Forbát Alfréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Forbát Alfréd
Porträt Fred Forbát 1897-1972.jpg
Született Füchsl Alfréd
1897. március 31.
Pécs
Elhunyt 1972. május 23. (75 évesen)
Vällingby, Svédország
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész, festő
Iskolái
Kitüntetései Berliner Kunstpreis (1971)
Halál okabetegség
A Wikimédia Commons tartalmaz Forbát Alfréd témájú médiaállományokat.

Forbát Alfréd, született Füchsl Alfréd, külföldön használt neve Fred Forbat (Pécs, 1897. március 31.[1]Vällingby, Svédország, 1972. május 23.[2]) magyar építész, festő, a pécsi születésű magyar Bauhaus-tagok egyike.

Életpályája[szerkesztés]

Füchsl Arnold borkereskedő és Wertheimer Gizella gyermekeként született. A főreálban érettségizett 1915-ben, majd a budapesti műegyetemen folytatott tanulmányokat 1917 és 1918 között. Ezután Münchenben élt, ahol 1920-ban kapott mérnöki oklevelet a Technische Hochschulén.[2] Forbát 1920 és 1922 között Walter Gropius irodájának munkatársa volt Weimarban, ahol részt vett a Bauhaus megvalósításában 1928-tól önálló építészirodát tartott fenn.[2] Tervei – többek között – Szalonikiben, Weimarban és Berlinben valósultak meg. 1932-ben a Szovjetunióban dolgozott. Tagja volt a CIAM-nak, amelynek 1933-as athéni konferenciáján is részt vett.[2] 1933–1938 között Pécsett több lakóházat tervezett foglalkozott. 1938-ban Svédországba költözött, ahol 1942-ig Lund egyetemi város mérnöki hivatalának tervező építészeként dolgozott. Később több városban, így Stockholmban is megvalósultak városrendezési tervei. Elképzelésében fontos szerephez jutott a közlekedés racionális tervezése, a magasház, toronyház mint lakóépület hátrányainak kimutatása.

Munkássága[szerkesztés]

1924-től a berlini Sommerfeld cég megbízta a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területére érkezett görög menekültek házainak megtervezésével. Végül egy szabványosított telepházat tervezett, amely több tízezer görögnek adott később otthont.[2]

Festőként[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Szülővárosában, Pécsett utcát neveztek el róla (az Alkotmány utcát és a Báthory utcát köti össze).

Írásai[szerkesztés]

  • A zsidókérdés. Jegyzetek Martinovich Sándor könyvéhez; Pécsi Irodalmi és Könyvny., Pécs, 1918
  • Tanulmányainak bibliográfiáját közli: Fred Forbát-Kat. Bauhaus Archiv. (Darmstadt, 1969) és Der Aufbau (1957. 6. sz.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Kállai Ernő: Új magyar piktúra 1900–1925. Budapest, 1925
  • Kállai Ernő: Konstruktív művészet. Új Föld, 1927. 3. sz.
  • Forgó Pál: Új építészet. Budapest, 1928
  • Sartoris, A.: Gli elementi dell'architettura razionale. Milano, 1936
  • Major Máté: A modern építészet szolgálatában. Jelenkor, 1967. 4. sz.
  • 50 Jahre Bauhaus. Stuttgart, 1968 (katalógus)
  • XX. századi magyar származású művészek külföldön. Budapest, 1970 (katalógus)
  • Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja. Budapest, 1972
  • Galambos Ferenc: Forbát Alfréd halálára. Műv., 1972
  • Passuth Krisztina: Forbát Alfréd, Művészettörténeti Értesítő, 1973. 2. sz.
  • Passuth Krisztina: Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919–25, Budapest, 1974
  • Mendöl Zsuzsanna: Forbát Alfréd, 1897–1972; Pannónia Könyvek, Pécs, 2008

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születési bejegyzése a pécsi polgári születési akv. 326/1897. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
  2. a b c d e Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 239. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]