Prinner Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Prinner Antal (eredeti neve:Prinner Anna[1] (Budapest, 1902. december 31.Párizs, 1983. április 6.) magyar származású francia festő, szobrász, illusztrátor. Miután 1928-ban Párizsba költözött, az Anton Prinner nevet használta.

Életpályája[szerkesztés]

Eredeti neve Prinner Anna. 1920-tól a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mesterei Rudnay Gyula és Vaszary János voltak. 1928-ban Párizsba ment és ettől kezdve életé végéig külföldön élt. Párizsban kezdetben abból élt, hogy barátjával, Szenes Árpáddal a montmartre-i mulatókat látogatta és a vendégekről karikatúrákat készített.

„Az 1932-1937-ig terjedő időszakban az orosz konstruktivisták hatását tükröző műveket alkotott fából, rézből (Körkörös kompozíció, 1932, László Károly-gyűjtemény; Konstrukció rézből, 1935, Musée de Grenoble), de 1942-ig nem állított ki. A szürrealista S. W. Hayter műhelyében elsajátította a metszetkészítés különféle technikai eljárásait. E munkáinak legszebb gyűjteménye az 1948-ban megjelent egyiptomi Holtak Könyvéhez készített mintegy hetven illusztrációja. A költséges réz használata helyett kartonba metszett klisével, egyedi eljárást dolgozott ki, amelynek a "Papyrogravure" nevet adta és 1949-ben a La Hune Galériában mutatta be. 1937-től a figuratív ábrázolás felé fordult és a keleti kultúrák, valamint a miszticizmus iránti érdeklődése ettől kezdve alkotásaira is hatott (Buddha-szobrok). Kőből, fából faragott alakjai gyakran férfi-nő, ember-állat, ember-növény ötvözetei (Guggoló szörny, 1938; Napraforgólány, 40-es évek). A Montparnasse-negyedben, a rue Pernety-ben lakott. A háború évei alatt, a német megszállás idején elrejtőzve, mániákus pontossággal kidolgozott, szürrealizmusba hajló misztikus tusrajzokat készített. 1950-ben Vallaurisba költözött, ahol az Atelier Tapis-Vert számára kerámiatárgyakat készített. Ugyancsak itt születtek a Roquefort les Pins-i templomot díszítő táblaképei, valamint hatalmas méretű fa és gipsz szobrai is, mint a Gyűlölet, Az ördög vagy a négy és fél méter magas Ember. Az 1960-as évek közepétől újra a Montparnasse-negyed lakója és a Coupole-kávéház állandó vendége lett. Ebből az időből származik Ablak-sorozata, amelyben az átlátszó ablakokat szimbolizáló téglalapok egymásra helyezésével újra a korábbi geometrikus szerkesztési forma jelent meg.[2]

Egyéni kiállításai[szerkesztés]

  • 1942 • Galerie Jeanne Bucher, Párizs
  • 1945, 1948 • Galerie Pierre, Párizs
  • 1949 • Galerie La Hune, Párizs
  • 1962 • Galerie Katia Granoff, Párizs
  • 1965 • Galerie Yvon Lambert, Párizs
  • 1968 • G. Zerbib
  • 1971 • Galerie Charley Chevallier, Párizs
  • 1974 • Librairie Pluriel
  • 1976 • Librairie du Pot d’Etain
  • 1994 • Galerie Meyer-Bugel.

Részvétele csoportos kiállításokon (válogatás)[szerkesztés]

  • 1945 • Salon des Indépendants, Sculpture d’Aujourd’hui, Galerie Drouin
  • 1958 • Sculpture Française, Musée Rodin, 1970 • 20. századi magyar származású művészek külföldön, Műcsarnok, Budapest
  • 1978 • Magyar kostruktivista tendenciák, Utrecht
  • 1984 • L’Avant-garde en Hongrie 1910-1930, Galerie Franka Berndt
  • 1996 • László Károly-gyűjtemény, Műcsarnok – Fővárosi Képtár, Budapest.

Művei közgyűjteményekben[szerkesztés]

  • Centre Pompidou, Párizs
  • MOMA, New York
  • Musée d’Art Moderne de la Ville de Paris
  • Musée d’Art moderne de Saint-Étienne
  • Musée de Grenoble
  • Szépművészeti Múzeum, Budapest.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Paléstra (holland folyóirat) 1947/2.
  • Exposition Prinner (kat., Galerie Granoff, 1962)
  • (kat., Galerie Yvonne Lambert, Párizs, 1965)
  • ~ 1902-1983, Galerie Meyer-Bugel, 1994
  • VOIGHT, L.-FOREST, D.: ~, Céramique de peintres et de sculpteurs, Vallauris, 1995
  • CSERBA J.: Kettős figura. ~ (1902-1983), Új Művészet, 1997/10-11.
  • Magyar Narancs (Oltár és kocsmapult - Anton Prinner kiállítása (képzőművészet))
  • mucsarnok.hu