Karel Havlíček Borovský

Karel Havlíček Borovský (más néven Havel, születési nevén Karel Havlíček) (Borová, (1821. október 31. – Prága, 1856) július 29. cseh költő, prózaíró, irodalomkritikus, műfordító, liberális politikus, publicista. A kritikai realizmus egyik kezdeményezője volt. 1848-ban a cseh nemzeti mozgalom vezetője. Politikai száműzetésbe kényszerült. Írásaiban szenvedélyesen bírálta az osztrák abszolutizmust.

Életpályája

Jómódú kereskedőcsaládban született. Bölcsészeti tanulmányait a prágai egyetemen végezte, majd belépett a papi szemináriumba. Hamarosan az egyház bírálójává vált; meggyőződéséért kizárták a szemináriumból.

Oroszországba ment nevelőnek. Élményeit és benyomásait tárcákban, útirajzokban dolgozta fel. 1845-ben írt Epigrammáiban a császári abszolutizmust és az egyházat gúnyolta. Hazatérése után szerkesztette a Pražské Noviny, majd 1848 tavaszán saját lapját, a Národní noviny-t szerkesztette. Ekkoriban Béccsel való kompromisszumra, megegyezésre törekedett. A forradalom leverése után lapjában és annak Štotek nevű szatirikus mellékletében szembefordult a bécsi kormányzattal. Lapjának betiltása után Kutná Horába költözött, ahol Slovan címmel új lapot indított. Amikor ezt a lapot is a betiltás fenyegette, magától hagyott fel a kiadásával. Ennek ellenére bíróság elé állították és az 1850-es évek elején Brixenbe száműzték. Röviddel négyéves internálásból való szabadulása után tüdőbajban hunyt el.

Képgaléria

• 
  Arcképe
• 
  Emléktáblája Sedmihorkyban
• 
  Emlékérem születésének 150. évfordulójára 1971-ből
• 
  Arcképe (Jan Vilímek alkotása)

Emlékezete

Szülővárosát 1949-ben Borováról Havlíčkova Borovára nevezték át. Szülőháza, 1931-től múzeum. Csehországban több emlékműve áll, az elsőt 1901-ben avatták Borovában.

Művei

• Versei számos másolatban kézről kézre jártak a nép körében a 19. század második felében.
• Kritikai nézeteit a legpregnánsabban a Kapitola o kritice ('Fejezet a kritikáról', Česká vcela, 1846) című tanulmányában fejtette ki, amelyben az igazságra való törekvést jelölte meg a művészet alapelvéül.
• Dél-Tirolban írta jelentős műveit (Tiroli elégiák, Lávra király, Szt Vladimír megkeresztelése).
• Ismertek műfordításai is oroszból (Gogol: Holt lelkek című regénye és mások), amelyek nagy hatást tettek a cseh realista írókra.
• Gyűjteményes kiadása: Spisy Karla Havlíčka ('K. Havlícek művei'; 1906 — 1908).

Források

• Új magyar lexikon 3. kötet (G-J) 225. old.
• Világirodalmi lexikon 4. Grog–Ilv (1975) 291. old.