Jules Barbey d’Aurevilly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jules Barbey d’Aurevilly
(Jules Barbey d'Aurevilly)
Barbey d’Aurevilly arcképe, William Haussoulier alkotása
Barbey d’Aurevilly arcképe, William Haussoulier alkotása
Született 1808. november 2.[1][2]
Saint-Sauveur-le-Vicomte
Elhunyt 1889. április 23. (80 évesen)[1][2]
Párizs[3]
Állampolgársága francia
Foglalkozása
  • újságíró
  • esszéíró
  • regényíró
  • költő
  • irodalomkritikus
Iskolái
  • Collège Stanislas de Paris
  • University of Caen Normandy

Jules Barbey d’Aurevilly aláírása
Jules Barbey d’Aurevilly aláírása

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jules Barbey d’Aurevilly témájú médiaállományokat.

Jules Barbey d'Aurévilly (teljes nevén Jules Amédée Barbey d'Aurevilly (Saint-Sauveur le Vicomte (Manche megye), 1808. november 2. - Párizs, 1889. április 24.) francia kritikus és regényíró. Ateistából lett hívő katolikus, liberálisból a szabadgondolkodás ellensége.[4] Regényei és novellái borzongató, démoni világot ábrázolnak.

Életpályája[szerkesztés]

Párizsban Már 15 éves korában feltűnt Aux héros des Thermopyles című röpiratával. 1846-ban megalapította a Katolikus Társaságot.[4] 1851-től irodalmi cikkeket írt a Pays-be, amelyek éles polemikus hangjukkal és sajátságos stílusukkal feltűnést keltettek. Később része volt a Cassagnac-féle Réveil megalapításában és sokat dolgozott a konzervatív lapokba, pl. a Gil Blas-ba. Mivel korának számos kiváló irodalmárát megtámadta (Zola, Victor Hugo, Flaubert), fokozatosan elszigetelődött. A legtöb megértést Baudelaire iránt mutatta.

Főbb írásai[szerkesztés]

  • L'amour impossible (1841)
  • Les prophètes du passé. I. de Maistre, de Bonald, François-René de Chateaubriand, Hughes Felicité Robert de Lamennais (1851)
  • Une vieille maîtresse (1851)
  • L'ensorcelée (1854, 2 kötet)
  • Les quarantes médaillons de l'Académie francaise. Portraits critiques (1863)
  • Le chevalier, Des Touches (1864)
  • Un prêtre marié (1865, 2 kötet)
  • A karmazsin függöny (1874, magyarul 1917)
  • Les Diaboliques (1874)
  • Goethe et Diderot (1880)
  • Histoire sans nom (1882)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  4. ^ a b Magyar nagylexikon, 3. kötet, 240. old.

Források[szerkesztés]

  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar nagylexikon