Szerzői Jogi Szakértő Testület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Szerzői Jogi Szakértő Testület a Kormány által létrehozott testület, (a továbbiakban: Szakértő Testület), amely szerzői jogi jogvitás ügyekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás alapján.[1]

Története[szerkesztés]

A Szerzői Jogi Szakértői Testületet a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény 55. §-a hozta létre.(55.§ (1) bek.: Szerzői jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a művelődésügyi miniszter felügyelete alá tartozó szakértő testülettől. 55. § (2) bek. : A testület szervezetét és működését - az igazságügyminiszterrel (sic!) egyetértésben - a művelődésügyi miniszter szabályozza.) A Testület ügyvitelét a Szerzői Jogvédő Hivatal látta el. A művelődésügyi miniszter 1970 170 szakértőt jelölt ki a Szakértői Testület tagjául, akik különböző művészeti és tudományos területen működő személyek (írók, zeneszerzők, tudósok, filmszakemberek stb.), másrészt a szerzői joggal foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek közül.[2]

Szerzői jogvitás ügy[szerkesztés]

A 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet alkalmazásában szerzői jogi jogvitás ügy a szerzői jogi törvényben (Szjt.) szabályozott szerzői, szomszédos és adatbázis-előállítói jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita.[3] E rendelet alkalmazásában a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésnek számít az Szjt.-ben szabályozott vagyoni jog gyakorlásával kapcsolatos kérdés.[4]

A Szakértő Testület tagjai és tisztségviselői[szerkesztés]

A Szakértő Testület tagjainak kinevezésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SzTNH) elnöke tesz javaslatot az igazságügyért felelős miniszternek. A javaslat összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdek-képviseleti szervezetektől, valamint a közös jogkezelő szervezetektől.[5] A Szakértő Testület tagjának szerzői jogi szakértelemmel vagy az Szjt.-ben szabályozott alkotói, előadóművészi és egyéb tevékenységi területeken szakismerettel rendelkező személy jelölhető.[6] A Szakértő Testület létszáma legfeljebb 200 fő lehet.[7] AZ SZTNH elnöke -, ha az a Szakértő Testület működőképességének megőrzéséhez szükséges - az Szjt. 101. §-ának (1) bekezdésében előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi tagok kinevezését.[8] A Szakértő Testület elnökét és elnökségét az igazságügyért felelős miniszter - a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben - az SZTNH elnökének javaslatára nevezi ki a Szakértő Testület tagjai közül. Az elnök és az elnökség kinevezése ötéves időtartamra szól.[9] Az elnökség tizenöt tagból áll; a Szakértő Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek.[6] A Szakértő Testület titkárát az SZTNH elnöke bízza meg a Szakértő Testület elnökével egyetértésben.[7]

A Szakértő Testület eljárása[szerkesztés]

A Szakértő Testület nevében a szakértői véleményt a - (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Szakértő Testület elnöke által az ügy természetének megfelelően kijelölt tagokból álló, három- vagy öttagú szakértői tanács (eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. Az ügy előadóját és - a jogi szakvizsgával rendelkező testületi tagok közül - az eljáró tanács elnökét szintén a Szakértő Testület elnöke jelöli ki.[10] A Szakértő Testület nevében a szakértői véleményt a Szakértő Testület elnöke által, az ügy természetének megfelelően kijelölt szakértő (a továbbiakban egyesszakértő) is kialakíthatja. Egyesszakértő jelölhető ki különösen, ha az ügy megítélése egyszerű, és a kirendelésben vagy megbízásban feltett kérdések megválaszolásához a Szakértő Testület egyetlen tagja teljes körben megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Az egyesszakértő eljárására az eljáró tanácsra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az (1) bekezdés kivételével.Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szakértő Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.[11] A Szakértő Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A Szakértő Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.[12]

A Szakértő Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat - a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértő Testület elnöke fogadja el és igazolja vissza.[13] Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E rendelet melléklete határozza meg az alapdíj és a pótdíj mértékét. A külső szakértő közreműködésének díja megegyezik az eljáró tanács előadó tagjának díjával.[14]

A Szakértő Testület nevében az eljáró tanács a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást, nem tart helyszíni szemlét és nem idézhető. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.[15] Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.[16]

Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértő Testület írásba foglalt szakértői véleményét és a rendelkezésre bocsátott iratokat a Szakértő Testület elnöke megküldi a megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.[17]

Az eljáró tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szakértő Testület elnökétől, elnökségétől, sem más személytől. Ha azonban a Szakértő Testület elnöke megállapítja, hogy az eljáró tanács nem válaszolt a megkereső bíróság vagy más hatóság, illetve a megbízó által feltett bármely olyan kérdésre, amelyre vonatkozóan a szakértői vélemény megadása a Szakértő Testület hatáskörébe tartozik, a szakértői vélemény kiegészítésére kérheti az eljáró tanácsot.[18]

A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait, az egyesszakértőt és a 6. § (3) bekezdése szerint igénybe vett külső szakértőt díjazás illeti meg.[19]

Az Elnökség tagjai 2014 és 2020 között[szerkesztés]

A testületi tagság a 2015. július 15. – 2020. július 15. közötti időszakra érvényes.

A Szerzői Jogi Szakértő Testület elnöksége[20][szerkesztés]

  • dr. Győri Erzsébet, elnök
  • dr. Sár Csaba, általános elnökhelyettes
  • id. dr. Ficsor Mihály, tiszteletbeli elnök
  • dr. Berki Ádám
  • dr. Dominek Dalma
  • dr. Gyertyánfy Péter
  • dr. Kiss Zoltán
  • dr. Kricsfalvi Anita
  • M. Nagy Miklós
  • dr. Mlinarics József
  • dr. Munkácsi Péter
  • dr. Szinger András
  • Szűts László
  • dr. Taba Miklós
  • dr. Tomori Pál

Források[szerkesztés]

  • 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről
  • Benárd Aurél és Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1973.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. § (1) bek.
  2. A szerzői jog kézikönyve. 365. old.
  3. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. § (2) bek.
  4. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. § (3) bek.
  5. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 2. § (1) bek.
  6. a b 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 2. § (2) bek.
  7. a b 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 2. § (3) bek.
  8. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 2. § (4) bek.
  9. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 3. § (1) bek.
  10. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 6. § (1) bek.
  11. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 6. § (2) bek.
  12. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 6. § (3) bek.
  13. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 7. § (1) bek.
  14. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 7. § (2) bek.
  15. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 8. § (1) bek.
  16. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 8. § (2) bek.
  17. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 8. § (3) bek.
  18. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 8. § (4) bek.
  19. 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 9. § (1) bek.
  20. ttp://www.sztnh.gov.hu/hu/szakmai-oldalak/szakmai-felhasznaloknak/szerzoi-jogi-foosztaly/szerzoi-jogi-szakertoi-testulet/elnok

További információk[szerkesztés]