Közigazgatási perrendtartás
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A magyar Országgyűlés 2017. február 21-én fogadta el a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt.
A törvény 2018. január 1-jével lépett hatályba.
Előzményei[szerkesztés]
Az Országgyűlésben eredetileg a 2016. december 6-án megtartott zárószavazáson 115 igen, 36 nem és 21 tartózkodás mellett fogadta el törvényjavaslatot, vagyis a jelen lévő képviselők kétharmada támogatta. Az Országgyűlés által eredetileg elfogadott szöveget Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnak küldte meg.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló, egyszerű többséggel elfogadott törvény vizsgált bekezdései tartalmukat tekintve sarkalatos törvényi rendelkezések módosítására irányultak, ezért elfogadásának a minősített többséget igénylő törvények megalkotására irányadó eljárási rendben kellett volna megtörténnie. Mivel azonban a szavazás az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányuló általános eljárási rendben zajlott, a közjogi érvénytelenséget az Alkotmánybíróság megállapította. Az ügy előadóbírája Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke volt. A 15 alkotmánybíró közül egyedüliként Dienes Oehm Egon alkotmánybíró fogalmazott meg különvéleményt.[1]
Az Országgyűlés 2017. február 21-i ülésén módosított formában ismét elfogadta az Alkotmánybíróság által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt. A képviselők 127 igen, 31 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt.[2]
A közigazgatási jogvita[szerkesztés]
A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező cselekményének, vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége.[3] Közigazgatási jogvita a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita is.[4] A közigazgatási per a közigazgatási határozat ellen indítható jogorvoslat Magyarországon 2020. április 1-jétől.
2020. március 31-ével megszűntek Magyarországon a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. 2020. április 1-jétől a közigazgatási perekben első fokon 8 törvényszék jár el, regionális illetékességgel (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Győri Törvényszék, Veszprémi Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Szegedi Törvényszék és Debreceni Törvényszék). A távolságra tekintettel számolni kell az ehhez kapcsolódó további kiadással is.
Míg eddig a fellebbezések a másodfokon dolgozó, adott témakörben jártas szakemberekhez kerültek, addig a közigazgatási perben a specializáció nem érvényesül. Míg eddig a fellebbezés tárgyában a döntés általában viszonylag rövid idő alatt megszületett, addig nem zárható ki, hogy egy közigazgatási per akár több évig is eltarthat.
A közigazgatási bírói út[szerkesztés]
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 5. §-a szerint:
A bíróság a közigazgatási jogvitát közigazgatási perben bírálja el.[5]
A bíróság közigazgatási perben dönt azon közjogi jogvitában, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja.[6]
A bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban.[7]
A bíróság közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el. E törvény közigazgatási szervre vonatkozó szabályait a munkáltató szervre, a közigazgatási cselekményre vonatkozó szabályokat a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos döntésre és intézkedésre alkalmazni kell. A Közszolgálati Döntőbizottság eljárása nem minősül megelőző eljárásnak.[8]
A bíróság a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát közigazgatási perben bírálja el.[5]
A közigazgatási cselekmény[szerkesztés]
A fentiek alkalmazásában közigazgatási cselekmény lehet
- a) az egyedi döntés;
- b) a hatósági intézkedés;
- c) az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés;
- d) a közigazgatási szerződés.[9]
A közigazgatási jogvita kizárt[szerkesztés]
Ha törvény eltérően nem rendelkezik, nincs helye közigazgatási jogvitának a) a kormányzati tevékenységgel, így különösen a honvédelemmel, az idegenrendészettel és a külügyekkel kapcsolatban, b) önállóan valamely közigazgatási cselekmény megvalósítását szolgáló járulékos közigazgatási cselekmény jogszerűségére vonatkozóan, c) az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között.[10]
Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés azzal a közigazgatási cselekménnyel együtt lehet közigazgatási jogvita tárgya, amelynek a megvalósítása során azt alkalmazták. Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés akkor lehet közigazgatási jogvita önálló tárgya, ha a jogsérelem az általános hatályú rendelkezés alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, közigazgatási cselekmény megvalósítása nélkül következett be.[11]
A közigazgatási tevékenység felek általi megjelölése a bíróságot nem köti. A bíróság hivatalból annak tartalma szerint veszi figyelembe a közigazgatási tevékenységet, és a megfelelő eljárásban bírálja el.[12]
A polgári perrendtartás szabályainak alkalmazása[szerkesztés]
A közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a polgári perrendtartás szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten előírja. A polgári perrendtartás szabályait a 2017. évi I. törvénnyel összhangban kell alkalmazni.[13]
A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok[szerkesztés]
A törvény II. fejezete szól a közigazgatási ügyben eljáró bíróságok köréről.
Első fokon ítélkezik
- a) a közigazgatási és munkaügyi bíróság,
- b) törvényben meghatározott esetben a törvényszék vagy a Kúria.[14]
Másodfokon ítélkezik
- a) a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék és
- b) a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúria.[15]
Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.[16]
A bíróság összetétele[szerkesztés]
A főszabály az, hogy - a 2017. évi I. törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.[17]
A törvény meghatározza, mikor járhat el egyesbíró a közigazgatási jogvita eldöntésében.
Források[szerkesztés]
2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
- ↑ 2017. évi I. törvény 4. § (1) bek.
- ↑ 2017. évi I. törvény 4. § (2) bek.
- ↑ a b 2017. évi I. törvény 5. § (1) bek.
- ↑ 2017. évi I. törvény 5. § (2) bek.
- ↑ 2017. évi I. törvény 5. § (3) bek.
- ↑ 2017. évi I. törvény 5. § (4) bek.
- ↑ 2017. évi I. törvény 4. §< (3) bek.
- ↑ 2017. évi I. törvény 4. § (4) bek.
- ↑ 2017. évi I. törvény 4. § (5) bek.
- ↑ 2017. évi I. törvény 4. § (6) bek.
- ↑ 2017. évi I. törvény 6. §
- ↑ 2017. évi I. törvény 7. § (1) bek.
- ↑ 2017. évi I. törvény 7. § (2) bek.
- ↑ 2017. évi I. törvény 7. § (3) bek.
- ↑ 2017. évi I. törvény 8. §