Ugrás a tartalomhoz

Igazságügyi alkalmazott

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az igazságügyi alkalmazott egy jogi gyűjtőfogalom. Az igazságügy területén olyan, különböző képzettséget igénylő munkaköröket fog össze, ahol a szolgálati jogviszony alanya egyrészről az igazságügyi szerv, másrészről az igazságügyi alkalmazott.[1] Az igazságügyi alkalmazottak munkavégzését szolgálat teljesítésnek nevezik, munkaviszonyukat pedig szolgálati jogviszonynak (akárcsak a bíráknál).

Jogállásukat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) szabályozza. E szolgálati jogviszonyra más jogszabály rendelkezéseit kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha azt az Iasz elrendeli.

Igazságügyi alkalmazottak

[szerkesztés]

Igazságügyi alkalmazottak a törvény alapján a következők:

A bírósági fogalmazó

[szerkesztés]

A bírósági fogalmazó egy jogi végzettséget igénylő foglalkozás. A bírósági fogalmazó igazságügyi alkalmazott.[3]

A jogvégzett bírósági fogalmazó a jogi gyakorlat ismereteit sajátítja el, ezáltal válik alkalmassá a bírósági tevékenységre. Szakvizsgáinak letétele után bírósági titkár lehet, illetve újabb gyakorlat és újabb szakvizsga után bírói kinevezést kaphat.[4]

A bírósági fogalmazó nem lehet tagja pártnak, és nem folytathat politikai tevékenységet.

Joggyakorlata

[szerkesztés]

A bíróságokon fogalmazók működnek, a bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében.[5] A bírósági fogalmazó részére a joggyakorlat keretében biztosítani kell, hogy minden bírósági szinten és ügyszakban megfelelő gyakorlatot szerezzen, határozattervezeteket készítsen, jegyzőkönyvet vezessen, az ügyfelek fogadásán részt vegyen. A fogalmazó önálló hatáskörét törvény állapítja meg.[6] A joggyakorlat ideje 3 év.[7] A bírósági fogalmazó kinevezésének feltétele a magyar állampolgárság, a büntetlen előélet, továbbá az egyetemi jogi végzettség.

A bírósági titkár

[szerkesztés]

A bírósági titkár egy jogi szakvizsgát igénylő foglalkozás. A bírósági titkár igazságügyi alkalmazott.[3]

A szakvizsgázott bírósági titkár a jogi gyakorlat ismereteit sajátítja el, ezáltal válik alkalmassá a bírósági tevékenységre. Újabb egy év gyakorlat után bírói kinevezést kaphat.[4]

A bírósági titkár valamennyi (polgári, büntető, közigazgatási vagy munkaügyi) ügyszakban eljárhat. Feladatainak a részét képezi a bírák munkájának segítése,a melyet a bírói hivatásra való felkészülés keretében végez. Ennek érdekében a bírósági titkárt az általa választott ügyszakban ítélkező bíró mellé osztják be és a bíró utasításának megfelelően, a bíró irányítása és felügyelete mellett jár el.

A bírósági titkár nem lehet tagja pártnak, és nem folytathat politikai tevékenységet.

A bírósági titkári kinevezés előfeltételei

[szerkesztés]
  • cselekvőképesség,
  • magyar állampolgárság,
  • jogi egyetemi diploma és jogi szakvizsga,
  • érvényes pályaalkalmassági vizsgálat és érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvány.

A bírósági titkár kinevezése határozatlan időre vagy legfeljebb 5 évig tartó határozott időre szólhat.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1997. évi LXVIII. törvény 2. § (1) bek.
  2. 1997. évi LXVIII. törvény 2. § (2) bek.
  3. a b 1997. évi LXVIII. törvény 2. § (2) bek. a. pontja
  4. a b http://www.epalya.hu/munka/feor_megjelenit.php?feor=3511[halott link]
  5. 1997. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bek.
  6. 1997. évi LXVIII. törvény 3. § (2) bek.
  7. 1997. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bek.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Ügyészségi fogalmazói pályázati kiírás
  • 7/2009. (IV. 8.) IRM rendelet A bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet, valamint a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról és ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III. 13.) IM rendelet módosításáról