Elővásárlási jog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az elővásárlási jog a jogosultnak a dolog megvételére ad jogot, mindenki mást megelőzően, olyan feltételek mellett, mint amilyet egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt.
Az elővásárlási jog alapulhat jogszabályon vagy szerződésen. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.
Az alapvető szabályokat Magyarországon a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

A hatályos szabályozás[szerkesztés]

Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.[1]

Ha a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot, a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat.[2]

Az új Ptk. törvényi erőre emeli, hogy az eladó köteles a számára ismert, ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonostársakkal is közölni az ajánlatot. Rögzíti, hogy több tulajdonostárs esetén e jogukat tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják, szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén a jog a keletkezés sorrendjében illeti meg őket; valamint, ha több, azonos ranghelyen álló jogosult is nyilatkozik, erre való tekintettel visszavonhatják döntésüket. Kodifikálták, hogy a vételi ajánlatot írásban kell közölni, mely eladási ajánlatnak minősül; ha a jogosult nem nyilatkozik, hallgatása esetén az eladó és a vevő megkötheti a szerződést. Belekerült a törvénybe az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés jogkövetkezménye is, továbbá újításként lehetőséget biztosít az elővásárlási jog átruházására is.[3]

A korábbi Ptk. vonatkozó szabályai[szerkesztés]

  • Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.[4] Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.[5] Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez.[6] Az elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult.[7] Az elővásárlási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át.[8] Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.[9]

Elővásárlási joggal terhelt ingatlan eladásakor az eladó köteles felajánlani az elővásárlási jog jogosultjának az ingatlant, ugyanolyan feltételekkel, mint a másik vevőnek. Ha a jogosult élni kíván a jogával, akkor a szerződést az eladó nem kötheti meg a vevővel, csak a jogosulttal. Ha nem kíván élni a jogával akkor az eladó köteles ugyanolyan feltételekkel megkötni a másik vevővel a szerződést, mint amilyen feltételeket a jogosulttal közölt. Elővásárlási jog jogszabályon vagy adásvételi szerződésbe foglalt kikötésen alapulhat.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2013. évi V. törvény 6:221. § (1) bek.
  2. 2013. évi V. törvény 6:221. § (1) bek.
  3. http://epa.oszk.hu/02300/02363/00021/pdf/EPA02363_THEMIS_2014_jun_086-117.pdf
  4. 1959. évi IV. törvény 373. § (1) bek.
  5. 1959. évi IV. törvény 373. § (2) bek.
  6. 1959. évi IV. törvény 373. § (3) bek.
  7. 1959. évi IV. törvény 373. § (4) bek.
  8. 1959. évi IV. törvény 373. § (5) bek.
  9. 1959. évi IV. törvény 373. § (6) bek.
  10. Elővásárlási jog. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)

Források[szerkesztés]

  • 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
  • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]