Ugrás a tartalomhoz

Sváb Gyula

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sváb Gyula
SzületettSchwab Gyula Antal
1879. július 31.[1]
Budapest[2]
Elhunyt

Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHegyi Berta Anna
(h. 1907–1930)
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sváb Gyula témájú médiaállományokat.

Sváb Gyula, születési nevén Schwab Gyula Antal (Budapest, 1879. július 31. – Budapest, 1938. január 10.) magyar építész, műegyetemi tanár, tanszékvezető, a népiskola-építési program egyik vezetője.

Életpályája

[szerkesztés]

Schwab Gyula cipész és Kerner Friderika fiaként született. Egyetemi tanulmányait a budapesti József Műegyetemen végezte. Ezután Czigler Győző, később Nagy Virgil mellett az ókori építészeti tanszéken lett tanársegéd. 1908-tól a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban műszaki tanácsosként dolgozott. 1929-től a Műegyetemen a rajzi és tervezési tanszék tanára volt.

Felesége Hegyi Berta Anna (1885–1974) volt, akivel 1907. november 19-én Esztergomban kötött házasságot.[5] 1930-ban elváltak.

Sírja a Farkasréti temetőben felszámolásra került.

Iskolaépítési programja

[szerkesztés]

Kertész K. Róbert és ő irányította a vidéki iskolák építését. Irányítása alatt 1908 és 1914 között[6] 139 vidéki iskola épült fel, amelyek közül többet ő maga tervezett.

Érdekességként megemlítendő, hogy munkájával párhuzamosan zajlott a budapesti Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program.

Sváb az 1920-as években egyébként részt vett Klebelsberg Kunó népiskola-építési programjában is, ahol ő dolgozta ki az iskolák típusterveit.[7]

Ismert épületei

[szerkesztés]

1910-es évek eleji iskolaépületek

[szerkesztés]
  • 1907–1910: elemi iskola, Görhegy (ma: Görlinci, Szlovákia)[8]
  • 1913–1914: elemi iskola (ma: Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola), 2626 Nagymaros, Fehérhegy utca 2.[9][10][11]
  • 1914 k.: elemi iskola, Garamberzence[9][11]
  • 1914 k.: elemi iskola, Szaniszló[9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Feketetó[9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Szigetkamra[9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Hegyeshely[9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Újhelyszabadi[6][9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Beszterceirtvány[9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Trencsénmakó[9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Nemesújfalu[9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Nagytarajos[9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Neszlény[9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Boksánbánya[9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Újbeszterce[6][9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Kistapolcsány[9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Körmöcbánya[9]
  • 1914 k.: elemi iskola, Fiume[9][11]
  • 1914 k.: elemi iskola, Seregháza[12]
  • 1914 k.: elemi iskola, Olasztelki[12]
  • 1914 k.: elemi iskola, Besztercehosszúmező[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Fehérhalom[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Feketetóti[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Hatvan[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Herkulesfürdő[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Kalános[6]
  • 1914 k.: óvoda és elemi iskola, Naszód[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Nyírsid[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Olasztelek[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Papkörmösd[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Paráznó[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Rókafő[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Saáp[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Tasnád[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Tóthalom[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Trencsénhosszúmező[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Trencsénmakó[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Tunyogfalva[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Túrirtovány[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Vidorlak[6]
  • 1914 k.: elemi iskola, Zánka[6]
  • 1914 k.: óvoda, Fiume[9][11]
  • 1914 k.: óvoda, Kórós[6][9]
  • 1914 k.: tanítói lakások, Dunaharaszti[9][11]
  • 1914 k.: óvoda és tanítói lakások, Kunosvágás[11]

Egyéb épületek

[szerkesztés]

Tervben maradt:

  • 1916: első világháborús hősi emlékmű[15]
  • 1928: szeretetház, Budapest, Maglódi út (Kertész K. Róberttel közös terv).[16]

Főbb írásai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/14232.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  3. Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2025. október 18.)
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  5. Házasságkötési bejegyzése az esztergomi polgári házassági akv. 135/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. szeptember 29.)
  6. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Gerle, i. m., 185. o.
  7. Dénes Eszter: Téglával és malterral tudásberuházás – Iskolaépítési kampányok a 20. század első felében
  8. https://www.documenta-pannonica.hu/leveltari-anyag/az-uj-nepiskola-tervei-gerlinciben/
  9. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Sváb Gyula: Újabb állami népiskolák. In.: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1914. 48. évf. 2. szám
  10. https://www.kozterkep.hu/24065/kittenberger-kalman-altalanos-es-muveszeti-iskola-epuletdiszei
  11. a b c d e f Magyar népiskolák In: Magyar Építőművészet 1914. 12. évf. 1. szám
  12. a b Az új „magyar“ népiskolák In: Épitő Ipar – Építő Művészet, 1914. jan. 18. 3. szám (38. évfolyam 3. szám)
  13. https://www.csillagaszat.hu/csilltort/magyar-csillagaszattortenet/magyar-19-20-sz-csillagaszata/a-budapest-svabhegyi-csillagvizsgalo-alapitasanak-korulmenyei-felepitese-fenntartasa/
  14. a b https://szoboszloolvasokor.hu/wp-content/uploads/2017/09/Tanyasi-iskol%C3%A1k-Hajd%C3%BAszoboszl%C3%B3n.pdf
  15. https://adt.arcanum.com/en/view/PecsiNaplo_1916_12/?query=spiegel+j%C3%A1nszky&pg=186&layout=s
  16. https://epiteszforum.hu/nagyobbat-almodok-trianon-es-a-magyar-epiteszet-ii-
  17. https://www.terc.hu/konyv/a-magyar-paraszthaz

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Nagymaros
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8