Szerkesztő:Linkoman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Wikipedia:Babel
hu Ennek a szerkesztőnek magyar az anyanyelve.
en-5 This user is able to contribute with a professional level of English.


fr-2 Cette personne sait contribuer avec un niveau intermédiaire de français.
pl-2 Ten użytkownik posługuje się językiem polskim na poziomie średnio zaawansowanym.
ru-2 Этот участник владеет русским языком на среднем уровне.
de-2 Dieser Benutzer hat fortgeschrittene Deutschkenntnisse.
es-1 Este usuario puede contribuir con un nivel básico de español.
it-1 Questo utente può contribuire con un italiano di livello semplice.
sk-1 Tento redaktor má základné znalosti slovenčiny.


Szubcsonk torles.png Ez a szerkesztő eddig
számos szubcsonkot bővített ki,
megmentve őket a törléstől.
Felhasználók keresése nyelv szerint
Coat of arms of Budapest.png
Flag of Hungary.svg
Ez a szerkesztő Magyarországon lakik
Wikipedia Reviewer.svg
Ez a szerkesztő járőr.
(ellenőrzés)
95000+ Ennek a szerkesztőnek több mint 95000 szerkesztése van.
Nuvola apps cookie.png Ez a szerkesztő 25444 napos.


A Magyar Wikipédia 50 legújabb szócikke

Ars Wikipedica 1.[szerkesztés]

Linkomania[szerkesztés]

Törekszem a "csapatjátékra": keresem mások szócikkeiben a kapcsolódási pontokat (linkeket). Amúgy elsősorban életrajzi cikkekkel próbálkozom, sok még a megíratlan lehetőség.

Jobb ma egy link, mint holnap egy se'.

Patchwork, mint munkamódszer[szerkesztés]

Én "patchwork" módszerrel dolgozom - elsősorban azt figyelem, milyen témában eddig milyen szócikkek, szerkesztések születtek és a hiányokat (a kapcsolódó témákat) feljegyzem, majd adott esetben ezeket kezdem szerkeszteni.
Végső soron maga a Wikipédia ötlete is patchwork-ön alapul: mindenki szabadon választhat: mit, mikor, milyen sorrendben, milyen terjedelemben szerkeszt.
Az így elkészült "foltokat" össze kell dolgozni, a hiányokat ki kell egészíteni.
Feltéve, hogy lexikont építünk és nem egy diffúz adatbázist.

Ars Wikipedica 2. (Helyettem mondták mások)[szerkesztés]

Perneczky Géza a lexikonokról[szerkesztés]

„ Hamis hiedelem az, hogy a lexikonok a halhatatlanság csarnokai. A bennük szereplő nevek után feltétlenül ott áll a születési és halálozási évszám, vagy a még élők esetében (s ez a kegyetlen figyelmeztetés !) egy kis üres hely, hogy az olvasó majd a második dátumot is alkalomadtán pótolhassa. Halhatatlan csak maga a lexikon, amely túl fog élni mindnyájunkat: szerkesztőket, munkatársakat és olvasókat. Ebből a tényből származik aztán egy további körülmény is, a lexikonszerkesztő kiváltságosán nehéz helyzete. Mert mi az az évtized, amelyben a lexikon elkészül, ahhoz az évszázadhoz képest, amikor majd használják? Ki látja előre ennek a száz évnek az ízlését, érdeklődését, esztétikai meggyőződését? A lexikonszerkesztő hasonlatos a nagy kezdőbetűvel írt Időhöz, aki áll, kezében rostával, s létrehoz valami személytelen képződményt, magát az objektivitást. A lexikonszerkesztő tehát dönteni kénytelen, hogy mi legyen a jó rostálás biztosítéka. Számolja a rosta bkjait, sűrűségüket optimálisra állítja, és választ, hogy lexikonja a jólértesültség, illetve a feszes, de megbízható akadémizmus vagy a merész előretekintés, az avantgarde jegyében váljon-e halhatatlanná. A legnehezebb variáció mégis az, ha egyiket sem választja, hanem egyszerűen objektív lexikont szerkeszt.[1]

A szavak helyes használatáról[szerkesztés]

Konfu-ce szavai, Hamvas Béla megfogalmazásában: "Ha a szavak használata nem helyes, a fogalmak értelme zavaros; ha a fogalmak értelme zavaros, nem lehet szabatosan cselekedni; ha nem lehet szabatosan cselekedni, az erkölcs és művészet nem virágzik; ha az erkölcs és művészet nem virágzik, a büntetés értelmetlen; ha a büntetésnek nincs értelme, a nép nem tudja hová lépjen és mit tegyen. A bölcs első dolga, hogy fogalmait szavakká, a szavakat tettekké tegye. Nem tűri, hogy szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen múlik."

A változásokról[szerkesztés]

"Olyan történelmi pillanatban élünk, amelyben a változások annyira felgyorsultak, hogy a jelent lassan már csak akkor vesszük észre, amikor eltűnőben van." (R.D. Laing)

A community-ről[szerkesztés]

"...lassan világossá kell válnia a számodra annak, hogy ez nem pont az a community, ahol a tökös, szorgalmas, okos emberkék kerülnének előre. Itt alapvetően az kerül előre, akinek sok barátja van.

Biztos vagy benne, hogy csakugyan megérdemli egy ilyen community, hogy barátokat keress benne?" - Szerkesztő:82.113.98.44 2012. december 5., 17:14 (CET)

A lineáris olvasóról[szerkesztés]

"a lexikont feltehetőleg nem azok olvassák, akiket egy bizonyos témakör tankönyvszerűen érdekel, és így feltételezhetően nekik kényelmesebb ide-oda ugrálni a linkekkel, mint egy nagy csomó betűhalmaz alól előbányászni amit keresnek. Nem lineáris olvasók, akik kezdik az elején, és végigolvasnak egy teljes témakört, hanem érdekli őket ez is, az is, ezért úgy célszerű kiszolgálni őket, hogy azt kapják, amire rákerestek" - Szerkesztő:Peligro, 2009. augusztus.

A szabdaidőről[szerkesztés]

A wikipédiára (nemtől függetlenül) a szabadidejéből áldoz az ember. Azt kellene megnézni, hogy az egyes korosztályok esetében van-e lényeges különbség a nemek között a rendelkezésre álló szabadidő tekintetében. (Szerintem egyes korosztályoknál igen). Azonos mennyiségű szabadidő esetén szerintem az egyéni fontossági sorrend okozza a női szerkesztők alacsonyabb arányát. Nem azért nem járok horgászni, mert nincs horgászbotom, hanem azért, mert nem érdekel a horgászat. Ha valakinek fontos az olvasás, akkor vesz magának olvasószemüveget, max. elbújik a világ elől, amikor használja, ha olyan hiú :-) A fontossági sorrend eltérő voltáról pedig már köteteket írtak nálam sokkal okosabbak. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2010. június 24., 16:09 (CEST)

Arról, hogy mások zavarnak[szerkesztés]

"Azt hiszem tévedsz: amikor szerkeszted valamelyik cikket, senki nem küld rád embereket, hogy zavarjanak. Ők ezt maguktól is megteszik.-- KeFe, 2013. július

A helyesírási hibákról[szerkesztés]

Ennél sokkal egyszerűbb a kérdés. Azt a bizonyos eredetit kellett volna helyesen írni. Normális esetben (értsd: ha a mai magyarok többsége képes lenne helyesen írni), közröhej lenne egy ilyen. Ha alkotnának egy törvényt „A hüjeségek ellen” címmel, akkor teljesen nyilvánvaló lenne, hogy itt nem kell ragaszkodni az eredeti szöveg hülyeségéhez. Ez pont olyan, csak sajnos ma az emberek többsége minden cím minden szavát nagy kezdőbetűvel írja, mert az angol szövegekben mindenhol így van, és megszokták. Ez az internetkultúra egyik hátulütője. Mindenesetre ha egy idézetben helyesírási hiba van, akkor azt legalább a (sic!) formulával jelezni szokta az idéző, hogy ő ugyan észrevette, de az idézet miatt nem javíthatja. Ezek a szövegek azonban még véletlenül sem minősülnek olyan irodalmi terméknek, amit csak betű szerint lehet idézni. Nem lehet egy költeményhez hasonlítani. – LApankuš 2012. augusztus 25., 11:54 (CEST)

A tárhelyről[szerkesztés]

Jelenleg egy 1 Tbyte nagyságú merevlemez Magyarországon kb 20 ezer Ft. Ez kiskereskedelmi ár, ÁFÁ-val. Ez kb. 1 000 000 000 byte (erősen kerekítve). 20 Ft jelenleg egy Gbyte adat tárolása, a magyar dump tömörítve kb 400 mbyte... Vagyis a magyar Wiki aktuális lapjainak tárolása kb 10 Ft! Belátható, hogy nem a tárhely ára a szűk keresztmetszet! --B.Zsolt vita 2012. december 15., 15:18 (CET)

Az önérzetről és a wikirabszolgákról[szerkesztés]

Ha egyszer erre érek rá, amit tudok kijavítok, de nem vagyok wikirabszolga, aki egy senkiházi anon csettintésere dolgozik. Csurla vita 2015. június 23., 22:32 (CEST)

A cikkek terjedelméről[szerkesztés]

" Egy szócikk minőségét, akár kiemeltségét NEM a kilobájtban mért mérete határozza meg. Van ott többféle szempont is, érdemes lenne ezen reflektálni egy kicsit. Másrészt legyünk már büszkék arra, hogy itt a magyar wikin vannak olyanok, akik képesek saját maguk összehozni egy cikket, anélkül, hogy szolgaian átvennék és lefordítanák az angol, német, héber, volapük, vagy ki tudja melyik wikipédiáról. – Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2010. szeptember 11., 18:41 (CEST)

Az érvelésről[szerkesztés]

"Az, hogy valakinek nincs gondja valakivel, egy negatív, jóval üresebb állítás, mint az, hogy valakinek gondja van valakivel. Hogy nincs gondod valakivel, az sok minden miatt lehet: hogy egy hullámhosszon vagytok, hogy nem ismered a problémás oldalát a szerkesztőnek, vagy hogy ismered és nem érdekel. Ez régi és kipróbált szerkesztők esetében is lehetséges. Ez semmit nem változtat azon, hogy mások nincsenek egy hullámhosszon vele, és gondjaik vannak, vagy pedig csak egyszerűen nem bíznak benne, korainak tartják stb. Ugyebár ha polgármesterválasztáson indulsz olyan programmal, hogy Mátyásföldet megszünteted, lakosait eladod rabszolgának, kincseit pedig Újlipótvárosnak adod, az Újlipótvárosiak rád szavaznak, a Mátyásföldiek nem, ez esetben sem helyes azzal érvelni, hogy a Mátyásföldieknek is rád kellene szavazniuk, ha már egyszer az Újlipótvárosiak is annyian rád szavaztak." -- Gubbubu, 2011. augusztus

Arról a "tudományos" hírről, hogy egyszer még robotok írhatják a Wikipédiát[szerkesztés]

"Kell pár bot, amelyik írja a cikkeket, egy, amelyik törlésre jelöl néhányat, egy, amelyik törli, kettő, amelyik a kiválasztott lapokon szerkesztési háborúzik, egy, amelyik ezeket blokkolja, meg egy, amelyik trollkodik és naponta beírja, hogy milyen szemét ez az egész, és kész is egy Wikipédia. Mi kell még? :-) Ja, pár bot, amelyik olvassa az így létrejött cikkeket..." User:Bináris; 2013. június 30.

A "jogsértő" szó használatáról[szerkesztés]

..."csak egy stilisztikai kérés: ha egy valószínűen (vagy vélhetően) jogsértő cikket vagy képet törlésre jelölsz akkor javaslom, hogy a szerk. összefoglaló megfogalmazásba se azt írd hogy „jogsértő kép” hacsak ez nem bizonyosodott be. Én a „vélhetően jogsértő kép” kitételt javasolnám (de amúgy a törlési sablonok között található „jogszerű felhasználása kétséges” is teljesen jó megoldás). Az apropó nyilván az hogy ma egy cikket és egy képet is találtam ami nem volt jogsértő csak nem volt tisztázott az engedély, ebben az esetben elég bántó a felküldőre nézve a „lejogsértőzés”... User:grin, 2014. március 3., 12:36 (CET)

Az önbizalomról[szerkesztés]

...Én magam a véleményemet úgy alkotom, hagy utánanézek dolgoknak, s széles látókörű vagyok.- User:Történelem p, 2014. május 25.

A szólásszabadságról a Wikipédián[szerkesztés]

Fogalomtévesztés a szólásszabadság korlátozását emlegetni itt. A Wikipédia ugyan a világ egyik legszólásszabadabb fóruma, de műfajilag lexikon, aminek szigorú műfaji szabályai vannak. Szabadon szerkeszthető, de kizárólag az ellenőrizhető ismeretek terjesztése céljából. Eszerint sok minden nem fér bele, csak mert nem itt a helye. És nem a szólásszabadság korlátozása miatt, hanem azért, mert a Wikipédia nem a sajtó, nem egy hirdetőoszlop, és nem a Hyde Park. OsvátA Palackposta 2014. november 6., 12:14 (CET)

A semleges fogalmazásról[szerkesztés]

...azért nem írjuk oda XY nevéhez, hogy például "terrorista, csendőrgyilkos", mert egy enciklopédia nem minősít, nem véleményez, nem foglal állást, nem orientál, nem terel, hanem szigorú források alapján tényeket közvetít az olvasóknak, vonják le ők az illetőről a megfelelő következtetéseket (lehet, hogy ugyanez lesz a véleményük). Így lesz kurzusmentesen korrekt az a szöveg, amit leírunk.... [az] ilyen szintű megjegyzése[k]d vandálkodásnak tekinthetők, gondolkodás és vita nélkül visszavonandók. Az igazságot meg kell világítani – illetve megvilágosulnak azok maguktól a jól megírt cikk alapján –, nem pedig kinyilatkoztatni és szájba rágni.. [[Szerkesztő:Ogodej, 2014. május 23.

A delecionizmusról[szerkesztés]

"A törlés a Wikipédia természetes szócikk-szaporulatának és -csökkenésének természetes befolyásolója. Kidolgozott szabályok vonatkoznak rá, mennyiségi korlátok nélkül. Sem az nincs megszabva, hogy egy adott időszakon belül, sem az, hogy egy adott felhasználóhoz hány törlési kezdeményezés fűződhet.

„Inkluzionizmus nélkül nincs mozgalom, delecionizmus nélkül nincs minőség. Linkoman 2007. október 18., 16:03 (CEST)

Szélsőségesen minőségpárti vagyok. Gyakorlatilag minden olyan szócikk, ami nem felel meg a minőségi elvárásoknak - legyen a hibádzás formai vagy tartalmi, mindegy -, szerintem vállalhatatlan. Ha azonnal nem javul fel, el kell tüntetni a látogatók szemei elől. Érdekes módon, a Wikipédia közössége a változatlan megtartás és a törlés közti átmenetet nem ismeri (például feljavítandó, a látogatók szeme elől eldugandó szócikkek munkapadja), így mivel magam nem tudok megbirkózni a rossz minőségű szócikkek tömegével, csak a törlést választhatom. Ezért delecionista vagyok". - Szerkesztő:December, 2010.

A friss hírekről[szerkesztés]

Mivel a Wikipédia nem hírlap, nem friss hírekre specializálódtunk, ezért ha rögtön rá is ugranunk egy-egy új hírre, azt szerintem körültekintően, több helyről informálódva szabad csak átvennünk. Most olvasom, hogy puccskísérlet zajlik Törökországban... vagy az, vagy "csak" lövöldözés; vagy elfogták X.Y.-t vagy nem. Én nem sietnék ennek átvételével sem.

A megfogalmazásokkal is csínján kell bánnunk, végül is a hírlapírás (média) - komoly szakma. Egy mostani másik hírünkben pl. azt olvasom, hogy a királynő kinevezte Theresa May-t miniszterelnöknek. Nem tudom biztosan, de tartok tőle, hogy a királynő nem kinevez. Máshol csak azt olvasom, hogy megbízta a kormányalakítással.- Vadaro, 2016. július 15.

A mértékletességről[szerkesztés]

...szerintem fontosabb, hogy pár naponta felnézzünk és 10 percet foglalkozzunk pár kisebb dologgal de ezt tegyük rendszeressé, minthogy nagy lendülettel írjunk három kiemelt cikket, aztán fél-1 évre meg is csömörlünk tőle. Vigyor – Frommer Coat of arms of the Austro-Hungarian Navy.png Fórum 2018. július 19., 21:20 (CEST)

A Wikidatáról[szerkesztés]

A Wd-t a Wikipédiák támogatására hozták létre, nem pedig arra, hogy a Wikipédiákat minden téren alárendeljük a Wd-nek. Sajnos lassan kezdünk átmenni egy szimpla, száraz adatbázishalommá, adatbázisok gyűjteményévé, és elvész az, ami enciklopédiává teszi az enciklopédiát. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2019. június 25., 11:49 (CEST)

A rövidítések használatáról[szerkesztés]

A Wikipédiának – ellentétben a papírkönyvekkel – nincsenek terjedelmi korlátai, ami miatt rövidíteni kellene. Mivel szinte minden rövidítés egyben bizonytalanságot okoz, én mindenképp támogatom a rövidítések helyett a teljes formák alkalmazását. (Vannak kivételek, mint a köznyelvben is univerzális rövidítések [pl. I.E., hogy csak kettőt írjak].) – grin 2019. augusztus 1., 22:27 (CEST)

Az FV-járőri ellenőrzésről[szerkesztés]

ne hagyj jóvá anonok vagy meg nem erősített szerkesztők tevékenységeit, csak a jóváhagyás kedvéért. Azzal nem oldunk meg semmit; semmiképp sem segítünk a Wikipédiának. Vagy te keresel az ő tevékenységükhöz forrást, vagy szólsz nekik, hogy ők forrásoljanak és vársz 1-2 napot; aztán ha ők nem tesznek semmit, akkor visszavonod a szerkesztésüket.-- Dénes Feri, 2019. augusztus 22.

Egyes új szerkesztőkről és a közösségi médiáról[szerkesztés]

Engem nem az zavar, hogy az új szerkesztő nem tud rögtön infoboxot berakni, hanem az, hogy az új szerkesztő:
  • nem tud/akar helyesen írni
  • fogalma sincs, mi az, hogy lexikon/enciklopédia
  • de véletlenül se néz utána
  • nem tanulmányozza a témakörébe vágó hasonló cikkeknek legalább a kinézetét, hogy valami hasonlót alkosson
  • azonnal megsértődik, ha szóvá teszünk bármit a cikkében

mindezeknek semmi köze a millió irányelvhez, szerintem. Egyszerűen a Facebook, a Tumblr, a Twitter, a blogok, az Instagram és minden egyéb online platform (amiknek gyakorlatilag 100%-a a Wikipédia után jött létre) ahhoz szoktatta az embereket, hogy bármit, azonnal kinyomhatnak a hálóra, szabályok és ellenőrzés nélkül. Ki is nyomják. És ha nem jön a like, akkor jön a hiszti. A fenti oldalakon nincs ellenőrzés, nincsenek szabályok, a Wikipédián vannak. Persze hogy nem olyan népszerű, mint azok az oldalak. Ezen nincs mit csodálkozni... - Tündi vita 2014. november 26., 15:44 (CET)

A vitakultúráról[szerkesztés]

Vitatkozzunk kulturáltan! Csak éppen akinek más a véleménye, vagy egyáltalán van véleménye az fogja be. Texaner vita 2019. május 23., 21:57 (CEST)

A túlsablonozásról[szerkesztés]

  • ... a rengeteg, ész nélkül túlsablozott cikk közös jelentése ez: a Wikipédia valójában egy vacak, ha jót akarsz, nézz utána másutt a dolognak. OsvátA Palackposta 2019. szeptember 29., 09:59 (CEST

A forrásokról[szerkesztés]

  • Véleményem szerint abba az irányba lenne érdemes eltolni a definíciókat, hogy forrás az, amiből az állítások ellenőrizhetők. Úgy gondolom, a források megnevezése nem valamilyen absztrakt lexikonszerkesztési póz, hanem az a célja, hogy a cikk állításait visszavezessük olyan más állításokra, amelyek ellenőrzöttsége jobb, mint ha csak a szerkesztő személyes véleménye támasztaná alá. Ha például egy szakmai állítás megjelent egy szakmai folyóiratban, akkor ezzel a mozzanattal bekerül a kérdéskörrel foglalkozók kritikai közegébe, ezért ha hosszú ideig nem tapasztalható negatív visszhangja, akkor megbízható információvá minősül. Ez akkor is igaz, ha történetesen nincs további feldolgozása az adatnak, és más független forrás sem közli. Más hangsúlyokkal még a nem-szakmai közvélemény kritikájának kitett állításokkal is ez a helyzet, mert ott is feltételezhető, hogy ha nagyon hamis lenne egy adat, akkor ezt valaki feltehetőleg szóvá tenné. Ha máskülönben elviselik a forráskritika elemzéseit, akkor én ezeket a forrásokat is elfogadnám. – Garamond vita 2020. február 1., 11:43 (CET)
  • ... a forrás hiánya nem alapozza meg a törlést. Tehát ne hivatkozzon senki, aki olyan nagyra tartja a maga szabályismeretét, arra, hogy "nincs független forrás, ezért törlendő", mert ez nincs a szabályokban. Ha nincs forrás, el kell a cikket látni forráskérő sablonnal. És nincs időhatár se, akárki akármit hazudik..."-– Burumbátor Súgd ide! 2020. február 12., 19:48 (CET)
  • Nem értek egyet azzal az megközelítéssel, hogy irányelveket mindig maximális szigorral és zéró rugalmassággal kellene betartatni. Idézem az irányelvek és útmutató bevezetőjét: „…nem pedig kőbe vésett szabályok, alkalmazásukban fontosabb a sejthető mögöttes szándék, mint a betű szerinti értelem (a pontos megfogalmazások sokszor esetlegesek), s a józan ész is fontosabb, mint a bürokratikus szabályszerűség.”. Itt nem egy vitatott állítást kell forrással alátámasztani, hanem egy közismert tényhez nem találni pillanatnyilag interneten publikusan elérhető forrást. Természetesen meg lehet jelölni a cikkben, hogy az állítás forrása nem ismert, erre való a Sablon:forr, de a minden áron törlést indokolatlannak és károsnak tartom. – BáthoryPéter vita 2020. március 5., 17:13 (CET)
  • ...ha tudsz ekvivalens nem fizető forrást megadni, akkor válaszd azt, de különben ne aggódj ezen. A Wikipédia csak annyit ígér, hogy az állításokat ellenőrizhető forrásokkal támasztja alá, azt nem, hogy azok a források ingyen is lesznek. --Malatinszky vita 2020. május 8.,

A naplószerű cikkekről[szerkesztés]

A napi mozzanatok egy bizonyos esemény kapcsán nem enciklopédikusak, pl. ma a koronavírusos OP-törzs napi döntései, tevékenysége nem enciklopédikus. Vagy a 2006-os megmozdulások óráról-órára való követése. Ezeknek meg kellene adni a történelmi távlatot, és valamelyest összefoglaltabban írni róluk a cikket.- Burumbátor, 2020. március 14.

A szerkesztőtársak iránti türelemről[szerkesztés]

Én... türelmesebben állok a kezdőkhöz, a bénázókhoz, a nehezen megszólalókhoz, Túróhoz, Osváthoz, Texanerhez stb. Még akkor is, ha egyes dolgaiktól néha a hajam az égnek áll. Azokkal szemben, akikkel szemben el kell járni, nem tétovázok, eljárok. De felismerem azokat, akik a médium különleges lehetőségei miatt nehezebben irányíthatók, taníthatók. Javaslom, hogy egy kicsit nézz mélyebben ebbe a felületbe. Egy ismerősöm sok-sok év kihagyás után most vette fel újra a pennát, és... hát elképedt, hogy mennyire bonyolódott a helyzet. A kategóriák, a sablonok, a citálássablonok....Nem egyszerű eligazodni a felületen. És ezeknél az embereknél szoktam mondani neked, hogy légy picit türelmesebb. Ne feledkezz meg azokról a szép időkről, amikor először jöttél ide, félve mentettél, izgultál, hogy mi lesz, ha a sablont be rakod a cikkbe stb. Más is így van ezzel, sőt vannak olyanok, akik már szintén nem a 30-as éveiket tapossák, de mégis szeretnének itt hasznos tevékenységet folytatni. Őket segíteni kell, szeretni! Nem lehet rájuk dörrenni, "kommunikációs blokkot" (hogy micsodát????) kérni rájuk, csak mert késlekedve veszik észre az apró sárga csíkot és a piros vagy kék jelzőt ott fent. Ez nem munkahely! Ez egy kikapcsolódásra tervezett felület, amelyen a hasznos hozzájárulást nagyon szeretjük. De ahhoz, hogy ne hagyjanak itt rohamosan bennünket a fiatalok (kopaszok), hogy másodszor-harmadszor is legyen valakinek kedve visszanézni, ahhoz nekünk tudnunk kell, hogy hogyan segíthetjük, nem pedig, hogy hogyan zárhatjuk ki mihamarabb. Pedagógusnak sokkal inkább kell lennünk, mint rendőrnek. A gumibotlóbálás nagyon kevéssé segíti a termékeny gondolkodást, ilyenkor szoktalak kérni, hogy ne fenyegetőzz, hanem mutasd meg az embernek, hogy hogyan kell.

Belátom, gyakran birkaszerű a türelmem, ez pedig néha nem jó. Olyankor vagy egy kolléga lép közbe és intézkedik, vagy szólnak. És ez sem volt mindig így, és ma sincs mindig így. Rám kell szólni, ha másképp látsz valamit, nem fogok átkozódni. Én nem szoktam személyeskedni, soha nem a személyét bírálom valakinek, hanem a jelenséget, vagy a cselekedetét. (Ezt persze van, aki félreérti - lelke rajta.)... --Burumbátor, 2020. április 22., 11:23

Wikiparódiáim[szerkesztés]

Vigyázz, kész, copyright[szerkesztés]

Nincs egyszerűbb dolog a szerzői jognál.

A tézis[szerkesztés]

Egyszerűen a szerző halálától számított 70 éven belül be van minden használat tiltva. és kész.

Ez különösen fényképek esetén védhetetlen fenyegetés.
Ha nem tudjuk, ki a fotós és mikor halt meg, akkor a fényképen szereplő illető halálától számítjuk.
Tök egyszerű, nem?

A következmény[szerkesztés]

Ebből következik, hogy fényképeket - legyenek bármilyen ocsmány minőségűek - csak akkor tüntethetünk fel egy adatbázisban, ha már a fenének sem érdekesek.

Példák[szerkesztés]

  • Hans-Georg Gadamer német filozófus 2002-ben halt meg, 102 éves korában. Tehát a fotóját már 2072-ben láthatjuk a Wikipédiában!
  • Móricz Zsigmond fotóira is még egy kicsit várni kell.
  • Hamarosan láthatjuk a spanyol polgárháborúban lelőtt katalán fotós egyik képét!
  • És bemutathatjuk a Volkswagen Bogár prototípusát 1936-ból!
  • És szinte a lőpor illatát érezhetjük egy 1935-ös vadászatról készült fotóról.

Végkövetkeztetés[szerkesztés]

Mert a fejlődést semmi sem állíthatja meg. Aki nem hiszi, hogy ezt elhiszi bárki is, látogasson el a Wikipédiára.


Murphy törvénye a Wikipédiára alkalmazva[szerkesztés]

Murphy törvénye
  • Ha egy szócikk elrontható, azt el is rontják.
  • Folyományok:
  1. ha kijavítod, mások vitatni fogják a javításaidat.
  2. ha ragaszkodsz a javításodhoz, mások azzal fognak vádolni, hogy te rontottad el.
  3. ha nem javítod ki, egyszercsak valaki felveti: jé, ez hibás, miért nem javítottad ki eddig?
Chisholm harmadik törvénye
  • akárhogy vélekedsz a szerkesztéseidről, a többiek másként ítélik meg.
  • Folyományok:
  1. Ha valamit olyan érthetően magyarázol el, mint egyik forrásban sem található, valaki biztosan azt fogja állítani, hogy egy másik forrásban világosabban elmagyarázták.
  2. Ha olyasmit javítasz ki, amiről biztos vagy, hogy mások is hibásnak tartanak, valaki biztosan védelmébe veszi az eredetit és a te javításodat minősíti hibásnak.
Shirley törvénye
  • A legtöbb szerkesztő megérdemli egymást.
Whistler törvénye
  • Sohasem lehet tudni, kinek van igaza, de mindig lehet tudni, ki a főnök.
  • Folyományok:
  1. Ha nincs köztünk főnök, akkor az Alapítvány a főnök.
  2. Egyesek még köztünk is főnököket keresnek.
T. Rance Lator teorémája a fordításról
  • Egy Wikipédia-cikk minél terjengősebb, áttekinthetetlenebb, annál valószínűbb, hogy megtetszik másoknak, akik más nyelvekre fordítják.
  • Minél több szakszót tartalmaz az eredeti nyelvű szöveg, annál valószínűbb, hogy a fordítók ezeknek a célnyelv szerinti kifejezéseit nem értik és új kifejezéseket alkotnak helyettük.
  • Folyományok:
  1. Ha a témában már valaki lényegre törő cikket írt, akkor a fordító teletömi a szöveget lényegtelen dolgokkal és felülírja a helyesen lefordított szakkifejezéseket a saját ízlése szerint.
  2. Ha mindezt bárki szóvá teszi, a közösség felháborodottan ad igazat a botcsinálta fordítónak, hiszen ingyen, a közösség javára dolgozott.
Loftus munkaerő-toborzási teorémája
  • A be nem jelentkezett felhasználók képességei mindig nagyobbnak látszanak, mint a bejelentkezett felhasználóké.
  • Folyományok:
  1. Ha bejelentkezett felhasználó bejelentkezés nélkül ír valamit, másokban nagyobb reményt kelt.
  2. Legjobb be sem jelentkezni.
  3. A legkevesebbet szerkesztők fogják a leginkább propagálni a be nem jelentkezett felhasználók tiszteletét.
A helyreállítás Drazen-féle törvénye
  • Egy szócikk helyreállításának időtartama fordítottan arányos elrontásának időtartamával.

A többiektől kaptam[szerkesztés]

Kiváló Wikipédista Díj[szerkesztés]

Kiváló Wikipédista Díj

Ezt a díjat az angol Wikipédiában ismert Barnstar mintájára alapította Nyenyec 2005. január 1-jén.

Azok a kiváló szerkesztők kapják, akik kiemelkedően sokat tettek a magyar Wikipédiáért.

Kapták:

Időtlen idők óta-díj[szerkesztés]

A szerkesztőnek, aki lektorál, korrigál és tagol. Már időtlen idők óta. -Opa 2007. július 27., 23:30 (CEST)
Nem az „Önzetlenül a Wikipédiáért-díj”, de azzal közel egyenértékű elismerés :)

Kedves Linkoman, nem szoktam sok mindenkivel levelezgetni, de azért látom, mi folyik itt. Sajnálom, ha elmész, mert szerintem szükség van Rád. Te vagy a legkövetkezetesebb szerkesztő, akit ismerek. Nem szólok bele a döntésedbe, de azért engedd meg, hogy ezt még odaadjam Neked, marasztalóul vagy búcsúzóul:==

WikiDefender Barnstar.png A Wiki Védelmezője Barnstar
Azt hiszem, ehhez nem kell magyarázat. Pumukli vita 2008. március 9., 00:10 (CET)

2019[szerkesztés]

Barnstar hanging from helicopter.png Kiváló szócikk megmentő
A rengeteg bővítésért, feljavításért, újraírásért, amivel fáradhatatlanul dolgozol, gyarapítva a Wikipédiát hosszú évek óta. Szeretettel: Gg. AnySymbole-faune.pngÜzenet 2019. február 10., 21:00 (CET)

15. Wikiszületésnapomra[szerkesztés]


Tizenöt éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse:
ajándék, mellyel meglepem
e virtuális szegleten
magam
magam.

Tizenöt évem elszelelt
más hobbira időm se telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily kíbord-koptató
szegény
legény.

Ha örül sok admin nagyúr,
hogy hősünk nem irányelvet gyalul,
sekély
e kéj -

Én egész népemet fogom
wikipédiás fokon
szócikkekkel gazdagí-
tani!

Az Unciklopédiába írtam[szerkesztés]

A hét sablonvezér

A Wikipédia-beli hét sablonvezér abban különbözik a hét vezértől, hogy nem mind Ondok, de mindegyik undok. Kommunikációjukban kerülik az emberi véletlenszerűségéket, a céltalanul egyéni és esztétikus megfogalmazásokat - ők sablonokkal kommunikálnak.
Történik pl., hogy Albert Einstein nevű gyanútlan új szerkesztő bejelentkezik Szerkesztő: 1kő (olvasd: egy kő, németül Ein Stein) néven és megkezdi szócikkét a relativitásról. Mit tesznek vezéreink?
Az első szerint formázandó.
A másik szerint szubcsonk, mert olyan rövid.
A harmadik szerint nincs forrás.
A negyedik lektorért kiált ("nézze már meg valami hozzáértő")
Az ötödik azt kifogásolja, hogy miért nincs bevezető.
A hatodik a kategóriákat hiányolja.
És ekkor jön a halálos döfés: " saját kutatás, törlendő."
Mint valami énekes pankrációban. A végén már csak olyan marad, akinek hangja nincs, de jól odavágott mindegyik ellenfelének.
És ez ellen semmi gyógyszer, nincs tabletta, de még a pasztilla sem segít.

A lap eredeti címe: „http://unciklopedia.org/index.php?title=A_h%C3%A9t_sablonvez%C3%A9r&oldid=59874”

Főbb közreműködéseim[szerkesztés]

Az alábbiakban azokat a szócikkeket közlöm, amelyeket én kezdtem el. Ezek továbbfejlesztését adott esetben mások végezték el.
Előfordulhat, hogy a szócikket mások olyan tartalommal töltik meg, amivel nem értek egyet. Ilyenkor a belső linket elhagyom, mert a továbbiakban nem kívánok közösséget vállalni az általam elkezdett cikkel.
  • 2015. július 31., péntek - Linkoman 4000. napja

Részletesen idézett cikkem (Saját márkás termék)[szerkesztés]

Ezt a szócikket - mindeddig - döntően én írtam meg. Részletesen idézi - a Wikipédia mint forrás feltüntetésével - Rekettye Gábor - Hetesi Erzsébet: Kínálatmenedzsment c. könyve (Akadémiai Kiadó, 2009. 99 - 100. old.) ISBN 978 963 05 8678 8

A 10.000. szerkesztésem[szerkesztés]

Szócikkben végzett 16.000. szerkesztésem[szerkesztés]


20.000. szerkesztésem[szerkesztés]

  • 2007. április 20. Dobozy Attila (editcount szakaszosan működik)

25.000. szerkesztésem[szerkesztés]

  • 2007. szeptember 4. Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)‎ (komolyra fordítva)

34.000. szerkesztésem (a "beállításaim" szerint")[szerkesztés]

37.000. szerkesztésem[szerkesztés]

40.000. szerkesztésem[szerkesztés]

42.000. szerkesztésem[szerkesztés]

  • 2012. január 26.

43.000. szerkesztésem[szerkesztés]

  • 2012. szeptember 27.

44.000. szerkesztésem[szerkesztés]

  • 2013. május 29.

45.000. szerkesztésem[szerkesztés]

  • 2013. december 2. Fertőrákos‎; 17:08

47.546. szerkesztésem[szerkesztés]

  • 2014. augusztus 16. (10 éves évforduló)

50.000. szerkesztésem[szerkesztés]

90.000. szerkesztésem[szerkesztés]

  • 2020. március 21., 23:14 eltér történet +31‎ VDSZ ‎ == Székhelye == (új)

Jubileumiak[szerkesztés]

Az első 5 szócikkem[szerkesztés]

Életrajzok (790 db)[szerkesztés]

Földrajz, helyismeret (118 db)[szerkesztés]

Jog és közigazgatás (331 db)[szerkesztés]

Évek a jogalkotásban (152 db)[szerkesztés]

1867, 1868, 1869, 1870, 1871, 1872, 1873, 1874, 1875, 1876, 1877, 1878, 1879, 1880, 1881, 1882, 1883, 1884, 1884, 1885, 1886, 1887, 1888, 1889, 1890, 1891, 1892, 1893, 1894, 1895, 1896, 1897, 1898, 1899, 1900, 1901, 1902, 1903, 1904, 1905, 1906, 1907, 1908, 1909, 1910, 1911, 1912, 1913, 1914, 1915, 1916, 1917, 1918, 1919, 1920, 1921, 1922, 1923, 1924, 1925, 1926, 1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1932, 1933, 1934, 1935, 1936, 1937, 1938, 1939, 1940, 1941, 1942, 1943, 1944, 1945, 1946, 1947, 1948, 1949, 1950, 1951, 1952, 1953, 1954, 1955, 1956, 1957, 1958, 1959, 1960, 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966, 1967, 1968, 1969, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980, 1981, 1982, 1983, 1984, 1985, 1986, 1987, 1988, 1989, 1990, 1991, 1992, 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2015, 2016, 2017, 2018, 2019, 2020,

Bélyeggyűjtés[szerkesztés]

Névnapok (186 db)[szerkesztés]

Szócikkek a Pallasból indulva (278-42 db)[szerkesztés]

Listák[szerkesztés]

Egyéb (286)[szerkesztés]

Allapokon[szerkesztés]

Eredeti néven[szerkesztés]

Bennfentes kereskedelem, Beszédes József, Bényei Géza, Imázs, Követő jog, Labdarúgócsapatok listája, Mányai Lajos, Motorkerékpár, Müncheni egyezmény, Polgármester, Puli (autótípus),Pusztai Gyula (jogász), Pusztavacs, Schulek Frigyes, Svájci vállalatok istája, Szabad királyi város, Védjegy

Ezekben az országokban jártam[szerkesztés]

 Egyesült Államok  Ausztria  Belgium  Bulgária  Csehország  Franciaország  Hollandia  Horvátország  Lengyelország  Monaco  Egyesült Királyság  Németország  Olaszország  Oroszország  Románia Flag of Spain.svg Spanyolország  Svájc  Svédország  Szerbia  Szlovákia  Szlovénia  Ukrajna  Vatikán

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kritika 6. 1968. 10. szám Perneczky Géza: Művészeti Lexikon