Ernst Rietschel
| Ernst Rietschel | |
 | |
| Született | Ernst Friedrich August Rietschel 1804. december 15.[1][2][3][4][5] Pulsnitz[6] |
| Elhunyt | 1861. február 21. (56 évesen)[1][2][3][5][7] Drezda[8] |
| Állampolgársága | Szász Királyság |
| Gyermekei | Wolfgang Rietschel |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Dresden Academy of Fine Arts |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Trinitatis Cemetery |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Rietschel témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ernst Rietschel (Pulsnitz, 1804. december 15. – Drezda, 1861. február 21.) német szobrász, a klasszicizmusból kibontakozó német realista szobrászat kiemelkedő képviselője.[9]
Életpályája[szerkesztés]
Tanulóéveit a legnagyobb nélkülözések között töltötte és a drezdai akadémián folytatott tanulmányai sem jártak nagy eredménnyel. Végre 1826-ban Berlinbe került Ch. D. Rauchhoz, aki nemcsak a fejlődésére gyakorolt döntő befolyást, hanem személyesen is pártfogolta őt. Frigyes Ágost szász király bronzszobra Drezdában még egészen mestere szellemét tükrözi vissza, szintúgy a lipcsei egyetem, a drezdai színház és a berlini operaház számára készített domborművei, de a potsdami béketemplom márvány Pietája (1847) már erőteljes realista törekvéséről tesz tanúságot.
1832-től a drezdai akadémia tanára volt. 1850-ben készítette el Thaer bronzszobrát Lipcsében, 1848 és 1853 között pedig a híres braunschweigi Lessing-szobrot, amelyben minden klasszikus hagyománnyal szakított és tisztán természethűségre, egyéni jellemzésre törekedett. Ugyanezeket az elveket juttatta diadalra Goethe és Schiller kettős emlékszobrában Weimarban. 1858-ban a wormsi nagy Luther-szobor elkészítésének nehéz föladata jutott osztályrészéül. Az elkészített mintával győzelmesen oldta meg az alakok nagy számával (Lutheren kívül hasonló szellemű kortársait, a reformáció előfutárjait, Speier, Augsburg és Magdeburg városok alakjait kellett ábrázolnia) járó nehézségeket, de csak Viclef szobrának kivitele való ő tőle. Az egész művet tanítványai, főleg Donndorf és Kietz készítették el. Számos mellszobra közül említendő Lutheré, II. Ágost szász választó-fejedelemé, Rauché stb. Tőle való Carl Maria von Weber zeneszerző bronzszobra Drezdában. 1832 óta a drezdai akadémia tanára volt.
Emlékezete[szerkesztés]
Mellszobra Drezdában a Brüllsche Terassén áll.
Főbb művei[szerkesztés]
- Pieta (1845, Potsdam, Frigyes császár mauzóleuma)
- Lessing-emlékmű (1848 - 1853, Braunschweig)
- Goethe és Schiller páros emléke (1857, Weimar)
- Luther-emlék (1858, Worms, tanítványai fejezték be)
Források[szerkesztés]
- Pallas
- Művészeti lexikon 4. kötet 72. old.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 2.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Ernst Rietschel (holland nyelven)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Művészeti lexikon 4. kötet, 72. old.
