Geszti Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Geszti Ferenc
Született 1545 körül
Elhunyt 1595. május 11.
Szászváros
Házastársa Guthi Országh Borbála
Zarándi Horváth Anna
Tisztség dévai várkapitány
erdélyi udvari főkapitány
ország generálisa

Geszti Ferenc (1545 körül – Szászváros, 1595. május 11.) várkapitány, erdélyi udvari főkapitány, a fejedelmi tanács tagja, az ország generálisa.

Élete[szerkesztés]

Dunántúlon született kisbirtokos nemesi családban.[1] Édesanyja, Sulyok Krisztina révén rokonságban állt Bocskai Istvánnal.[2] 1566 előtt Szigetváron és más végvárakban apródként szolgált, 1566–1569 között már lovastisztként harcolt. Az 1574. június–1578. december időszakban a veszprémi főkapitányi tisztséget töltötte be.[3] Részt vett az 1577. november 10-i szikszói csatában.[4] 1578 körül feleségül vette guthi Országh Borbálát,[3] hozományként hatalmas birtokvagyont kapott, és Diósgyőr ura lett.[1] 1579–1580-ban feltehetőleg Keszthelyen, 1580-tól Diósgyőrben volt várkapitány.[3]

1581 februárjában Báthory István fejedelem hívására Erdélybe telepedett át, ahol fejedelmi tanácsos és Déva vára kapitánya lett; 1583–1584, 1586–1587 között az országos főkapitányi tisztséget is betöltötte, 1594-től haláláig pedig az ország generálisa is volt.[3] Báthory Kristóf halála után a fejedelmi tanácsban egyik fő képviselője volt annak a nézetnek, hogy a kormányzást egyetlen, a rendek által megválasztott személyre kell bízni.[2] Második feleségével, Zarándi Horváth Annával 1588. március 25-én kötöttek házasságot.[3]

1594-ben, Báthory Zsigmond idején a Habsburgokkal kötendő szövetséget pártolta a törökök ellenében.[5] A szövetségbe be akarták vonni a románokat, bolgárokat és szerbeket is, így Geszti Palatics Györggyel együtt arra kapott megbízást, hogy szabadcsapatot szervezzen az erdélyi és bánáti szerbekből.[6]

Fő támogatója volt a Szászvárosi Ószövetség néven ismert román nyelvű Ótestamentum-fordítás (Szászváros, 1582) kinyomtatásának.[7] Végrendeletében jelentős összeget hagyott a dévai református templom felújítására, valamint a parókia, az iskolaépület, az iskolamesteri ház és egy négyszobás kis internátus felépítésére.[3]

Hirtelen hunyt el; halálát a kortársak szerint gutaütés okozta, egyesek azonban mérgezésnek tulajdonították.[3]

Kortársai bőbeszédű embernek és jó katonának ismerték.[8] Laskai Csókás Péter verset írt katonai erényeinek dicsőítésére,[9] Salánki György pedig Sasvár bég felett 1580-ban aratott győzelmét örökítette meg Historia cladis turcicae ad Nadudvar című énekében.[10] Alakja megjelenik Márton László A nagyratörő című drámatrilógiájában.[11]

Nevét viseli a Geszthy Ferenc Társaság, amely 2003-ban alakult a dévai és Hunyad megyei magyar nyelvű oktatás támogatására.[12][13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  2. a b Horn Ildikó: Bocskai István a Báthoriak udvarában. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica, XIII. évf. 2. sz. (2008)
  3. a b c d e f g Horn Ildikó: A hatalom pillérei: A politikai elit az Erdélyi Fejedelemség megszilárdulásának korszakában (1556–1588). Akadémiai doktori értekezés. real-d.mtak.hu (2012) (Hozzáférés: 2018. jún. 7.)
  4. Szabó András: Az 1588-as szikszói csata és propagandája. Hadtörténelmi Közlemények, CXII. évf. 4. sz. (1999)
  5. Zilahy Károly: Az erdélyi nemzeti fejedelmek életirata: A Demjén László által kiadott arcképcsarnokhoz magyarázatul. Kolozsvár: Demjén. 1861. 23. o.  
  6. Tóth István Mihály: Az 1594. évi bánáti szerb felkelés. doktori.bibl.u-szeged.hu (1967) (Hozzáférés: 2018. jún. 7.) arch
  7. Kun József: Belényes monográfiája. Miskolc: Felsőmagyarország. 2000. 46–47. o. ISBN 963 9109 96 7  
  8. Köpeczi Béla: Függetlenség és haladás: Politikai gondolkodás a régi magyar függetlenségi harcok századaiban. Budapest: Szépirodalmi. 1977. 28. o. ISBN 963 15 0946 X  
  9. Tóth István: A gyulafehérvári latin nyelvű humanista költészet alapvonásairól. Irodalomtörténeti Közlemények, CV. évf. 1–2. sz. (2001)
  10. A magyar irodalom története. Főszerk. Sőtér István. Budapest: Akadémiai. 1964–1966. I 394. o. ISBN 963 05 1639 X  
  11. Ugrai István – Zsedényi Balázs: Nemzeti ügy: Márton László A nagyratörő című drámatrilógiája az egri Gárdonyi Géza Színházban. Műút, LV. évf. 18. sz. (2010) 48–51. o.
  12. Geszthy Ferenc Társaság - Asociatia Geszthy Ferenc. kulturalis.adatbank.transindex.ro (Hozzáférés: 2018. jún. 7.) arch
  13. Gáspár-Barra Réka: Megújulóban a Geszthy Ferenc Társaság. Megoldáshoz közelít a Téglás tűzvédelmi engedélye. www.nyugatijelen.com (2016. dec. 29.) (Hozzáférés: 2018. jún. 7.) arch

További információk[szerkesztés]

  • Veress Endre: Geszti Ferenc várkapitány. Déva: (kiadó nélkül). 1898.