Ruszwurm cukrászda
| Ruszwurm cukrászda | |
 | |
| Adatok | |
| Alapítva | 1827 |
| Cím | |
| Település | Budapest I. kerülete |
| Cím | 1014 Budapest, Szentháromság utca 7. |
 Ruszwurm cukrászda
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 01′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 01′ 58″ | |
 | |
| Ruszwurm cukrászda weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ruszwurm cukrászda témájú médiaállományokat. | |
A Ruszwurm cukrászda Budapest egyik nevezetes, nagy múltú cukrászdája.
Fekvése[szerkesztés]
A Budai Várnegyedben található, a Mátyás-templom szomszédságában, a Szentháromság u. 7. sz. alatt.
Története[szerkesztés]
A kezdetek (Schwabl - Richter - Müller)[szerkesztés]
1827-ben a Szentháromság tér 7. alatt nyitott cukrászdát Schwabl Ferenc [1] cukrász. Az ő 1830. július 20-i halála után, özvegyét 1831. szeptember 15-én feleségül vette Richter Leonhard [2]). Richter korábban sütőmesterként József nádor alkalmazásában állt; a budai városi tanácstól nyert iparjoga alapján ő vette át a cukrászdát. Richter új bútorokat csináltatott a cukrászda számára. Az ő megrendelésére bizonyos Krautsiedler [3] nevű asztalosmester készítette el az üzlet politúrozott cseresznyefából való mahagóni berakásos berendezésését. A biedermeier kor hangulatát idéző berendezés a történelem viharait (különös tekintettel a budai vár 1849. évi és 1944—45. évi ostromára) épségben átvészelte. Richter Leonhard 1846. január 20-i halála után özvegye folytatta az ipart, segédje, Müller Antal útján. Özvegy Richternének iparjogáról történt lemondása folytán azután 1847. május 5-én Müller Antal cukrásziparjogot kapot a budai városi tanácstól és ettől kezdve sajátjaként vezette àz üzletet. A hagyomány szerint Müller Antal I. Ferenc József asztalát is díszítette. A koronázás alkalmából díszes cukordobozt és édességekből készített virágcsokrot nyújtottak át Erzsébet királynénak, aki később is a Ruszwurmból hordatta a reggelijét. A legkülönfélébb társasági események szervezői is a budai cukrászda finomságait választották, Pest-Budán éppúgy, mint Bécsben. Müller örökébe az özvegye lépett, aki történetesen Schwabl Ferenc unokahúga volt.
Lányuk férje, Ruszwurm Vilmos itt volt inas, majd itt szabadult fel.[4]
A Ruszwurm-korszak[szerkesztés]
Ruszwurm Vilmos, aki addig özvegy Müllernénél volt segéd, 1884. február 20-án kapott iparjogot és átvette az üzletet, amit 1922-ig vezetett. Ekkor tőle Tóth Ferenc vette át az üzletet, és az azt államosításig - Ruszwurm Vilmos szellemében - vezette.
A cukrászda Ruszwurm Vilmosról kapta a Ruszwurm-cukrászda nevet és ezen a néven maradt ismerős a nagyközönség számára Ruszwurm Vilmos 1936. október 3-án bekövetkezett halála után is.[5][6]
Ruszwurm Vilmos (és felesége) nagy súlyt helyezett a cukrászda hírnevének megőrzésére. Korabeli fényképek tanúsága szerint a cukrászda cégfelirata is "Ruszwurm Vilmos" volt. A centenáriumi megemlékezésben szerepel a büszke kitétel, hogy "mi igazi udvari szállítók voltunk, minden cim és rang nélkül.” Ruszwurm az 1934-ben pert indított ifj. Latabár Árpáddal és színtársulatával szemben, azt sérelmezve, hogy egy adott orfeumi tréfában az ő cukrászdája szerepel.[7]
Az államosítás után[szerkesztés]
1951. februárjában a cukrászdát államosították. Ezt követően még három évig működött az üzlet, majd bezárták. 1959-1960 folyamán a cukrászdát felújították és csak 1960 augusztus 20-án nyitották meg ismét. 1961-ben részletesen forrásolt rövid összefoglaló jelent meg a cukrászda történetéről.[5] Akkoriban azt hangsúlyozták, hogy "130 éve úgyszólván változatlanul ugyanazzal a berendezéssel fenntartott üzletről" van szó - márpedig ez ritkaságszámba ment már akkor is.[5]
1976-tól 1990-ig Lukács István vezette a cukrászdát.[8]
A rendszerváltás után[szerkesztés]
A rendszerváltás utáni első években a cukrászda egy külföldi társaság tulajdonába került.[9] Később - saját állításuk szerint - a Szamos Marcipán névadójának, Szamos Mátyásnak a fiai és unokái nemcsak kibérelték, hanem meg is vásrolták azt 1994-ben.[10] A 2020-as évek elején jogvita alakult ki a cukrászdával összefüggésben Budapest I. kerületének önkormányzata és a Szamos cég között.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ egyes forrásokban Svabl
- ↑ A legtöbb forrás magyarosan, Richter Lénárt néven említi őt.
- ↑ esetleg Krautscherer
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Premier_2002/?query=ruszwurm+vilmos+m%C3%BCller&pg=443&layout=s Premier, 2002 (2002-05-01) 2002. évi 20. szám, 95. old.
- ↑ a b c Tanulmányok Budapest múltjából 576. old.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/EdesAnyanyelvunk_1985/?query=ruszwurm+t%C3%B3th+ferenc&pg=41&layout=s
- ↑ https://gasztroregesz.hu/2023/01/15/ruszwurm-cukraszda-latabar-tortenet/ Ruszwurm kontra Latabár: egy fura ügy a cukrászda történetéből
- ↑ https://bagyinszki.eu/archives/8123
- ↑ E cég neve nem ismert.
- ↑ https://www.nagyonvar.hu/poszt/a-ruszwurm-evszazadok-tanuja-a-varban
Források[szerkesztés]
- Rózsa Miklós: A Ruszwurm-cukrászda XIX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai. In: Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest várostörténeti monográfiái XIV. Budapest főváros tanácsa végrehajtóbizottságának kiadványa. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961. 576. old.
- Palásti László:Budai cukrászda. Magyarország, 1976. 51. szám (1976-12-19)
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 380–381. o. ISBN 963-05-6411-4
További információk[szerkesztés]
- Gundel Imre – Harmath Judit, A vendéglátás emlékei, Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1982.
- kurir (1994)
- Draveczky Balázs – Balázs mester, Történetek terített asztalokról és környékükről, Pallas, Budapest, 2002.
- index.hu (2023. október 30.)
- index.hu (2024. febr. 1.)
- nepszava.hu
- Brand Book Magazin 2023. 25. old. ISSN 2559-9267
- Bagyinszki.eu
- https://cirmicica.blogspot.com/p/hires-cukraszok.html
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
