Otto Benndorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Otto Benndorf
Otto Benndorf Archaeologist.jpg
Született 1838. szeptember 13.[1]
Greiz[2]
Elhunyt 1907. január 2. (68 évesen)[3][1]
Bécs[4]
Állampolgársága
Gyermekei Hans Benndorf
Foglalkozása
  • antropológus
  • művészettörténész
  • régész
  • egyetemi oktató
Iskolái Bonni Egyetem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Benndorf témájú médiaállományokat.
Otto Benndorf

Otto Benndorf (Graz, 1838.[6] szeptember 13. - Bécs, 1907. január 2.) osztrák archeológus, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Az archeológia tanára volt a zürichi (1869), majd a müncheni és prágai, végül (1877 és 1898 között) a bécsi egyetemen. 1898-ban[7] megalapította az Osztrák Régészeti Intézetet ( Österreichische Archäologische Institut). Az egész iskoláját alapította az osztrák archeológusoknak. 1875-ben részt vett az osztrákok 2. szamothrakéi expedíciójában. 1881-ben vezetett államköltségen Kis-Ázsia délnyugati részén (Lykia) tudományos kutatásokat, amelyeket Káriára is kiterjesztve 1883-ban megismételt. ennek eredményeként hazahozta a gjölbasi (az antik Trysa helyén) síremlék nagyszerű frízét (ma a bécsi udvari múzeumban van) és közzétette Reisen in Lykien und Karien (Wien, 1884) és Das Heroon von Gjölbaschi-Trysa (u. o. 1889) című műveit. Részt vett az Adamklisszi melletti emlékmű feltárásában (1882—90), melyről szóló munkája (Tocileseuval együtt): Das Monument von Adamklissi (Wien, 1895). 1895-ben megindította az osztrákok efezusi (Epheszosz) kutatásait, amelynek nagy sikerű, Bécs gyűjteményeit gazdagító ásatásaiban (1896 és 1908 között) eleinte maga is részt vett. Erre vonatkozó utolsó nagy munkája: Zur Orts- kunde und Stadtgeschichte von Ephesos (Wien, 1906).[8]

Otto Benndorf szobra Athénban, Hella Unger alkotása

Egyéb írásai[szerkesztés]

  • Schöne-vel együtt leírta a lateráni múzeum antik szoborműveit (Lipcse, 1867);
  • Griechische und sizilische Vasenbilder (Berlin, 1869 — 1883);
  • Metopen von Selinunt (u. o. 1873);
  • Beitrage zur Kenntnis des athenischen Theaters (Wien, 1875)
  • Antike Gesichtshelme und Sepulkralmasken (u. o. 1878).

Szerkesztőként[szerkesztés]

1889-ben megindította a Wiener Vorlegeblätter für archaeol. Übungen című sorozatot. 1877 és 1897 között a társszerkesztője volt az Archaeol.-epigraph. Mittheihmgen aus Österreich-Ungarncímű, hazánkat is közelebbről érdeklő folyóiratnak és az 1898 óta azt fölváltó Jahreshefte des oesterr. arch. Instituts nevű szakközlönynek.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Sírja a dornbachi temetőben[9] található.
  • Szobra, Hella Unger alkotása, Athénben van.
Otto Benndorf sírja

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  5. LIBRIS, 2013. január 14. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  6. A Magyar Nagylexikonban tévesen 1858
  7. A Magyar nagylexikon szerint 1897-ben
  8. Révai
  9. Dornbacher Friedhof, Bécs 17. kerületében (Hernals)

Források[szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon 3. kötet 621. old.
  • Révai