Daniel Barenboim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Daniel Barenboim
Daniel Barenboim vezényel, 2005
Daniel Barenboim vezényel, 2005
Életrajzi adatok
Született 1942. november 15. (73 éves)
Buenos Aires
Házastársa
Iskolái Mozarteum University of Salzburg
Pályafutás
Műfajok klasszikus zene
Hangszer zongora
Díjak
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének főtisztje
  • Knight Commander of the Order of the British Empire
  • A Német Szövetségi Köztársaság nagy érdemrendje csillaggal és vállszárnnyal
  • Ernst Reuter Medal
  • Bruno Kreisky-díj
  • Princess of Asturias Award for Concord (2002)
  • Wolf-díj (zene, 2004)
  • Praemium Imperiale
  • Léonie Sonnings musikpris
  • Pour le Mérite
  • Peace Prize of Hesse (2006)
  • Otto Hahn Peace Medal
  • Prize Franco Abbiati Italian Music (2013)
Tevékenység zeneművész, karmester

Daniel Barenboim weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Daniel Barenboim témájú médiaállományokat.

Daniel Barenboim (Buenos Aires, 1942. november 15.) argentínai születésű izraeli zongoraművész, karmester. Berlinben él; Argentína, Izrael és Spanyolország állampolgára, továbbá – 2008 januárja óta – a Palesztin Nemzeti Hatóság útlevelének is birtokosa.[1] Nagyszülei askenázi zsidók. Főként Mozart és Beethoven műveinek előadójaként ismert. 1975-től az Orchestre de Paris vezető karmestere.

Életpályája[szerkesztés]

Karrierje[szerkesztés]

Barenboim ötéves korában kezdett zongorázni tanulni, előbb édesanyjától, majd édesapjától. Első nyilvános fellépése hétéves korában, 1950 augusztusában volt, Buenos Airesben. A család 1952-ben Izraelbe költözött. 1954-ben Salzburgban beíratták Igor Markevitch karmester-iskolájába. Azon a nyáron – tizenkét évesen – már Wilhelm Furtwänglerrel is játszott, aki az azóta eltelt fél évszázad óta is hatással van Barenboim zenei karakterére.[2] Furtwängler meghívta Barenboimot Berlinbe Beethoven első zongoraversenyének előadására, ám a család ezt – néhány évvel a holokauszt után – nem engedte. 1955-ben Barenboim Nadia Boulanger-nél tanult zeneszerzést, Párizsban.

Zongoristaként 1952-ben debütált Bécsben és Rómában, majd 1955-ben Párizsban és 1956-ban Londonban. 1957-ben New Yorkban Leopold Stokowski vezényletével lépett fel. Ezt követően rendszeresen turnézott Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Ausztráliában és a Távol-Keleten. 2001-ben vitákat váltott ki Izraelben az, hogy részleteket adott elő Richard Wagner Trisztán és Izolda című operájából a berlini Staatskapellével a jeruzsálemi zenei fesztiválon, annak ellenére, hogy Wagner sokaknak tabunak számít Izraelben.

Repertoárjában a legkülönfélébb szerzők művei szerepelnek, a 18., a 19., és a 20. századból egyaránt; Mozart, Beethoven, Liszt Ferenc, Gioachino Rossini, Luigi Nono, Pierre Boulez mellett pl. Alban Bergével. 2006-os berlini koncertsorozatán Beethoven összes szonátáját eljátszotta. Gyakran a zongora mögül vezényli a zenekart.

Ő vezényelte a bécsi filharmonikusokat a 2009-es és a 2014-es bécsi újévi koncerten.

Elismerései[szerkesztés]

Hatszor kapott Grammy-díjat.

Referenciák[szerkesztés]

  1. http://www.haaretz.com/hasen/pages/ShArt.jhtml?itemNo=944235&contrassID=1&subContrassID=1
  2. Daniel Barenboim, "Why Wilhelm Furtwängler Still Moves Us Today". Entry from Barenboim's blog, translated from an article originally published in Der Tagesspiegel, November 2004

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Daniel Barenboim témájú médiaállományokat.