Sváb Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sváb Gyula
SzületettSchwab Gyula Antal
1879. július 31.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1938. február 10. (58 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHegyi Berta Anna
(h. 1907–1930)
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sváb Gyula témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sváb Gyula, születési nevén Schwab Gyula Antal (Budapest, 1879. július 31. – Budapest, 1938. január 10.) magyar építész, műegyetemi tanár, tanszékvezető, a népiskola-építési program egyik vezetője.

Életpályája[szerkesztés]

Schwab Gyula cipész és Kerner Friderika fiaként született. Egyetemi tanulmányait a budapesti József Műegyetemen végezte. Ezután Czigler Győző, később Nagy Virgil mellett az ókori építészeti tanszéken lett tanársegéd. 1908-tól a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban műszaki tanácsosként dolgozott. 1929-től a Műegyetemen a rajzi és tervezési tanszék tanára volt.

Felesége Hegyi Berta Anna (1885–1974) volt, akivel 1907. november 19-én Esztergomban kötött házasságot.[4] 1930-ban elváltak.

Sírja a Farkasréti temetőben felszámolásra került.

Iskolaépítési programja[szerkesztés]

Kertész K. Róbert és ő irányította a vidéki iskolák építését. Irányítása alatt 1908 és 1914 között[5] 139 vidéki iskola épült fel, amelyek közül többet ő maga tervezett.

Érdekességként megemlítendő, hogy munkájával párhuzamosan zajlott a budapesti Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program.

Sváb az 1920-as években egyébként részt vett Klebelsberg Kunó népiskola-építési programjában is, ahol ő dolgozta ki az iskolák típusterveit.[6]

Ismert épületei[szerkesztés]

1910-es évek eleji iskolaépületek[szerkesztés]

  • 1907–1910: elemi iskola, Görhegy (ma: Görlinci, Szlovákia)[7]
  • 1913–1914: elemi iskola (ma: Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola), 2626 Nagymaros, Fehérhegy utca 2.[8][9][10]
  • 1914 k.: elemi iskola, Garamberzence[8][10]
  • 1914 k.: elemi iskola, Szaniszló[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Feketetó[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Szigetkamra[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Hegyeshely[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Újhelyszabadi[5][8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Beszterceirtvány[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Trencsénmakó[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Nemesújfalu[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Nagytarajos[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Neszlény[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Boksánbánya[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Újbeszterce[5][8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Kistapolcsány[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Körmöcbánya[8]
  • 1914 k.: elemi iskola, Fiume[8][10]
  • 1914 k.: elemi iskola, Seregháza[11]
  • 1914 k.: elemi iskola, Olasztelki[11]
  • 1914 k.: elemi iskola, Besztercehosszúmező[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Fehérhalom[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Feketetóti[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Hatvan[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Herkulesfürdő[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Kalános[5]
  • 1914 k.: óvoda és elemi iskola, Naszód[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Nyírsid[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Olasztelek[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Papkörmösd[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Paráznó[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Rókafő[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Saáp[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Tasnád[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Tóthalom[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Trencsénhosszúmező[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Trencsénmakó[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Tunyogfalva[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Túrirtovány[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Vidorlak[5]
  • 1914 k.: elemi iskola, Zánka[5]
  • 1914 k.: óvoda, Fiume[8][10]
  • 1914 k.: óvoda, Kórós[5][8]
  • 1914 k.: tanítói lakások, Dunaharaszti[8][10]
  • 1914 k.: óvoda és tanítói lakások, Kunosvágás[10]

Egyéb épületek[szerkesztés]

Főbb írásai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Nagymaros
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8