Érvénytelenség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Semmisség szócikkből átirányítva)

Az érvénytelenség jogi műszó, amely arra utal, hogy egy szerződés, nemzetközi szerződés, hatósági határozat vagy más jogi aktus úgy tekintendő, mintha létre sem jött volna. A semmisség és az eredményes megtámadás jogkövetkezményei azonosak.

Jogszabályok érvénytelensége[szerkesztés]

Jogszabálynak (vagy jogszabály konkrét rendelkezésének) az érvénytelenségét Magyarországon az Alkotmánybíróság állapíthatja meg. Nem eredményez érvénytelenséget a hatályon kívül helyezése egy jogszabályi rendelkezésnek vagy teljes jogszabálynak, függetlenül attól, hogy helyébe lép-e új jogszabályi rendelkezés vagy sem.

Fajtái a polgári jogban[szerkesztés]

  • A semmisséget a magyar polgári jog az érvénytelenség egyik típusaként szabályozza, a megtámadhatóság mellett. A semmisség és az eredményes megtámadás jogkövetkezményei azonosak.

Semmisség[szerkesztés]

  • Az érvénytelenség súlyosabban fenyegetett esete a semmisség, amelynek lényege, hogy a jogszabályban foglalt esetekben a szerződés érvénytelenségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához nincs szükség perre, bírósági ítéletre – a semmisség a jogszabály erejénél fogva érvénytelenséget jelent.

Megtámadhatóság[szerkesztés]

  • A megtámadhatóság szerződési jogunkban azt jelenti, hogy a szerződés érvénytelenségét a bíróság megállapíthatja, ha azt a törvényben foglalt jogvesztő határidőn belül az erre jogosult, bíróság előtt megtámadja.

A korábbi Polgári Törvénykönyvben[szerkesztés]

  • Semmis a szerződés, ha az jogszabályba ütközik, vagy ha jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz (Ptk. 200. § (1) bekezdés);
  • A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség (Ptk. 234.§ (1) bekezdés);
  • Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik (Ptk. 200. § (2) bekezdés);
  • Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis (Ptk. 217. § (1) bekezdés).

A hatályos Polgári Törvénykönyvben[szerkesztés]

A 2012. évi V. törvény VI. címe "Az érvénytelenség". Ennek a XVIII. Fejezete a Semmisség és megtámadhatóság.

6:88. § [Semmisség]
(1) A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés semmisségét a bíróság hivatalból észleli.
(2) Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.
(4) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.
6:89. § [Megtámadás]
(1) A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik.
(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.
(3) A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható. A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal támadta meg, és a megtámadás eredménytelen volt.
(4) A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már eltelt.
(5) A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő megnyílása után a szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond.

Joggyakorlat az érvénytelenség jogkövetkezményeiről[szerkesztés]

  • Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény szerint:
  1. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a PK 32. számú állásfoglalását meghaladottnak tekinti.
  2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre – ha törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. Megtámadhatóság esetén azonban ez az általános jogkövetkezmény is csak akkor alkalmazható, ha az arra jogosult a szerződést eredményesen megtámadta.

Az érvénytelenség további jogkövetkezményeit (Ptk. 237. §) – mind semmisség, mind megtámadhatóság esetén – a bíróság csak a fél erre irányuló kérelme alapján, az elévülés illetve elbirtoklás korlátai között alkalmazza.

  1. Az eredeti állapot helyreállítása csak természetben történhet. Nem minősül az eredeti állapot helyreállításának az, ha valamelyik fél a kapott dologszolgáltatást csak annak pénzbeli egyenértéke megfizetésével tudná visszaszolgáltatni.
  2. Az érvénytelen szerződés alapján kölcsönösen teljesített szolgáltatások visszatérítése is csak kölcsönösen és egyidejűleg történhet. Csak az a fél követelheti eredményesen a neki visszajáró szolgáltatást, aki egyben vállalja, hogy maga is visszatéríti a számára teljesített szolgáltatást és erre képes is.
  3. Ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt [,] a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ha mindkettő alkalmazható lenne, akkor a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza.
  4. Ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzet visszaállítása – akár eredeti, akár utólagos irreverzibilitás folytán – nem lehetséges vagy nem célszerű és a szerződés érvényessé sem nyilvánítható, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és rendelkezik az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítéséről.
  5. A bíróság a fél által kért jogkövetkezmény helyett az érvénytelenség más jogkövetkezményét is alkalmazhatja, nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen valamennyi fél tiltakozik.
  6. Az érvénytelenség jogkövetkezményei levonásánál a bíróságnak gondoskodnia kell az eredetileg egyenértékű szolgáltatások értékegyensúlyának a fenntartásáról, meg kell akadályoznia bármelyik fél jogalap nélküli gazdagodását.
  7. A kamat illetve a használati díj az eredeti állapot helyreállítása körén kívül eső olyan járulékos igények, amelyek a visszatérítendő pénz-, illetve dologszolgáltatás adott időtartamon keresztül történt birtoklásán és használatán, mint többlettényállási elemen alapulnak.
  8. Az egymás egyenértékű szolgáltatásait kölcsönösen használó felek egyike sem kötelezhető a másik javára használati díj illetve kamat megfizetésére, amíg a szerződés érvénytelenségét a bíróság ítélettel meg nem állapítja.

A másik fél szolgáltatását egyoldalúan használó fél – ilyen kérelemre – kamat illetve használati díj megfizetésére köteles.

Egyéb jogszabályokban[szerkesztés]

Semmisséget mint jogkövetkezményt egyéb jogszabályok is előírhatnak, pl.

  • a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, amely a társasági szerződés írásba foglalását rendeli, tehát a szóban kötött társasági szerződés – mint alakiság megsértésével kötött szerződés – semmis.
  • A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló a 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel módosított 1996. évi LVII. törvény 11. § (3) bekezdése, ami szerint a versenykorlátozó megállapodásokhoz (kartell) fűzött jogkövetkezményeket együttesen kell alkalmazni a Polgári törvénykönyvben a jogszabályba ütköző szerződésre előírt jogkövetkezményekkel.

A családjogban[szerkesztés]

A házasság érvénytelensége[szerkesztés]

A családjogban nem áll fenn a semmisség és a megtámadhatóság kettőssége. Nem lehet, tehát, hivatkozni a semmis házasság érvénytelensége, csupán arra van lehetőség, hogy az 1952. évi IV. törvény (Családjogi törvény, Csjt.) meghatározza a házasság érvénytelenségi okaira hivatkozva a házasságot megtámadják. Az érvénytelenségi okok:

  • fennálló házasság („Érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll.” – Csjt.7. § (1) bekezdés)

A kivételt e § (2) bekezdése határozza meg: Ha a korábbi házasság megszűnik, vagy azt érvénytelenné nyilvánítják, az újabb házasság érvényessé válik.

  • közeli rokonság, egyenes ági sógorság, azaz a 8. § (1) bekezdése szerint érvénytelen:

a) az egyenes ági rokonok és b) testvérek házassága, továbbá c) a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával, d) a házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával, valamint e) az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága. A kivételt e § (2) bekezdés határozza meg: A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa egyenes ági rokonával kötött házassága nem érvénytelen, ha a jegyző felmentést ad, akár a házasságkötés előtt, akár utóbb, a házasság fennállása alatt.

Nemzetközi szerződések érvénytelensége[szerkesztés]

A semmisség esete pl. a rabszolgakereskedelemre irányuló vagy az emberi jogokba ütköző szerződés, a megtámadhatóság körébe tartozik pl. a megtévesztés következtében megkötött szerződés stb.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]