Edward Burne-Jones

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Edward Burne-Jones
(Edward Coley Burne-Jones)
Frederick Hollyer portrait of Edward Burne-Jones c1882.jpg
Született 1833. augusztus 28.[1][2][3][4][5]
Birmingham[6][7]
Elhunyt 1898. június 17. (64 évesen)[8][3][4][5][9]
London[10][7]
Állampolgársága brit
Házastársa Georgiana Burne-Jones (1860–)[11][12]
Gyermekei
  • Margaret Mackail
  • Philip Burne-Jones
  • Christopher Burne-Jones
SzüleiElizabeth Coley
Edward Richard Jones
Foglalkozása
  • festőművész
  • rajzoló
  • formatervező
  • illusztrátor
  • draftsperson
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Edward Burne-Jones témájú médiaállományokat.

Edward Burne-Jones, Sir Edward Coley[13] 1st Baronet[14] (Birmingham, 1833. augusztus 28.London, 1898. június 17.) angol preraffaelita festő és iparművész. Iskolát teremtett. Üvegfestészettel is foglalkozott.

Életpályája[szerkesztés]

Burne-Jones William Morrisszal Frederick Hollyer 1874-es képén
Az aranylépcső (1880)
Burne-Jones:Kophetua király és a kolduslány 1884, Tate Gallery, London[15]

Eredeti neve Edward Coley Jones. Oxfordban végezte tanulmányait, itt ismerkedett meg William Morrisszal. Mestere, Dante Gabriel Rossetti biztatására lemondott az egyházi pályáról és a preraffaelita képzőművészetnek szentelte magát. Festményein a dekoratív elemek és az irodalmi (gyakran szimbolikus) elemek dominálnak. Olajfestményeit később főként Botticelli modorában alkotta meg, kései alkotásain a manierizmus felé hajlott. Idealizált nőtípusai a maga korában népszerűek voltak.

Művein számos görög mítoszt ábrázolt, valamint az Arthur-legendát. Pályája vége felé az iparművészet felé fordult: üvegablakokat, falikárpitokat, mozaikokat, bútordíszeket tervezett, könyvillusztrálással (pl. 87 illusztráció Chaucer műveinek 1897-es kiadásához) is foglalkozott.

1894-ben lett báró.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Merlin és Vivian (1877),
  • Venus tükre (1877);
  • Pan és Pszyché (1878)
  • Aranylépcső (1880);
  • Kophetua király és a kolduslány (1884)
  • Pygmalion és Galatea;
  • Sibyllák;
  • A Perseus-monda (3 képben 1888);
  • A bethlehemi csillag (1891)
  • Orpheus halála.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Edward Coley (Sir) Burne-Jones
  3. a b Edward Coley Burne-Jones (angol nyelven), 2006
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. a b https://rkd.nl/explore/artists/14292
  8. RKDartists. (Hozzáférés: 2017. augusztus 27.)
  9. Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  10. Union List of Artist Names (angol nyelven), 2018. május 11. (Hozzáférés: 2018. október 25.)
  11. Kindred Britain
  12. p17391.htm#i173903, 2020. augusztus 7.
  13. Cambridge Enciklopédia, 208. old.
  14. 1. Báró
  15. Burne-Jones és a preraffaeliták valójában ennek a képnek köszönhetően lettek ismertté

Források[szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon 4. kötet, 791. old.
  • Művészeti lexikon I. kötet, 351. old.
  • Cambridge Enciklopédia, 208. old.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sármány Ilona: Burne-Jones; Corvina, Bp., 1983 (A művészet kiskönyvtára)