Eltűntnek nyilvánítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az eltűntnek nyilvánítás olyan polgári nemperes eljárás, amelynek célja az, hogy az eltűnt személyt (az eltűntet) eltűntnek nyilvánítsa.

A hatályos magyar jog szerint[szerkesztés]

2018. január 1-jétől az eltűntnek nyilvánítás szabályait a 2017. évi CXVIII. törvény határozza meg.[1] E törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.[2]

Az eltűntnek nyilvánítási eljárás célja, hogy társadalombiztosítási jogszabályon alapuló juttatás igénybevétele céljából megállapítsa egy személy eltűnését. A holtnak nyilvánítás iránti eljárás szabályait e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az eltűntnek nyilvánítási eljárásra.[3]

Az eltűntnek nyilvánítás iránti eljárást a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti juttatás igénybevételére jogosult személy kezdeményezheti.[4] Hirdetmény kibocsátásának akkor van helye, ha azt a bíróság a tényállás megállapítása érdekében szükségesnek tartja.[5]A hirdetmény napilapban való közzétételnek és ügygondnok kirendelésének nincs helye.[6]

A bíróság az eltűntnek nyilvánítás tárgyában - hirdetmény kibocsátása esetén a hirdetményi határidő lejártát követő - 60 napon belül határoz.[7]

A korábbi magyar jog szerint[szerkesztés]

1953-tól az eltűntnek nyilvánításról a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet előírásai rendelkeztek.

Társadalombiztosítási jogszabályon alapuló olyan kérelem tárgyában, amely arra irányul, hogy a bíróság a biztosítottat eltűntnek nyilvánítsa, az a járásbíróság jár el, amelynek területén az eltűnt utolsó belföldi lakóhely, vagy - lakóhely hiányában - utolsó belföldi tartózkodási helye volt.[8]

Az eljárás során a bíróság az érdekelteket meghallgatja, s ha a kérelmet nem tartja azonnal teljesíthetőnek, hirdetményt bocsát ki, amelyben felhívja az eltűntet, valamint mindazokat, akik hollétéről tudnak, hogy az eltűnésre, illetőleg az eltűnt hollétére vonatkozó adatokat a bíróságnak jelentsék be. A hirdetményt 30 napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára, továbbá az illetékesség szempontjából irányadó községi (városi, illetőleg városi kerületi) tanács hirdetőtáblájára. Hírlapi közzétételnek és ügygondnok kirendelésének helye nincs, a bíróság azonban az eltűnt holléte felől hivatalból is tudakozódik, ha a rendelkezésre álló adatok alapján ettől eredmény várható. [9]

  • A bíróság az eltűnés tárgyában a hirdetménynek a bírósági hirdetőtáblán való kifüggesztésétől számított hatvan nap elteltével végzéssel határoz. [10]
  • Az eltűnést megállapító végzést a bíróság bármelyik érdekelt kérelmére - a szükséghez képest a többi érdekeltek meghallgatása után - hatályon kívül helyezi, ha kitűnik, hogy az eltűnt él. [11]

Források[szerkesztés]

  • 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában
  • 2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2017. évi CXVIII. törvény 23. §
  2. 2017. évi CXVIII. törvény 24. §
  3. 2017. évi CXVIII. törvény 13. § (1) bek.
  4. 2017. évi CXVIII. törvény 13. § (2) bek.
  5. 2017. évi CXVIII. törvény 13. § (3) bek.
  6. 2017. évi CXVIII. törvény 13. § (4) bek.
  7. 2017. évi CXVIII. törvény 13. § (4) bek.
  8. 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 11. § 1. bek.
  9. 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 11. § 2. bek.
  10. 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 11. § 3. bek.
  11. 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 11. § 4. bek.