Láng Adolf

Láng Adolf
Született	1848. június 15. Prága
Elhunyt	1913. május 2. (64 évesen) Bécs
Iskolái	Bécsi Műszaki Egyetem
Munkái
Jelentős épületei	Régi zeneakadémia, Pécsi Nemzeti Színház, Szegedi közművelődési palota, Pécsi városháza
A Wikimédia Commons tartalmaz Láng Adolf témájú médiaállományokat.

Láng Adolf (Prága, 1848. június 15. – Bécs, 1913. május 2.) építész, a magyar historizmus képviselője.

Élete

Bécsben tanult, majd Ferstel műtermében helyezkedett el. 1870-től Pesten dolgozott, mint a Sugárút Építő Vállalat vezetője. Budapesten több bérházat és középületet épített (a régi Zeneakadémia, a Régi Műcsarnok stb.). Ezután Bukarestben tanított, majd Budapestre való visszatérése után társult Steinhardt Antallal. Később Bécsbe költözött és itt is hunyt el.

Ismert épületei

Ahol nincs külön más jelezve, ott Pilkhoffer Mónika könyve alapján:

Saját tervezésű épületek

• 1873–1875: bérházak, Budapest, Bécsi u. (kérdéses szerzőség)
• 1874–1877: Régi Műcsarnok, Budapest, Andrássy út 69.
• 1877–1879: Régi zeneakadémia, Budapest, Andrássy út 67.
• 1875–1876: bérház, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 27-29. / Dessewffy út 1.
• 1875–1876: bérház, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 49. / Podmaniczky út 2-4.
• 1875–1876: Stein-palota, Budapest, Andrássy út 1.
• 1896–1897: Magyar Színház, Budapest, Hevesi Sándor tér 4.
• 1887–1907: Városháza, Pécs, Széchenyi tér 1.
• 1900–1903: Tordai pénzügyi palota, postapalota és vigadó, Torda, Piața Republicii Nr. 15.
• 1906: bérház, Budapest, Zichy Jenő u. 43.
• 1908–1913: református templom, Orgovány

Steinhardt Antallal közös munkák

• 1890–1891: Deutsch-ház, Budapest, Erzsébet körút 15.
• 1890–1895: Pécsi Nemzeti Színház, Pécs, Színház tér 1.
• 1892: Eisler-ház, Budapest, József körút 82.
• 1892–1896: Gőzfürdő (ma: Anna fürdő), Szeged, Tisza Lajos krt. 24.
• 1893–1896: Kultúrpalota (ma: Móra Ferenc Múzeum), Szeged
• 1893–1899: Nemzeti Színház, Kassa
• 1894: Solymosy-ház, Budapest, Hold u. 1.
• 1894–1896: Vas-, fém- és építőipari csarnok az 1896-os millenniumi ünnepségekre, Budapest, Városliget
• 1895: Nemzeti Szálló, Szolnok
• 1898 k.: Amon-bérház, Budapest, Ferenc körút 15-17.

Átépítések

• 1891–1892: Pannónia Szálló (épült: 1867, tervezte: Pán József) átépítése, Budapest, Rákóczi út 5.
• 1890–1891 k.: Régi Nemzeti Szálló (épült: 1840, tervezte: Hild József) átépítése, Budapest (kérdéses szerzőség)
• 1891 / 1907–1908: Hangl-kioszk (épült: 1871, tervezte: Hauszmann Alajos) átépítése, Budapest (kérdéses szerzőség)

Tervben maradt

• 1890: Városháza, Kecskemét (Steinhardt Antallal közös terv)
• 1891: New York Életbiztosító Társaság palotája, Budapest (Steinhardt Antallal közös terv)
• 1894: Városháza, Győr (Steinhardt Antallal közös terv)
• 1894: pavilonok a millenáris kiállításra, Budapest, Városliget (Steinhardt Antallal közös terv)
• 1896: Városháza, Nagybecskerek
• 1898: Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest
• 1898–1903: Színház, Szombathely
• 1902–1903: Horvát-Szlavón Országos Jelzálogbank palotája, Zágráb
• 1903: Vásárcsarnok, Pozsony
• 1903: Városi Múzeum és Könyvtár, Pozsony
• 1904: Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár
• 1904: Római katolikus templom, Futak
• 1906–1907: Erzsébetvárosi Törvényszék, Budapest
• 1907: Állami Faipari Szakiskola, Brassó
• 1907: Faipari Szakiskola, Szatmár
• ?: Szentháromság-szobor, Pécs

Képtár

• 
  Régi Zeneakadémia, Budapest, Andrássy út 67.
• 
  Stein-palota, Budapest, Andrássy út 1.
• 
  Amon-bérház, Budapest, Ferenc körút 15.
• 
  Amon-bérház, Budapest, Ferenc körút 17.
• 
  Régi Műcsarnok, Budapest, Andrássy út 69.
• 
  Magyar Színház, Budapest, Hevesi Sándor tér 4. (archív felvétel)
• 
  Deutsch-ház, Erzsébet körút 15.
• 
  Kultúrpalota, Szeged
• 
  Pénzügyi palota, Torda
• 
  Nemzeti Színház, Pécs
• 
  Nemzeti Színház, Kassa
• 
  Városháza, Pécs
• 
  Nemzeti Szálloda, Szolnok
• 
  Vas-, fém- és építőipari csarnok az 1896-os millenniumi ünnepségekre, Budapest, Városliget (archív felvétel)

Források

• Csongrád megye építészeti emlékei (szerk. Tóth Ferenc) Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2000. 759 o. ill. ISBN 9637193286 Közművelődési palota ld. 484–485. o.
• Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest, Urbino, 2000 ISBN 9630034905 185. o. Láng Adolf ld. 30, 31, 53, 63, 133. o.; a szegedi kultúrpalotáról ld. 31. o.

További információk

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Pilkhoffer Mónika: Lang Adolf építész munkássága; Terc Kft., Budapest, 2017, ISBN 9786155445453
• Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945, 89-94. o.
• (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1
• Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros. VI–VII. kerület. TERC Kft., Budapest, 2006. ISBN 9789639535374 (Budapest építészeti topográfiája III.)
• Déry Attila: Józsefváros. VIII. kerület. TERC Kft., Budapest, 2007. ISBN 9789639535602 (Budapest építészeti topográfiája IV.)
• Jókor érkezett Lang Adolf – a budapesti nagyépítkezések kezdetén (pestbuda.hu, 2018. jún. 18.)

Kapcsolódó szócikkek

• Zeneakadémia