Gömöri Endre
| Gömöri Endre | |
| Született | 1922. október 15. Budapest[1] |
| Elhunyt | 2007. május 8. (84 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gömöri Endre (Budapest, 1922.október 15. [2] - Budapest, 2007. május 8.) magyar újságíró, Pulitzer-emlékdíjas újságíró, külpolitikai elemző, a MÚOSZ tiszteletbeli elnöke. [3]
Életpályája[szerkesztés]
Gömöri Endre a második világháború után az Új Magyarország című lapnál, Pethő Tibor mellett kezdte újságírói tevékenységét. Első cikkét 23 éves korában írta. 1946-ban Haraszti Sándor mellett a Szabadság, majd 1948-ban a Szabad Nép külpolitikai rovatvezetője volt. 1949-ben eltávolították a laptól, a Magyar Rádió munkatársa lett és csatlakozott a Nagy Imrét támogató újságírói csoporthoz. 1956-ban részt vett a Szabad Kossuth Rádió létrehozásában: a szerkesztőbizottság tagjává választották. 1957-ben elbocsátották a rádiótól. Éveken át nem dolgozhatott. Az 1960-as évektől a Magyarország című hetilap munkatársa, 1989-ben pedig a Figyelő rovatvezetője, később főszerkesztő-helyettese lett. Nagy Imre újratemetésén az újságírók nevében ő helyezett el koszorút.
Élete utolsó éveiben rendszeresen publikált a Figyelőben és a Népszabadságban. 85 éves korában, hosszú betegség után érte a halál.
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- 1991 Pulitzer-emlékdíj
- 1997 Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem
- 2000 Emmanuele Gazzo-díj (Európai Újságíró Szövetség, a "sajtószabadság képviseletéért")
- 2001 Pethő Sándor-díj (Hemingway Alapítvány) át 2001-ben kapta meg, majd két évvel később az elsők között vehette át a
- 2003 (?) Prima Primissima
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. január 24.)
- ↑ Népszava, 2007. május 9., 107. szám
- ↑ https://hvg.hu/itthon/20070508_gomori_endre_halala