Reprográfia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A reprográfia azoknak az eljárásoknak a gyűjtőneve, amelyek során valamely dokumentumról pontos, hű másolatot készítenek. A reprográfia segítheti valamely intézmény (például könyvtár, iroda) működését, de önálló szolgáltatásként is nyújtható.

A reprográfia fejlődése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A reprográfia fejlődése összefügg a másolatkészítés műszaki fejlődésével a 20. század közepétől.

Stencil[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stencilgép 1918-ból

A legkorábbi eljárás a stencil készítése (stencilezés) volt, ezzel az eljárással gyenge minőségű másolatok készültek, kézi erővel (például étlapok, szamizdatok).

Az eljárás menete nagyjából a következő: A sokszorosítandó szöveget egy viasszal bevont papírlapra gépelték, majd a lapot stencilgép dobjára feszítették, és erről készültek a másolatok rotációs technológiával. Egy eredetiről 60 - pár száz másolatot lehetett készíteni.

Mikrofilmezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A képméret radikális csökkentésével mikrofilmek, illetve mikrofilmcsíkok (microfiche) készültek, amelyekhez külön olvasókészülékeket fejlesztettek ki, illetve használtak. A mikrofilmezésnek főleg az archiválásban volt szerepe.

Fénymásolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyomtató és fénymásoló egyben (Canon)

A fénymásolás segítségével akár magánszemélyek is készíthetnek másolatokat.

Működése (nagyon leegyszerűsítve)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredeti dokumentum képét egy elektrosztatikusan feltöltött félvezetőréteggel bevont hengerre, vagy szalagra vetítik. Ahol a réteget elegendő fény éri, elveszti a töltöttségét. A finom porként adagolt festék az elektrosztatikusan feltöltött részekhez tapad, amit, a továbbfordulás során a másolópapírra továbbít.

A papírra került festékport magas hőmérsékleten „beleégetik” a papírba.

A korszerű másolók igazából egybe épített szkenner+nyomtató ezek működése olyan, mintha (például) PC-n beszkennelnénk, majd kinyomtatnánk a dokumentumokat. Előnyeihez tartozik, hogy egyszerűbb (például tintasugaras) nyomtatómechanikával is működik.

Szkennelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szkenner elektronikus jelekké alakítja a dokumentumok képét, így számítógéppel kezelhetővé, olvashatóvá válik a dokumentum.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]