Sérelemdíj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.[1]

A sérelemdíj a 2014. március 15-én hatályba lépett magyar Polgári Törvénykönyv által bevezetett egyik új jogintézmény. A korábbi Ptk. értelmében a kártérítés megítéléshez a sértettnek bizonyítani kellett, hogy kára származott a személyiségi joga megsértéséből. Az új rendelkezések szerint azonban a sérelemdíj megítéléséhez már maga a jogsértés ténye is elegendő. A sérelem mértéke a sérelemdíj nagyságát befolyásolja. Önmagában a sérelem bekövetkezte a sérelmet okozó számára jelentős fizetési kötelezettséget keletkeztethet a sérelmet okozó terhére.

A korábbi Ptk.[2] 75-85. §-a szabályozta a személyiségi jogok kérdéskörét. A korábbi Ptk. személyhez fűződő jogokról, míg a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) személyiségi jogokról rendelkezik.

A személyiségi jogok sérelme[szerkesztés]

A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen

  • a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
  • b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
  • c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
  • d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
  • e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
  • f) a névviseléshez való jog megsértése;
  • g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.[3]

Funkciója[szerkesztés]

A sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése”. A funkciója tehát kettős:

a) a személyiségi sérelem vagyoni kompenzálása, és

b) a személyiségi jogsértés magánjogi büntetése.

Ehhez funkcióhoz igazodik a nem vagyoni hátrányhoz (nem vagyoni kárhoz) való viszonya, továbbá és az összegszerűség meghatározásánál irányadó szempontrendszere is.[4]

Jogalapja[szerkesztés]

Jogalapja, azaz konjunktív (együttes) feltételei:

a) a személyiségi jogsértés ténye (mint jogellenes magatartás), és

b) a jogsértő felróhatósága (a kártérítési fejezet felróhatósági szabályai szerint), és

c) a jogellenességet kizáró körülmények hiánya.[5]

Hatályba lépés[szerkesztés]

Az új Ptk. által bevezetett sérelemdíj jogintézményét a 2013. március 15. napját követő jogviszonyok esetében lehet és kell alkalmazni. A 2013. évi CLXXVII. tv. 54. §-ának rendelkezése alapján az új Ptk. hatálybalépése előtt megkezdett, folyamatosan tanúsított jogsértő magatartásra – ideértve a mulasztást is – a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni még akkor is, ha a jogsértő magatartás befejezése az új Ptk. hatálybalépése utáni időpontra esik.

Az igény érvényesítése[szerkesztés]

A korábbi Ptk. alapján az, akit személyhez fűződő jogaiban megsértettek, nem vagyoni kártérítés iránti igényt érvényesíthetett bíróság előtt. Ugyanakkor a nem vagyoni kártérítés összegének bizonyítása igen nehéz volt és a személyhez fűződő jogaiban megsértett fél számos esetben komoly és összetett bizonyítási eljárásra kényszerült. érdekében.

Az új Ptk. viszont a sérelem bekövetkeztét a jogsértés megvalósulásával vélelmezi, ezért önmagában azt, hogy a sérelem hátrányt okozott, a sérelmet szenvedett félnek már nem kell bizonyítania, a sérelem bekövetkeztének ténye már önmagában elegendő a sérelemdíj megállapításához. Természetesen a sérelem bekövetkeztének tényét igazolni kell.

Mentesülés a sérelemdíj alól[szerkesztés]

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni, amely kötelezettség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy magatartása neki nem felróható. A felróhatóságot az adott helyzetben elvárható magatartás megsértése jelenti.

Nem jogellenes a károkozás, ha a károkozó a kárt[szerkesztés]

  • a károsult belegyezésével okozta (pl. küzdősport, autóverseny stb.),
  • jogtalan támadás vagy jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében okozta (feltéve, ha az elhárításhoz szükséges mértéket a károkozó nem lépte túl),
  • szükséghelyzetben, azzal arányos mértékben okozta (szomszédjogok esetkörében, mint pl. áthajló ágak levágása stb.),
  • jogszabály által megengedett magatartással okozták, feltéve, hogy ez a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti vagy jogszabály kártalanítás fizetését rendeli (pl. építési engedéllyel épült épület elveszi a szomszéd lakás benapozottságát stb.).

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. új Ptk. 2:52. §-a
  2. 1959. évi IV. törvény
  3. új Ptk.2:43. §-a
  4. http://projektjeink.birosag.hu/sites/default/files/allomanyok/ptk_e_learning/ptk3/lecke3_lap2.html
  5. új Ptk. 2:42.§ (3) bek. és új Ptk. 6:520.§

További információk[szerkesztés]