Barsi József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barsi József
Született 1810. február 23.
Jánosgyarmat
Elhunyt 1893. február 18. (82 évesen)
Budapest
Foglalkozása publicista,
statisztikai és filozófiai szakíró,
pedagógus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Barsi József témájú médiaállományokat.

Barsi József (Jánosgyarmat, 1810. február 23.Budapest, 1893. február 18.) magyar publicista, statisztikai és filozófiai író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1870).

Életpályája[szerkesztés]

Apja, Neumann József sziléziai származású iskolamester volt. Tanulmányait 1818-ban a körmöcbányai gimnáziumban kezdte, a 2. és 3. osztályt Selmecbányán járta, a 4-6. osztályt ismét Körmöcbányán. Fiatal lévén a 6. osztályt Esztergomban ismételte; onnan a besztercebányai püspökmegyébe vétetett föl kispapnak; a nyitrai szemináriumban hallgatta a bölcseletet, a pesti papnevelőben pedig a teológiát. 1832. julius 12-én bölcselettudorrá avattatott és kirendelték Dobronára (Zólyom vármegye) káplánnak. Már akkor olvasott francia nyelven, később az olasz és angol nyelvet is elsajátította. 1833. április 6-án miséspappá szentelték föl és Jasztrabára, majd Németprónára küldték kisegítő papnak; 1834-ban Tajovára helyezték át. 1835-ben nevelő volt, 1836-ban a besztercebányai püspök titkárhelyettese lett. 1837-ben mint a 33. gyalogezred káplánja működött Milánóban, 1840-ben Korponára ment segédpapnak. 1842-ben Kóson (Nyitra vármegye), 1846. augusztus 2-án Bicskén lett plébános. 1849. január 2-án gróf Wrbna osztrák tábornok elfogatta és halálra ítélte a Pesti Hírlapban megjelent, forradalmi szellemű versei és politikai írásai miatt. Ezt az ítéletet később 20 évi várfogságra változtatták. Budára küldték foglyul, ahol szeptember 16-án húsz évi várfogságra itéltetvén, Olmützben raboskodott 1849. október 30-tól 1856. július 12-ig, midőn amnesztiát nyert. Ekkor öccsénél Privigyén tartózkodott és október 15-től Orczy Elek báró mellett nevelő volt. 1861-ben a fővárosi reáliskolához választották meg a földrajz és német nyelv tanárává. Időközben a református vallásra áttérvén, 1862. októberében a pesti református gimnáziumhoz hívták meg a latin és német nyelv tanárává. 1867. május 31-én Gorove István kinevezte a Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal munkatársának, ahol 1888-ig dolgozott. 1870. május 25-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1891-ben látását elvesztette.

Művei[szerkesztés]

  • 'Ωοη εις πεντηκοστον ετος Pest, 1830. (Költemény, a m. kir. tud. egyetem 50 éves jubilaeumára.)
  • A 33. sz. ezred gránátos zászlóaljának zászlója fölszentelésekor mondott beszéd. (Milano, 1838. német nyelven.)
  • Vallás szózata néhai mélt. Tarnóczy Károly özvegye Detrich Rozália asszonynak végtiszteleténél tavaszhó 4. 1846. Neumann József koósi lelkész által előadva. Nyitra.
  • Az iparosok vagy László mester. Szeged, 1860. (tíz aranynyal jutalmazott pályamű. Előbb a Szegedi Hiradóban. Ism. Országos N. Képes Naptár 1862.)
  • A szerelemről és házasságról. Kecskemét, 1861. (Jutalmazott pályamű; előbb a Szegedi Hiradóban és Napkeletben jelent meg.)
  • Az angol parliament és eljárása. May Erskine után átdolgozva. Pest, 1861. (Ism. Törvényszéki Csarnok.)
  • A mezei gazdaság jelen állapota. Irta b. Liebig Justus. U. ott, 1862. (Beszéd, a fordító eredeti jegyzeteivel.)
  • Az egészség négy könyve. A magyar nép szükségeihez alkalmazva. Bock C. E. után ford. Pest, 1864. (Névtelenül.)
  • Magyarország közoktatási statisztikája 1864/65-1867/68. U. ott, 1868. (Hivat. Stat. Közl. I. évf. 5. füzet.)
  • A népesedési mozgalom. U. ott, 1869. (Statist. Előadások. 3. füz.)
  • A közoktatás statisztikája. U. ott, 1869. (Stat. Előad. 9. füz.)
  • Az emberi öntudat jelen fokáról. U. ott, 1870. (Székfoglaló Értek. a társad. tud. kör, II. k. 2. sz.)
  • Magyarország felső tanintézetei és középtanodái 1870-72. Budapest, 1874. (Hivatalos Statisztikai Közlemények VII. évf. 3. füzet.)

Utazás ismeretlen állomás felé, 1849–1856 (Bp., 1890) című művében olmützi raboskodásának emlékeit elevenítette fel.

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]