Szülői felügyeleti jog

A szülői felügyeleti jog a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. A szülői felügyeleti jogot a gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni.

Ezzel ellentétes megállapodásuk hiányában a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják (még akkor is, ha már nem élnek együtt).

Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.

A szülői felügyeletet gyakorló szülő a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.

Ha a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésekben a szülők nem tudnak megegyezni,

ha a szülői felügyeletet az együtt élő szülők együttesen gyakorolják - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével - a gyámhatóság dönt, ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a 16. életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik.

A szülői felügyelet megszűnése

• A szülői felügyelet legkésőbb a gyermek 18. életévének elérésekor megszűnik, hiszen ez a jog csak a kiskorú gyermekek tekintetében érvényesülhet.
• Ha a kiskorú házasságot köt, és ezzel nagykorúságot szerez, a szülői felügyeletet ugyancsak megszűntnek kell tekinteni.
• Megszűnik a szülői felügyeleti jog az örökbefogadással is, amennyiben arra korábban nem került sor.

Ezzel szemben az örökbefogadással nem szűnik meg annak a házastársnak a szülői felügyeleti joga, akinek a gyermekét a házastársa fogadja örökbe. Az egyéb, természetes megszűnési eseteken (így például a gyermek vagy a szülő halálán) kívül a szülői felügyelet joga szünetelhet, illetve a bíróság meg is szüntetheti.

A szülő felügyeleti joga szünetelése

A szülő felügyeleti joga szünetel:

• ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott;
• ha a kiskorú szülő korlátozottan cselekvőképes, kivéve a 16. évét betöltött kiskorú szülőt, akinek a gondozási, nevelési joga és kötelezettsége is fennáll;
• ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van a szülői felügyelet ellátásában;
• ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el;
• ha a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke örökbefogadásához járult hozzá;
• ha a gyermeket a gyámhivatal nevelésbe vette, és a szülő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg, vagy azt a bíróság nem szüntette meg;
• ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult;
• ha a szülővel szemben a bíróság a gyermek, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt távoltartó határozat hatálya alatt áll;
• ha a szülő együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel (az életközösség fennállása alatt);
• ha a szülői felügyelet megszüntetése, vagy rendezése iránti per van folyamatban, ha a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más személynél vagy intézményben helyezte el (a per befejezésig).

A gyermekétől különélő szülőnek - annak ellenére, hogy szülői felügyeleti joga szünetel - joga és egyben kötelessége is, hogy a gyermekével kapcsolatot tartson fenn, illetve rendszeresen érintkezzen vele. (Ez a jog azonban nem illeti meg, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll.) A gyermeket nevelő személyeknek pedig kötelességük, hogy e kapcsolattartás zavartalanságát biztosítsák. A kapcsolattartásról a szülők, illetve a szülő és a gyám megegyezhetnek, ilyen egyezség hiányában a gyámhatóság fog a kérdésben dönteni. Ha házassági vagy a gyermek elhelyezése iránti per van folyamatban, és a szülők nem egyeztek meg a kapcsolattartás kérdésében, a bíróság fogja erről határozni.

A szülői felügyelet bíróság általi megszüntetése

A szülői felügyeletet a bíróság megszünteti:

• ha bizonyítottnak találja, hogy a szülő felróható magatartásával a gyermeke javát (például testi jólététét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését) súlyosan sérti, vagy veszélyezteti; vagy
• ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy nevelésbe vették és az a szülő, akinek szülői felügyeleti joga szünetel, a gyermek elhelyezésére vagy a nevelésbe vételre okot adó magatartásán, életvitelén, körülményein, önhibájából nem változtat. ha a szülő valamelyik gyermeke ellen szándékos bűncselekményt követett el és ezért szabadságvesztésre ítélték. A felügyeleti jog hatályát a szülő valamennyi gyermeke tekintetében is megszüntetheti és rendelkezhet úgy is, hogy a később született gyermekekre is kihathat.

A jogerős, szülői felügyeletet megszüntető határozatnak további jogkövetkezménye az, hogy a szülő nem fogadhat örökbe, nem viselhet gyámságot, nem helyezhető el nála gyermek és nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn. Azonban a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében, kivételesen indokolt esetben az ilyen szülőt is feljogosíthatja a kapcsolattartásra.

A szülői felügyeleti jog megszüntetésével kapcsolatos eljárás

A szülői felügyeleti jog megszüntetése kérdésében a bíróság jogosult dönteni, kérelemre induló eljárásban. Pert indíthat a másik szülő, a gyermek, a gyámhivatal és az ügyész.

Források

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

További információk

• projektjeink.birosag.hu