Schwäbisch Gmünd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Schwäbisch Gmünd
Stadtansicht Schwaebisch Gmuend.JPG
Schwäbisch Gmünd címere
Schwäbisch Gmünd címere
Schwäbisch Gmünd zászlaja
Schwäbisch Gmünd zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Járás Ostalb járás
Alapítás éve12. század
Polgármester Richard Arnold (2009–)
Irányítószám 73525–73529
Körzethívószám
  • 07171
  • 07173
  • 07165
  • 07332
Rendszám AA, GD
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség61 186 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség537,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság321 m
Terület113,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Schwäbisch Gmünd (Németország)
Schwäbisch Gmünd
Schwäbisch Gmünd
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 48′, k. h. 9° 48′Koordináták: é. sz. 48° 48′, k. h. 9° 48′
Schwäbisch Gmünd (Baden-Württemberg)
Schwäbisch Gmünd
Schwäbisch Gmünd
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Ostalb járás térképén
Elhelyezkedése Ostalb járás térképén
Schwäbisch Gmünd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwäbisch Gmünd témájú médiaállományokat.

Schwäbisch Gmünd ([ˈʃvɛːbɪʃ ˈɡmʏnt]) város Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Területe 113,8 km², népessége 59 166 fő volt 2014-ben.

Fekvése[szerkesztés]

Lorch keleti szomszédjában fekvő település.

Városrészei[szerkesztés]

festgelegten Grenzen. Im Einzelnen gliedert sich die Stadt in:

Városrész Címer Beolvasztás Terület Részei
Bargau Wappen von Bargau 01.01.1971 8,51 km2 2.800 Birkhof, Oberer Lauchhof und Schlössle
Bettringen Wappen von Bettringen 01.04.1959 10,86 km2 10.000 Hetzenbühl, Kellerhaus, Lindenhof, Talacker és Unterer Lauchhof
Degenfeld Wappen von Degenfeld 01.01.1971 9,26 km2 489 Hornberg
Großdeinbach Wappen von Großdeinbach 01.03.1972 14,29 km2 4.090 Kleindeinbach, Hangendeinbach, Wustenriet, Waldau, Haselbach-Söldhaus, Radelstetten, Sachsenhof és Ziegerhof
Herlikofen Wappen von Herlikofen 01.01.1969 5,35 km2 3.300 Gmünder Feld, ehemalige Burg im sogenannten Eckwald
Hussenhofen Wappen von Hussenhofen 01.01.1969 7,09 km2 2.600 Zimmern, Birkhof, Hirschmühle und Burgholz
Lindach Wappen von Lindach 01.07.1971 4,78 km2 3.000 Grünhalde és Schloss Lindach
Rechberg Wappen von Rechberg 01.01.1975 7,08 km2 1.325 Bärenhöfle, Birkhäusle, Braunhäusle, Fuchshof, Häge, Heustaig, Hohenrechberg, Kleinishof, Kratzerhöfle, Krempelhaus, Ödengehren, Schlossberg, Schurrenhof, Starrenhof, Stollenhäusle, Stollenhof, Unterer Kleinishof és Ziegelhütte
Straßdorf Wappen von Straßdorf 01.04.1972 13,67 km2 3.610 Hinterhochstett, Hokenschue, Hummelshalden, Metlangen, Reitprechts, Schirenhof, Schönbronn és Vorderhochstett
Weiler in den Bergen 01.01.1971 11,76 km2 1.112 Bilsenhof, Giengerhof, Herdtlinsweiler, Krieghof, Oberer Haldenhof, Ölmühle, Steinbacher Höfe éd Unterer Haldenhof
Rehnenhof-Wetzgau 01.04.1938 4.000 nincsenek

Leírása[szerkesztés]

Schwäbisch Gmünd városa a német arany- és ezüstipar központja. A második világháború után itt lelt új otthonra a gablonzi ékszer és üvegipar. A települést a 12. század közepe körül alapították, a sváb hercegség legrégibb Staufer-városa.

Templomai[szerkesztés]

Heilig-Kreuz-Münster
Augustinerkirche
Johanniskirche
St. Franziskus-Kirche
  • Templomai közül a torony nélküli Szt. Kereszt templom (Heilig-Kreuz-Münster) Gmünd legjelentősebb épülete és egyben a sváb gótika egyik kiemelkedő alkotása a Münsterplatzon található. Ez a legrégibb délnémet csarnoktemplom és egyben a legrégibb csarnokkórussal rendelkező épület is. 1351-től, vagyis ennek a csarnokkórusnak a felépítésétől számítják a német késő gótika kezdetét. A templompot 1310 körül a Gmündből származó Heiinrich Parler kezdte el építeni, ő a Prágában és Bécsben is híres Parler építész család tagja volt.

1491 és 1521 között a szentélytornyok beomlásából eredően jelentős restaurációs munkákra volt szükség. Ekkor készült a templom sokrészes hálóboltozata. A szabadon álló harangtorony az egykor fallal körülvett temető védőtornya.

  • Az Augustinerkirche késő gótikus eredetű, de barokk stílusú épület, mely az 1284-ben alapított ágostonrendi kolostor tulajdona volt, ma az evangélikusoké. Az 1757-ben készült nagyméretű mennyezetfestményeit a laungi Johann Anwander készítette.
  • Johanniskirche román stílusú, lapos tetejű bazilika 1220-ból, amelyet a gótika és a barokk korban átalakítottak, azonban nagyrészt megtartotta román külsejét. A város egyetlen Staufer-időből származó épülete.

A templomon kívülről találhatók a gazdagon egymás mellett elhelyezett ember-, állat- és mesefigurák képei, a torony párkányait díszítő vadászatot ábrázoló plasztikák is.

  • Franziskanerkirche a ferencesek egyik legrégibb németországi temploma. A késő román hajót és a 13. századi kora gótikus szentélyt átalakították.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A Városkert 13. századi rokokó kastélya
  • Augustinerkirsche
  • Madonnás kút (Marktbrunnen)
  • Város-kert, rokokó kastéllyal
  • Szt. Szabadító-sziklakápolna (St. Salvator-Kapelle)
  • Rinderbachi-torony
  • Víztorony
  • Leonardkapelle
  • Ötgombos torony (Pfünfknopfturm)
  • Favázas magház
  • Víztorony

Híres szülöttjei[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Székesfehérvár testvérvárosa 1991 óta, ahol utca is viseli Schwäbisch Gmünd nevét.

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]