Félix Faure

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Félix Faure
Felix Faure.jpg
Franciaország elnöke
Andorra társhercege
Hivatali idő
1895 – 1899
Előd Jean Casimir-Perier
Utód Émile Loubet
Született 1841. január 30.[1][2][3][4][5]
Párizs[6]
Elhunyt1899. február 16. (58 évesen)[7][8][2][3][4]
Párizs[6]
Sírhely Père-Lachaise temető
Párt Progressive Republicans
Szülei Rose Cuissard
Jean-Marie Faure
Házastársa Berthe Faure (1865. július 18. – )
Élettárs Marguerite Steinheil
Gyermekei
  • Lucie Faure-Goyau
  • Antoinette Faure
Foglalkozás köztársasági elnök
Halál oka agyi érkatasztrófa
Díjak
  • Aranygyapjas rend lovagja
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagymestere
  • Szent András-rend
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja
  • Montyon Science Award (1888)
  • Order of the Redeemer
A Wikimédia Commons tartalmaz Félix Faure témájú médiaállományokat.

Félix Faure (teljes nevén François Félix Faure) (Párizs, 1841. január 30. – Párizs, 1899. február 16. ) francia politikus, köztársasági elnök (1895–1899).

Életpályája[szerkesztés]

Gazdag hajógyáros volt Le Havre-ban. Nemzetőrként vett részt a porosz–francia háborúban. 1881-ben Léon Gambetta mérsékelt köztársaságpárti programmjához csatlakozott és képviselőnek választatta magát. 1881-ben helyettes államtitkár lett a közlekedési minisztériumban; ugyan 1882 januárjában megvált ettől az állástól, de Jules Ferry szeptember 22-én megalakult kormányában ezt a tárcát újra elfogadta. 1885. április 6-án másodszor köszönt le. Az 1889. évi és az 1893. évi képviselőválasztáson újból képviselővé választották Le Havre-ban, 1893 őszén pedig ő és Etienne lettek az Union des gauches vezérei. Ez év november 18-án és 1894. január 11-én a képviselőház Faure-t alelnökké választotta. Faure különösen nemzetgazdasági és gyarmatügyi kérdésekben, valamint a vámpolitika terén örvendett nagy tekintélynek. Budget de la France et des principaux pays d'Europe depuis 1888 című művét a Francia Akadémia pályadíjra méltatta. 1894 márciusában indítványozta, hogy a szenátus tagjait is közvetlenül a nép válassza, az általános választójog alkalmazásával; Jean Casimir-Perier miniszterelnök azonban ezt az időszerűtlennek tartott indítványt ellenezte.

1897-ben Chamonix-Mont-Blanc-ban megismerkedett, Marguerite Steinheil-lel, Adolphe Stenheil festő feleségével. Faure 1899. február 16-án váratlanul halt meg, a Marguerite Steinheillel való légyottja közben – és ezt a francia közvélemény széles körben kommentálta. Faure-t a párizsi Père-Lachaise temetőben temették el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ [C/0/8 Léonore database] (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ GeneaStar
  6. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Фор Феликс, 2015. szeptember 28.
  7. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  8. ↑ Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]


Elődje:
Jean Casimir-Perier
A Francia Köztársaság elnöke
1895 – 1899		A Francia Köztársaság címere
 Utódja:
Émile Loubet
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Félix_Faure&oldid=23498860”