Forbát Alfréd
| Forbát Alfréd | |
 | |
| Született |
Füchsl Alfréd 1897. március 31. Pécs |
| Elhunyt |
1972. május 23. (75 évesen) Vällingby, Svédország |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | építész, festő |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Berliner Kunstpreis (1971) |
| Halál oka | betegség |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Forbát Alfréd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Forbát Alfréd, született Füchsl Alfréd, külföldön használt neve Fred Forbat (Pécs, 1897. március 31.[1] – Vällingby, Svédország, 1972. május 23.[2]) magyar építész, festő, a pécsi születésű magyar Bauhaus-tagok egyike.
Életpályája[szerkesztés]
Füchsl Arnold borkereskedő és Wertheimer Gizella gyermekeként született. A főreálban érettségizett 1915-ben, majd a budapesti műegyetemen folytatott tanulmányokat 1917 és 1918 között. Ezután Münchenben élt, ahol 1920-ban kapott mérnöki oklevelet a Technische Hochschulén.[2] Forbát 1920 és 1922 között Walter Gropius irodájának munkatársa volt Weimarban, ahol részt vett a Bauhaus megvalósításában 1928-tól önálló építészirodát tartott fenn.[2] Tervei – többek között – Szalonikiben, Weimarban és Berlinben valósultak meg. 1932-ben a Szovjetunióban dolgozott. Tagja volt a CIAM-nak, amelynek 1933-as athéni konferenciáján is részt vett.[2] 1933–1938 között Pécsett több lakóházat tervezett foglalkozott. 1938-ban Svédországba költözött, ahol 1942-ig Lund egyetemi város mérnöki hivatalának tervező építészeként dolgozott. Később több városban, így Stockholmban is megvalósultak városrendezési tervei. Elképzelésében fontos szerephez jutott a közlekedés racionális tervezése, a magasház, toronyház mint lakóépület hátrányainak kimutatása.
Munkássága[szerkesztés]
1924-től a berlini Sommerfeld cég megbízta a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területére érkezett görög menekültek házainak megtervezésével. Végül egy szabványosított telepházat tervezett, amely több tízezer görögnek adott később otthont.[2]
Festőként[szerkesztés]
- Grafikáiból néhányat a budapesti Szépművészeti Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum őriz.
Emlékezete[szerkesztés]
- Szülővárosában, Pécsett utcát neveztek el róla (az Alkotmány utcát és a Báthory utcát köti össze).
Írásai[szerkesztés]
- A zsidókérdés. Jegyzetek Martinovich Sándor könyvéhez; Pécsi Irodalmi és Könyvny., Pécs, 1918
- Tanulmányainak bibliográfiáját közli: Fred Forbát-Kat. Bauhaus Archiv. (Darmstadt, 1969) és Der Aufbau (1957. 6. sz.)
Irodalom[szerkesztés]
- Kállai Ernő: Új magyar piktúra 1900–1925. Budapest, 1925
- Kállai Ernő: Konstruktív művészet. Új Föld, 1927. 3. sz.
- Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928
- Sartoris, A.: Gli elementi dell'architettura razionale. Milano, 1936
- Major Máté: A modern építészet szolgálatában. Jelenkor, 1967. 4. sz.
- 50 Jahre Bauhaus. Stuttgart, 1968 (katalógus)
- XX. századi magyar származású művészek külföldön. Budapest, 1970 (katalógus)
- Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja. Budapest, 1972
- Galambos Ferenc: Forbát Alfréd halálára. Műv., 1972
- Passuth Krisztina: Forbát Alfréd, Művészettörténeti Értesítő, 1973. 2. sz.
- Passuth Krisztina: Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919–25, Budapest, 1974
- Mendöl Zsuzsanna: Forbát Alfréd, 1897–1972; Pannónia Könyvek, Pécs, 2008
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a pécsi polgári születési akv. 326/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
- ↑ a b c d e Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 239. o. ISBN 978-963-06-7919-0
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|