Samu Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Samu Mihály
Született1929. szeptember 30.
Dunavecse
Elhunyt2015. december 27. (86 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • egyetemi oktató
  • jogtudós
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1975, PhD)

SablonWikidataSegítség

Samu Mihály (Dunavecse, 1929. szeptember 30.[1]Budapest, 2015. december 27.[2][3]) magyar jogtudós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) állam- és jogelméleti tanszékének volt tanszékvezető tanára, professor emeritus.

Szakterülete[4][szerkesztés]

Állam- és jogelmélet (MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya)

Kutatási témái[4][szerkesztés]

Életpályája[szerkesztés]

Samu Mihály szülei földművesek voltak. Kunszentmiklóson érettségizett,[5] Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte tanulmányait, majd haláláig az Kar állam- és jogelméleti tanszékén oktatott. 1964-től 1968-ig docens, 1964-től 2000-ig tanszékvezető, egyetemi tanár volt. Több éven át a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat budapesti szervezete jogi szakosztályának elnöki tisztét látta el. A Magyar Jogászegylet állam- és jogelméleti szakosztályának elnöke is volt. 1998-ban független jelöltként indult az országgyűlési választásokon Bács-Kiskun megye 4. választókerületében.[5] Részt vett több törvény előkészítésében. Számos tankönyve és tanulmánya jelent meg.

Művei, írásai[szerkesztés]

  • Samu Mihály (szerk.): Antalffy – Samu – Szabó – Szotáczky: Állam- és jogelmélet. Tankönyvkiadó, Budapest 1970.
  • Samu Mihály: Az emberi jogok és a demokrácia összefüggése: a szocialista gondolat fejlődése és differenciálódása. Magyar Jog, 1990. 4. sz. 314 – 320. old.
  • Samu Mihály (szerk.): Állam- és jogelmélet. Tankönyvkiadó, Budapest 1990.
  • Samu Mihály: Hatalomelmélet (Tankönyv) (2000)
  • Samu Mihály: Jogpolitika – a jog humanizálása (2008)[6]
  • Samu Mihály: Általános jogpolitika.[7]
  • Teljes lista: [1]

Tudományos fokozatai[szerkesztés]

  • Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1962)
  • Az állam- és jogtudományok doktora (1975)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Szent-Györgyi Albert-díj (2005),
  • Deák Ferenc-díj
  • Pázmány Péter felsőoktatási díj
  • A Százak Tanácsa tagja
  • Dunavecse díszpolgára

Családja[szerkesztés]

Felesége bíró volt. 2 gyermeke, és 5 unokája van. (1998. évi adatok)[5]

Emlékezete[szerkesztés]

Temetése 2016. január 8-án 15 órakor volt Dunavecsén, a református temetőben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://epa.oszk.hu/00900/00995/00022/pdf/argejoe10-2.pdf
  2. Archivált másolat. [2015. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 28.)
  3. http://hvg.hu/itthon/20151228_Meghalt_az_ELTE_jogi_karanak_egyik_ismert
  4. a b http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=12720
  5. a b c http://valasztas.hu/ve/j51/j51-iwyKvJD437kKkiwglH0dFEpQoI.htm
  6. Archivált másolat. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 29.)
  7. Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 29.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • 1998-as önéletrajza, fényképével
  • MTA köztestületi tagok
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.