Közös védjegyoltalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A védjegyoltalmi igény – főszabályként – azt illeti meg, aki a védjegyet saját nevében először jelenti be. A védjegy lajstromozásától a bejelentő védjegyjogosult lesz és megilleti e védjeggyel kapcsolatban a védjegyoltalom.
Ha egy bizonyos védjegybejelentés kapcsán több védjegybejelentő van, őket közös védjegyoltalmi igény illeti meg, míg a védjegy lajstromozása után közös jogosultak lesznek, akiket közös védjegyoltalom illet meg.

A magyar védjegytörvény szerint[szerkesztés]

A közös védjegyoltalmi igényt és a közös védjegyoltalmat a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 21. §-a vezette be Magyarországon. (Korábban egy védjegy jogosultja csak egyetlen személy lehetett.) Ezek szerint:
  • (1) Ha a védjegyoltalomnak több jogosultja van, saját hányadával bármelyik jogosult rendelkezhet. A védjegyoltalom jogosultjának részesedési hányadára a többi jogosultat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.
  • (2) A védjegyet bármelyik jogosult egyedül is használhatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni. Az ilyen védjegyhasználat a 18. § alkalmazásában valamennyi védjegyjogosult által történő használatnak minősül.
  • (3) A közös védjegyoltalom jogosultjai a védjegy használatára harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja.
  • (4) Kétség esetén a közös védjegyoltalom jogosultjainak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik jogosult a védjegyoltalomról lemond, hányadára a többi jogosult joga részesedésük arányában kiterjed.
  • (5) A védjegyoltalom megújítása, érvényesítése és védelme érdekében bármelyik jogosult önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a védjegyjogosultra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.
  • (6) Ha a közös védjegyoltalom jogosultjainak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni.
  • (7) A közös védjegyoltalommal kapcsolatos költségek a jogosultakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a védjegyjogosultak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő jogosult a mulasztó hányadának átruházását igényelheti.
  • (8) A közös védjegyoltalomra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a közös védjegyoltalmi igényre is.

Források[szerkesztés]

  • a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 21. §-a

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]