Heinrich von Treitschke
| Heinrich von Teritschke | |
 | |
| Arcképe | |
| Született | Heinrich Gotthard von Treitschke 1834. szeptember 15.[1][2][3][4][5] Drezda[6][5] |
| Elhunyt | 1896. április 28. (61 évesen)[1][2][3][4] Berlin[7] |
| Állampolgársága | Szász Királyság[5] |
| Házastársa | Emma von Treitschke (1867. március 18. – )[8] |
| Gyermekei | három gyermek:
|
| Szülei | Eduard Heinrich von Treitschke |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich von Teritschke témájú médiaállományokat. | |
Heinrich Gotthard von Treitschke (Drezda, 1834. szeptember 15. – Berlin, 1896. április 28.) német történész és politikai író. Az akkori Németország egyik legismertebb és legolvasottabb történésze és politikai publicistája volt.
Szélsőségesen nacionalista volt,[10] aki utálta a lengyeleket, a zsidókat, a katolikusokat és a németországi szocialistákat is.
Esszéiben egy porosz vezetésű, nemzeti-liberális német nemzetállamért szállt síkra. Németország poroszosításáért és militarizálásáért állt ki. Agitált a német gyarmatosítás mellett.[11]
Egy 1879-ben megjelent esszével a berlini egyetemen elindított egy antiszemita, a zsidók megbízhatóságáról és a német nemzethez való kulturális hovatartozásáról szóló vitát.[12] Az esszéje a következő állítást tartalmazta: „A zsidók a mi szerencsétlenségünk”! Ez lett később a Der Stürmer nemzetiszocialista propagandalap mottója.
Életpályája
[szerkesztés]A lipcsei egyetemen tanított történelmet és politikát (1859), majd Freiburgban (1863).[13] Az 1866-os osztrák-porosz háború kitörésekor Freiburgot elhagyni kényszerült és először a kieli egyetemen, majd 1867-ben a heidelbergi, majd 1874-ben a berlini egyetemen lett professzor, de e kinevezéseket inkább politikai nézetei, mint tudományos teljesítménye miatt kapta.[14]
Berlinben megindította és 1866-tól 1889-ig szerkesztette a Preussische Jahrbüchert („Porosz Évkönyvek”).[13]
Az 1860-as évek elején a német egyesülés liberális támogatói mellé állt, de alapvetően mindig is konzervatív volt, különösen társadalmi nézeteit illetően. Az egyesülés után (1871) politikailag is egyre konzervatívabb lett.[14]
1871 és 1888 között német birodalmi gyűlési képviselő, a Reichstag tagja volt.[13] A tekintélyelvű hatalmi politika híve volt.[13] Úgy vélte, hogy Németország a Szent Római Birodalom igazi örököse; így szorgalmazta annak az imperialista nagyhatalom státuszára való emelkedését.[13] Becsmérelte a nyugat-európai liberalizmust, és ugyanilyen szkeptikusan nézett az észak-amerikai demokráciára.[13]
Ranke halála (1886) után a porosz állam történetírójává nevezték ki.[15][16] 1895-ben a Historische Zeitschrift („Történelmi folyóirat”) szerkesztője lett.[13] 1896-ban, Berlinben halt meg.
Művei
[szerkesztés]- Deutsche Geschichte im 19. Jahrhundert (Lipcse, 1879—94, 7. kiadása 1904, főműve)
- Historische und politische Aufsätze (ugyanott, 1865, folytatás 1870, új kiadás 3 kötetben 1903)
- Deutsche Kämpfe (1896)
- Megjelentek külön kötetben történelmi előadásai, valamint levelezései is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 17.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b c Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven) pp. 377-389
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Deutsche Biographie (német nyelven). Bajor Állami Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
- ↑ http://www.orden-pourlemerite.de/mitglieder/heinrich-von-treitschke. (Hozzáférés: 2021. augusztus 1.)
- ↑ von Klemperer, Klemens (1973). „The German Historians and England. A Study in Nineteenth-Century Views.”. History and Theory 12 (2), 265. o. DOI:10.2307/2504915. ISSN 0018-2656. (Hozzáférés: 2025. március 25.)
- ↑ Dr. Hegyi András: Németország újori története (1789-1871) Szöveggyűjtemény IV. kötet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. 239. old.
- ↑ Deutschland, Stiftung Deutsches Historisches Museum, Stiftung Haus der Geschichte der Bundesrepublik: Gerade auf LeMO gesehen: LeMO Das lebendige Museum Online (német nyelven). www.dhm.de. (Hozzáférés: 2025. március 25.)
- ↑ a b c d e f g Heinrich von Treitschke | German Historian, Prussian Nationalism | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2025. március 25.)
- ↑ a b Heinrich Von Treitschke | Encyclopedia.com. www.encyclopedia.com. (Hozzáférés: 2025. március 25.)
- ↑ Révai Nagy Lexikona, 18. kötet: Tarján-Vár (1925) https://adt.arcanum.com/hu/view/RevaiLexikon_18/?query=treitschke&pg=467&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_23-24/?query=treitschke&pg=285&layout=s
Források
[szerkesztés]- Dr. Hegyi András (szerk.): Németország újkori története (1789-1871) Szöveggyűjtemény IV. kötet. (Kézirat) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. 239. old.