Tauffer Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tauffer Vilmos
Tauffer Vilmos 1880 körül
Tauffer Vilmos 1880 körül
Született 1851. július 2.
Kolozsvár
Elhunyt 1934. december 7. (83 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szülész,
nőgyógyász,
egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Tauffer Vilmos témájú médiaállományokat.

Tauffer Vilmos (Kolozsvár, 1851. július 2.Budapest, 1934. december 7.) szülész, nőgyógyász, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Orvosi tanulmányait részben a pesti, részben a bécsi egyetemen végezte. 1874-ben Budapesten orvosdoktorrá avatták és még ugyanezen évben a szülészeti tanszék mellé gyakornokká nevezték ki. A következő évben egyetemi ösztöndíjjal külföldre utazott. Rövidesen a freiburgi egyetem szülészeti klinikáján Friedrich Hegar mellett tanársegéd lett és ezen minőségében két évig működött. Időközben beutazta Anglia, Franciaország és Svájc nevezetesebb egyetemi városait. 1878-ban a boszniai mozgósítás miatt haza kellett térnie. Az okkupáció után a budapesti egyetem szülészeti klinikáján lett első tanársegéd és még ugyanezen évben magántanár. 1881-ben, amikor a második szülészeti és nőgyógyászati tanszéket szervezték, őt nevezték ki e tanszék rendes tanárává. Rendkívüli tagja volt az Országos Közegészségi Tanácsnak, elnöke a Magyar Országos Balneológiai Egyesületnek, tagja több német tudós társaságnak, rendes tagja a székesfővárosi bizottságnak. 1881 és 1918 között nyilvános rendes tanár volt a budapesti II. sz. szülészeti-nőgyógyászati klinikán. Nagyszabású irodalmi munkásságot fejtett ki.

Eredményei[szerkesztés]

Jelentős érdemei vannak a korszerű szülészeti és nőgyógyászati műtétek, a császármetszés, a transzvaginális méhrákműtét, a sugaras méhrákkezelés meghonosítása terén. Elsőként végezte Magyarországon a sérült uréter varrását, epehólyagműtétet és vesekiirtást. Az operatív nőgyógyászat megteremtője volt Magyarországon. Kiterjedt iskolát alapított, évtizedekig a vezető szülészek tanítványai közül kerültek ki. Megreformálta a szülésznőképzést, kidolgozta a szülészeti rendtartást.

Művei[szerkesztés]

Dolgozatai nagyrészt német nyelvű szaklapokban is megjelentek:

  • A külső nemző részek befolyása a gyermekágyban. Orvosi Hetilap, (1876)
  • A terhesség és méhrák szövődményei különös tekintettel a szülésre. Orvosi Hetilap, (1876)
  • A szülészet és nőgyógyászat Boroszlóban. Orvosi Hetilap, (1876)
  • Korai klimax létrehozatala a petefészek kiirtása által. Orvosi Hetilap, (1876)
  • A hüvely és a méhelőesésnek létrejöveteli módja: Prophylaxis és némely a kezelésre vonatkozó megjegyzések. Orvosi Hetilap, (1877)
  • A prophylactikus alagcsövezés kérdése a petefészki daganatok kiirtása után. Orvosi Hetilap, (1877)
  • A londoni nőgyógyászat. Orvosi Hetilap, (1878)
  • A nők castratiója (Budapest, 1878)
  • Az osteomaliciáról. Orvosi Hetilap, (1878)
  • Gátképlésről. Orvosi Hetilap, (1878)
  • A hólyag-, hüvely-, méhsipolyról. Orvosi Hetilap, (1879)
  • A méhnyak mély repedéseinek kezeléséről. Orvosi Hetilap, (1879)
  • Hólyag-, hüvvelysipoly s méhzárlat. Orvosi Hetilap, (1880)
  • Húgycső-, hólyag-, hüvelysipoly. Orvosi Hetilap, (1881)
  • A méh helyzetváltozása által okozott reflex hányás. Orvosi Hetilap, (1881)
  • A méhcsonkításról. Orvosi Hetilap, (1881)
  • Haematocele retrouterinum. Orvosi Hetilap, (1881)
  • A rákos méh részleges és teljes kiirtása. Orvosi Hetilap, (1882)
  • Méhen kivüli terhesség. Orvosi Hetilap, (1885)
  • A szülészet ügyének állása hazánkban. Budapest: (kiadó nélkül). 1891.  
  • Pyonephrosis, nephrotomia. Orvosi Hetilap, (1893)
  • Az osteomalacia, csontlágyulás. In Belgyógyászat kézikönyve II. Budapest: (kiadó nélkül). 1895.  
  • A nőgyógyászat kézikönyve. Budapest: (kiadó nélkül). 1916.   (Tóth Istvánnal)

Emlékezete[szerkesztés]

  • Frigyesi József: Tauffer Vilmos. Orvosképzés, (1935)
  • Frigyesi József: Megemlékezés Tauffer Vilmosról. Orvosképzés, (1936)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest [1932]
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Better-MTESZ-OMIKK, Budapest, 1997
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest
  • Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931–37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931