Közteherviselés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A közteherviselés elve - nagyon leegyszerűsítve - azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót.

Lényege az, hogy az adórendszerrel szembeni egyik igazságossági-méltányossági szempont (a haszonelvűség mellett) a közteherviselő képesség (vagy egyenlő haszonáldozat) elve.

A haszonelvűség szerint egy adórendszer akkor méltányos, ha az adóterheket az adófizetők olyan arányban viselik, ahogyan a közkiadásokból részesednek.

A közteherviselő képesség elve szerint mindenkinek teherviselő képessége arányában kell kivennie részét a közkiadások finanszírozásából, illetve mindenkire akkora adóterhet kell hárítani, amekkora a többiekkel azonos hasznosságról való lemondást eredményez.

Története Magyarországon[szerkesztés]

A közteherviselés elvének kimondása[szerkesztés]

Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai minden közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik. ...
– 1848:VIII. tc.[1]

Az 1848. évi VIII. tc. kimondta, hogy az állam terheit a lakosok közösen viselik. Vagyis megszűnt a nemesség adómentessége, és ezzel egyrészt jelentős új bevételi forrásra tett szert az állam. Másrészt a nemesi kiváltságok egyik sarkalatos pontját sikerült ezzel érvényen kívül helyezni, elősegítve a társadalmi különbségek csökkenését. A közteherviselésen alapuló új adó kivetését 1848 novemberére irányozza elő a cikkely.

Az 1848. évi törvényhozás a közteherviselés kimondásán túl megszüntette az úrbért, a dézsmát, a robotot, a papi tizedet és úri széket, az úrbéri szolgáltatásokat státus-adóssággá» változtatta át és végleg megszüntette a jobbágyság intézményét.[2]

Az 1949. évi Alkotmányban[szerkesztés]

Az 1949. évi XX. törvény nem említette a közteherviselés kérdését. Az új Magyar Köztársaság kikiáltásának napjától, 1989. október 23-ától megjelent a törvényben (70/I. §) a közteherviselés kötelezettsége is:

"A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."[3]

A 2011. évi Alaptörvényben[szerkesztés]

A 2011. évi Alaptörvény több rendelkezése is érinti a közteherviselést, így pl. Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.[4] Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.[5] A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.[6]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1848. évi VIII. törvénycikk a közös teherviselésről. (Hozzáférés: 2009. augusztus 22.)
  2. http://mek.oszk.hu/06700/06758/pdf/revai11.pdf
  3. https://ado.hu/ado/az-alkotmanyos-adozastol-az-adozasi-alkotmanyig-4-resz/
  4. Alaptörvény O) cikk
  5. Alaptörvény XXX. cik (1) bek.
  6. Alaptörvény XXX. cik (2) bek.