Pierre Philippe Denfert-Rochereau
| Pierre Philippe Denfert-Rochereau | |
 | |
| Született | 1823. január 11.[1][2][3][4][5] Saint-Maixent-l’École |
| Elhunyt | 1878. május 11. (55 évesen)[1][2][4][5] Versailles |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | a francia nemzetgyűlés tagja |
| Iskolái | École polytechnique |
| Kitüntetései | Francia Becsületrend |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Philippe Denfert-Rochereau témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pierre Philippe Denfert-Rochereau (teljes nevén: Pierre Marie Philippe Aristide Denfert-Rochereau) (St. Maixent, 1823. január 11. - Versailles, 1878. május 11.) francia katonatiszt.
Életpályája[szerkesztés]
Belfort védelme által vált nevezetessé. Már a keleti háború kitörésekor százados volt és Szebasztopol ostrománál súlyosan megsebesült, majd Metzben dolgozott tanárként. 1860-ban Algériába helyezték át, ahol 1864-ben zászlóaljparancsnok lett. 1864-ben a belforti vár műszaki parancsnokaként alezredessé, majd 1870 október 17-én ezredessé nevezték ki. Az ő parancsnoksága alatt alig 16 000 fő védte a várost, ahol a porosz sereg 40 000 fővel akart áttörni. A város 103 napon át állta az ostromot, noha naponta 5000 nehézlövedéket lőttek ki rá. Bár a porosz-francia háború már régen véget ért és megkötötték a Franciaország számára megalázó fegyverszünetet, ám Denfer-Rochereau csak azután (1871. február 16-án) adta fel a várat, hogy Thiers ideiglenes kormánya részéről Jules Favre utasította erre. Denfert-Rochereau ellenállásának eredményeképpen a terület önálló státuszt kapott, s Elzász-Lotaringiával ellentétben nem került német birtokba.
1871. február 8-án képviselővé választották, de mikor a nemzetgyűlés a béke-feltételeket megszavazta, mandátumát letette. 1871. július 2-án újra megválasztották, valamint 1877 októberében is, és ekkor a köztársasági párthoz csatlakozott.
Munkája[szerkesztés]
- Des droits politiques des militaires (Párizs, 1874).
Emlékezete[szerkesztés]
- Halála után a belforti Bellevue erősségen nevét megörökítették s Montbéliardban 1879 szept. 21., St. Maixentban 1880 máj. 16. emléket állítottak neki. V. ö. Marais, Un Français: Le colonel D. (Páris 1885).
- Nevét viseli a Denfert-Rochereau (metróállomás) Párizsban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ [LH//730/59 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Nouveau dictionnaire de biographie alsacienne (francia nyelven), 1982. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b GeneaStar
