Schwäbisch Gmünd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Schwäbisch Gmünd
Stadtansicht Schwaebisch Gmuend.JPG
Schwäbisch Gmünd címere
Schwäbisch Gmünd címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Járás Ostalb járás
Alapítás éve1268
Polgármester Richard Arnold (2009–)
Irányítószám 73525–73529
Körzethívószám
  • 07171
  • 07173
  • 07165
  • 07332
Rendszám AA, GD
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 59 166 fő (2014)[1]
Népsűrűség520 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság321 m
Terület113,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Schwäbisch Gmünd (Németország)
Schwäbisch Gmünd
Schwäbisch Gmünd
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 48′, k. h. 9° 48′Koordináták: é. sz. 48° 48′, k. h. 9° 48′
Schwäbisch Gmünd (Baden-Württemberg)
Schwäbisch Gmünd
Schwäbisch Gmünd
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Ostalb járás térképén
Elhelyezkedése Ostalb járás térképén
Schwäbisch Gmünd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwäbisch Gmünd témájú médiaállományokat.

Schwäbisch Gmünd település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Területe 113,8 km², népessége 59 166 fő volt 2014-ben. Székesfehérvár testvérvárosa 1991 óta, ahol utca is viseli Schwäbisch Gmünd nevét.

Fekvése[szerkesztés]

Lorc keleti szomszédjában fekvő település.

Leírása[szerkesztés]

Schwäbisch Gmünd városa a német arany- és ezüstipar központja. A második világháború után itt lelt új otthonra a gablonzi ékszer és üvegipar. A települést a 12. század közepe körül alapították, a sváb hercegség legrégibb Staufer-városa.

Templomai[szerkesztés]

Heilig-Kreuz-Münster
Augustinerkirche
Johanniskirche
St. Franziskus-Kirche
  • Templomai közül a torony nélküli Szt. Kereszt templom (Heilig-Kreuz-Münster) Gmünd legjelentősebb épülete és egyben a sváb gótika egyik kiemelkedő alkotása a Münsterplatzon található. Ez a legrégibb délnémet csarnoktemplom és egyben a legrégibb csarnokkórussal rendelkező épület is. 1351-től, vagyis ennek a csarnokkórusnak a felépítésétől számítják a német késő-gótika kezdetét. A templompot 1310 körül a Gmündből származó Heiinrich Parler kezdte el építeni, ő a Prágában és Bécsben is híres Parler építész család tagja volt.

1491 és 1521 között a szentélytornyok beomlásából eredően jelentős restaurációs munkákra volt szükség. Ekkor készült a templom sokrészes hálóboltozata. A szabadon álló harangtorony az egykor fallal körülvett temető védőtornya.

  • Az Augustinerkirche későgótikus eredetű, de barokk stílusú épület, mely az 1284-ben alapított ágostonrendi kolostor tulajdona volt, ma az evangélikusoké. Az 1757-ben készült nagyméretű mennyezetfestményeit a laungi Johann Anwander készítette.
  • Johanniskirche román stílusú, lapos tetejű bazilika 1220-ból, amelyet a gótika és a barokk korban átalakítottak, azonban nagyrészt megtartotta román külsejét. A város egyetlen Staufer-időből származó épülete.

A templomon kívülről találhatók a gazdagon egymás mellett elhelyezett ember-, állat- és mesefigurák képei, a torony párkányait díszítő vadászatot ábrázoló plasztikák is.


  • Franziskanerkirche a ferencesek egyik legrégibb németországi temploma. A késő román hajót és a 13. századi kora gótikus szentélyt átalakították.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A Városkert 13. századi rokokó kastélya
  • Augustinerkirsche
  • Madonnás kút (Marktbrunnen)
  • Város-kert, rokokó kastéllyal
  • Szt. Szabadító-sziklakápolna (St. Salvator-Kapelle)
  • Rinderbachi-torony
  • Víztorony
  • Leonardkapelle
  • Ötgombos torony (Pfünfknopfturm)
  • Favázas magház
  • Víztorony

Híres szülöttjei[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]