Rubin László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rubin László
Élete
Született 1888. szeptember 5.
Szeged
Elhunyt 1942. április 3. (53 évesen)
Budapest
Szülei Rubin Albert
Hofmann Hermina
Házastársa Färber Sulamith
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza

Rubin László (Szeged, 1888. szeptember 5.[1]Budapest, 1942. április 3.) magyar író, ügyvéd.

Életpályája[szerkesztés]

Rubin Albert hódmezővásárhelyi származású kárpitos és Hofmann Hermina gyermeke.[2] Felsőfokú tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte, majd ügyvédi oklevelet szerzett. Az egyik alapító tagja, később elnöke volt a Galilei Körnek. A Huszadik Század, a Századunk és a Szabadgondolat című folyóiratokban jelentek meg cikkei és tanulmányai. 1914. december 19-én Budapesten, a VII. kerületben házasságot kötött Färber Sulamith-tal, Färber Jakab és Weisz Malvina lányával.[3] 1927-ben a Láthatár című folyóirat szerkesztője volt.

Főbb művei[szerkesztés]

  • A vallás keletkezése (Bp., 1912);
  • A Galilei-kör szózata a diákokhoz (Bp., 1914):
  • Orbán Pál lázadása (regény, Bp., 1925);
  • Egy ember, aki tőke és kamat (regény, Bp., 1927);
  • A tizenkét Júdás (elbeszélés, Bp., 1929);
  • A halhatatlan vándor (regény, Bp., 1934);
  • Arany az utcán (regény, Bp., év nélkül).
  • A szocializmus átalakulása.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Révész Béla: Egy különös könyvről. Századunk, 1934.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.