása
Felhasználási terület kereskedelem, irodaház
Elhelyezkedése
Skála Metró (Magyarország)
Skála Metró
Skála Metró
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 19° 03′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 34″, k. h. 19° 03′ 21″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Skála Metró témájú médiaállományokat.

A Skála Metró egy nagyáruház, melyet 1984. április 28-án avattak fel a Nyugati téren (az akkori Marx téren). Ez volt a Demján Sándor által alapított Skála-Coop cégcsoport második legnagyobb áruháza a korábban megnyitott Skála Budapest Nagyáruház után. A legkarakteresebb eleme - a tördelt, sokszöges alaprajzi elemekre építkező homlokzat és tér mellett - a barna füstüveg borítása. Az egykor meghatározó áruház napjainkra megfakult, a piacon helyét kereső, zömmel másodvonalbeli termékeket kínáló kiskereskedelmi létesítménnyé devalválódott.[1]

Története[szerkesztés]

Az áruház építésére az akkor még Marx térnek nevezett Nyugati tér átrendezésének és modernizálásának részeként került sor, ekkor épült az aluljárórendszer, a metró (innen a név), és a közúti felüljáró is a Váci út és Bajcsy-Zsilinszky út közé. A tér és az áruház tervezése is Kővári György nevéhez fűződik, aki még az áruház átadása előtt elhunyt. Eredetileg egy kisebb élelmiszerboltot képzeltek el, mely egy másik, Dózsa György úti Skálával együtt üzemelt volna, de ez utóbbi végül nem épült meg, így bővült terjedelmes nagyáruházzá az épület, mely elárusító terek mellett a felsőbb szinteken a MÁV irodáinak is helyet adott, ezekhez külön bejárat tartozott. A supermarket-szint 1500 m³-es, mely az aluljárószinten található, efelett helyezkednek el a galériaszintek, melyeket mozgólépcsők kötnek össze. Az áruházban széles kínálat volt, számos kurrens, a nyolcvanas években exkluzívnak számító terméket lehetett kapni, ruházati termékekből éppúgy, mint például híradástechnikai termékekből.

Az áruház a maga idejében világszínvonalúnak számító technikával épült, a homlokzatrendszer kétrétegű: a belső vasbeton falazással és szalagablakokkal készült; ettől 60 centiméterre húzódik a külső héj hang- és fényszűrős, pontmegfogásos ragasztott üvegfala, amelyet acél vázszerkezet merevít. Másik sajátossága a teraszos kialakítás volt, felfelé egyre kisebb szabadtéri teraszok épültek, melyeket lépcsők kötöttek össze, itt vendéglátóipari egységek is üzemeltek, de ide érkezett a közúti felüljáró oldalán kiépült járda is, mely a Nyugati pályaudvar melletti autóbusz-végállomással teremtett kapcsolatot. Az áruház pinceszintje zárt vasbeton szerkezetes, a felsőbb szinteken többnyire 7×7 méteres raszterrel kialakított pillérsor adja a szerkezeti vázat. Az aluljárószinten került kialakításra a gépészeti tér. Az épületben nem kevesebb, mint tizenegy lift van: három a földszint és a legfelső szint között, négy a pince és a második emelet között, három az utcaszint és a második emelet között, egy pedig az utca és a galériaszint között jár - a funkciók szintenkénti változásaihoz igazodva. A kazánház a legfelső szintre került. Az épület hiányosságai közé tartozik, hogy rakodáshoz van ugyan egy teherszállítási bejárat a Jókai utca felől, de áruraktár nem épült, ehelyett Óbudán volt bérelt áruraktár. A helytakarékosság jegyében a mozdonyfordítókhoz hasonló teherautó-fordító épült, a jó működéshez azonban a beszállítók pontos érkezése is kellett. Másik hiányosság volt, hogy nem épültek parkolóhelyek a vásárlók számára. Ezzel együtt is az áruház megközelítése és a tömegközlekedési kapcsolatai kiválóak, ezen kívül fénykorában a legjövedelmezőbbek közé tartozott: a napi harmincezres vásárlótömeg mellett az étterem is jó üzletre számíthatott, hisz nemcsak kilencszáz áruházi dolgozó, hanem nyolcszáz MÁV-alkalmazott is megfordult az épületben.

A Skála Metró hanyatlása több más régebbi nagyáruházéval együtt a rendszerváltás után a kilencvenes évek közepén indult el, miután korszerűbb bevásárlóközpontok és plázák kezdtek épülni, ezek egyike épp a szemközti Nyugati pályaudvar mellé épült, a szintén Demján Sándorhoz köthető WestEnd City Center, eközben az épület több tulajdonosváltáson is átesett.[2] 1996-ban az áruházat némileg felújították, ekkor szüntették meg az utcaszint és a teraszok közti lépcsőket, valamint a felüljáró gyalogjárdájának kapcsolatát, de az épület állagromlása ezután is folyamatosan tetten érhető volt, az árukínálat elavulása mellett, melyeket különböző, főleg ázsiai bérlők kínáltak.[1] A supermarket-részen előbb a Kaiser’s, majd a Spar létesített áruházat. Az épület más részein gyermekmegőrző játszóház és szórakozóhely is működött, ez utóbbiban 2011-ben tragikus balesetben három lány meghalt, mikor a tömegben megfulladtak,[3][4][5] a szórakozóhely ezután megszűnt. A Nyugati tér 2014-es felújítása után a Skála Metrót is szeretnék jobban felújítani és korszerűsíteni, de ez egyelőre még várat magára.

2016 augusztusában a Skála Metró épületében nyílt meg a Decathlon 18. magyarországi sportáruháza és az első, amelyik a belvárosban található. A létesítmény sok új vásárlást segítő digitális eszközzel van felszerelve, egyúttal tesztáruházként is üzemel: minden új, még tesztelés alatt álló vásárlást segítő eszközzel itt ismerkedhetnek meg a vásárlók.[6]

2018. szeptember 28-án a Drogerie Markt is üzletet nyitott az áruházban.[7]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]