Félix Faure
| Félix Faure | |
 | |
| Franciaország elnöke Andorra társhercege | |
| Hivatali idő 1895 – 1899 | |
| Előd | Jean Casimir-Perier |
| Utód | Émile Loubet |
| Született |
1841. január 30.[1][2][3][4][5][6][7] Párizs[8] |
| Elhunyt | 1899. február 16. (58 évesen)[9][10][2][3][4][5][6][7] Párizs[8] |
| Sírhely | Père-Lachaise temető |
| Párt | Progressive Republicans |
| Szülei |
Rose Cuissard Jean-Marie Faure |
| Házastársa | Berthe Faure (1865. július 18. – ) |
| Élettárs | Marguerite Steinheil |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | köztársasági elnök |
| Halál oka | agyi érkatasztrófa |
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Félix Faure témájú médiaállományokat. | |
Félix Faure (teljes nevén François Félix Faure) (Párizs, 1841. január 30. – Párizs, 1899. február 16. ) francia politikus, köztársasági elnök (1895–1899).
Életpályája[szerkesztés]
Gazdag hajógyáros volt Le Havre-ban. Nemzetőrként vett részt a porosz–francia háborúban. 1881-ben Léon Gambetta mérsékelt köztársaságpárti programmjához csatlakozott és képviselőnek választatta magát. 1881-ben helyettes államtitkár lett a közlekedési minisztériumban; ugyan 1882 januárjában megvált ettől az állástól, de Jules Ferry szeptember 22-én megalakult kormányában ezt a tárcát újra elfogadta. 1885. április 6-án másodszor köszönt le. Az 1889. évi és az 1893. évi képviselőválasztáson újból képviselővé választották Le Havre-ban, 1893 őszén pedig ő és Etienne lettek az Union des gauches vezérei. Ez év november 18-án és 1894. január 11-én a képviselőház Faure-t alelnökké választotta. Faure különösen nemzetgazdasági és gyarmatügyi kérdésekben, valamint a vámpolitika terén örvendett nagy tekintélynek. Budget de la France et des principaux pays d'Europe depuis 1888 című művét a francia akadémia pályadíjra méltatta. 1894 márciusában indítványozta, hogy a szenátus tagjait is közvetlenül a nép válassza, az általános választójog alkalmazásával; Jean Casimir-Perier miniszterelnök azonban ezt az időszerűtlennek tartott indítványt ellenezte.
1897-ben Chamonix-Mont-Blanc-ban megismerkedett, Marguerite Steinheil-lel, Adolphe Stenheil festő feleségével. Faure 1899. február 16-án váratlanul halt meg, a Marguerite Steinheillel való légyottja közben – és ezt a francia közvélemény széles körben kommentálta. Faure-t a párizsi Père-Lachaise temetőben temették el.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Léonore database (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b GeneaStar
- ↑ a b Roglo
- ↑ a b Genealogics (angol nyelven), 2003
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Фор Феликс, 2015. szeptember 28.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]
| Elődje: Jean Casimir-Perier |
|
Utódja: Émile Loubet |
|
