Tiszakarád
| Tiszakarád | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Cigándi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Karászi Zoltán (Szika)[1] | ||
| Irányítószám | 3971 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2166 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 50,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 47,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 12′ 20″, k. h. 21° 43′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 12′ 20″, k. h. 21° 43′ 41″ | |||
 Tiszakarád
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Tiszakarád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszakarád témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tiszakarád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cigándi járásban.
Fekvése
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bodrogközben fekvő Tisza-menti település, Sárospataktól délkeletre.
Története
Tiszakarádot 1411-ben említik először az oklevelek Karád néven. Birtokosai ekkor az Agárdiak voltak.
1417-ben már Perényi Miklósnak és Nagytárkányi Györgynek is birtoka volt itt.
1466-ban Begányi Benedeket is beiktatták karád részeibe, ahol ekkor a Tőke és Széchi családnak is volt birtoka.
1487-ben a Széchiek birtokrészüket elzálogosították a Tárczaiaknak.
A 16. században és a 17. században több birtokosé volt: a Kassai, Csalviti Horváth, Vékey, Valkóy, Palugyai, Rákóczi, Borbély, Sarkantyús, Tárkányi, Alaghy, Paczoth, Sennyey családoké.
1751-ben Dőry Ferenc -et iktatták be Karád részeibe, azonban a Sennyeiek 1800-ban visszakapták itteni részüket. Ekkor a településen birtokos volt még a Petrovay család, a királyi kincstár és az Aspermont, valamint a gróf Almásy család is.
A 20. század elején Mailáth József volt itt a nagyobb birtokos.
Karádhoz tartoztak Csermely-tanya, és Nagyhomok puszta is, amelyet a korabeli oklevelekben 1367-ben Csaszlóczi Mihály birtokaként tüntettek fel. Nagyhomok-puszta a 15. században még község volt.
Tiszakarád környékén a Tisza árterében még az 1900-as évek elején is élt az ártéri gyümölcstermesztés.[1]
Népcsoportok
A település lakosságának 81%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Nevezetes tiszakarádiak
- Bruck Edith költőnő
- Kántor Pál költő, református lelkipásztor Kanadában
- Szintiboy - Zagyva Tibor előadóművész
Nevezetességei
Jegyzetek
- ↑ Tiszakarád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
Források
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
