Jakab király-féle Biblia
| Jakab király-féle Biblia | |
 | |
| Nyelv | Early Modern English |
| Műfaj | szentírás |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1611 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jakab király-féle Biblia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Jakab király-féle Biblia vagy King James-fordítás[1][2][3] (angolul: King James Bible (KJB) vagy King James Version (KJV)) a Biblia nevezetes angol nyelvű fordítása. 1611-ben adták ki először, majd a későbbiekben hét kiadás jelent meg; az 1769-es változatot ma is használják. Ez volt az első modern angol bibliafordítás, amely a héber szöveget is felhasználta.
A fordítást I. Jakab angol király rendelte el az anglikán egyház számára, innen származik a neve. Gyorsan kiszorította a korábbi angol változatot, a Bishops' Bible-t (Püspöki Biblia), amelyet 1568-ban készítettek.
A Jakab király-féle verzió az „Átdolgozott Szabványosított Változat” (Revised Standard Version) megjelenéséig (1946–1952) az angol nyelvterületen általánosan használt bibliafordítás volt és ma is számos keresztény, főleg fundamentalista vallási mozgalom kedvelt fordítása.
Előzetek[szerkesztés]
A fordítás arra a protestáns tanításra épült, amely szerint a keresztény tanítás alapja nem az egyházi vezetők értelmezése, hanem maga a Biblia („Sola scriptura”). Annak érdekében, hogy minden hívő hozzáférjen a Szentíráshoz, a reformáció szükségessé tette a Biblia lefordítását a helyi nyelvekre.
Már a korai középkorban – mielőtt a katolikus egyház a latin nyelvű Bibliát engedélyezte volna – a Biblia egyes részeit lefordították angolszász nyelvre. Utána, a késő középkorban megjelentek a bibliai könyvek (közép-angol) fordításai, amelyeket John Wyclif 1380 körül átdolgozott és egy teljes Bibliává állított össze. A Biblia első (korai) újangol nyelvű fordítása, a William Tyndale protestáns teológus által készített fordítás 1534-ben készült el, körülbelül 80 évvel a King James fordítás megjelenése előtt.
Az angol egyház kezdetben a hivatalosan jóváhagyott a Bishops' Bible-t (Püspöki Bibliát) használta, amelyet azonban a lakosság alig használt. Ennél népszerűbb lett a „Genfi Biblia”, amelynek Újszövetségét Tyndale fordítása alapján, 1557-ben adtak ki. Azonban a Biblia fontos részét képző, erős kálvinista és puritán megjegyzései nagyon nem tetszettek az angol egyháznak, valamint I. Jakab királynak sem.[4] A király ezért elrendelte egy új fordítás készítését. 1604-ben zsinatot hívott össze a Hampton Court palotában, ahol új fordítást javasolt a népszerű Genfi Biblia helyére. A fordítókat pedig arra kérték, hogy kövessék az anglikán egyház tanításait, és kerüljék a polemikus lábjegyzeteket.
A Strong-konkordancia[szerkesztés]
A Strong-féle konkordancia (Strong’s Exhaustive Concordance of the Bible vagy röviden: Strong’s Concordance) a King James fordításhoz készített szómutató. Nevét dr. James Strongról kapta, aki 1890-ben mintegy száz munkatársával a KJV teljes szókészletét visszavezette az eredeti szöveghez. Ezzel a munkával az Ószövetségben használt 8674 héber szótövet és az Újszövetségben használt 5523 görög szótövet dolgozták fel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ King James-fordítás (magyar nyelven). e-nyelv.hu. (Hozzáférés: 2024. január 16.)
- ↑ Biblia: Holy Bible. King James Version. www.kalvinkiado.hu. (Hozzáférés: 2024. január 15.)
- ↑ Hogyan lett népszerű a King James-fordítás? (magyar nyelven). JW.ORG. (Hozzáférés: 2024. január 15.)
- ↑ Herbert, AS (1968), Historical Catalogue of Printed Editions of the English Bible 1525–1961, London, New York: British and Foreign Bible Society, American Bible Society, SBN 564-00130-9.
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |